Kínai tőkével létestült a Hungary Airlines társaság – hívja fel címadásában a figyelmet erre a tényre a görög turisztikai lap, a Tornos News. A szűkszavú cikkből lényege: kínai tőkével támogatott „magyar” légitársaság Hongkongba induló járatokkal lép be a teherszállítási ágazatba. Megtudható továbbá, hogy a „magyar cég” az amerikai Boeinggel is szerződött 100 Boeing 737 MAX repülőgép megvásárlására. Ebből arra lehet következtetni, hogy hatalmas személyszállítási kapacitást épít ki a társaság, és az információk szerint a járatok célállomása Kína lesz. Jelenleg Kína és Magyarország között heti 21 járat közlekedik, ám a légitársaság beruházásaiból sejthető, hogy a látványosan sűrítik a járatszámot.  

Szintén tömören közölt fontos információkat erről az Aerospace Global News, miután a Hungary Airlines megkapta az üzemben tartási engedélyt (Air Operator Certificate/AOC), noha a tulajdonosi hátteret, pontosabban a tulajdonosi részarányokat egyelőre sűrű homály fedi. A cég mindenesetre állami tulajdonként van nyilvántartva. Egyébként ez az uniós jogszabályok miatt fontos, mert a nemzeti légitársaságban az adott nemzetnek tulajdonosi többségben kell lennie.  A cikk azt írja, hogy a Cargo Forwarder című szaklap szerint Wu Jiang kínai üzletember (aki vélhetően Magyarországon tartózkodik) több mint 50%-os részesedéssel rendelkezik a légitársaságban, amit a társalapító és szintén kínai (!) állampolgár, Duan Bo támogat. További érdekeltek a pekingi székhelyű UTL Digital Logistics Co és a magyar állami tulajdonú Air Hungary Szolgáltató.

A további tulajdonosok között – a magyar államon kívül is – csak kínait találunk, a pekingi székhelyű UTL Digital Logistics társaságot. Az Egyesült Királyságban szerkesztett nemzetközi lap, az Aerospace Global News is jelzi: a Hungary Airlines légitársaság Boeing-vásárlásai arra engednek következtetni, hogy egyrészt az eredetileg tervezett teherszállításokat személyszállítással bővítik, ami kétségkívül egyértelműsíti a Kína és Magyarország közti kapcsolatok elmélyítésének célját.

Az Ukrajnában zajló orosz háború harmadik évfordulójára akarja tető alá hozni az Európai Bizottság a 16. szankciós csomagot, méghozzá többségi, és nem egyhangú szavazattal. Arra készülvén, hogy a magyar és a szlovák kormány is egészen biztosan meg akarja majd vétózni. A viták elkerülése végett új keretet szabnak a szankciós csomagnak – írja a lengyel rádióban elhangzottakra alapozva a Европейская правда és az Украинская правда. A csomag alapvetően az orosz és belorusz mezőgazdasági termékekre és a műtrágyára kivetendő rendkívül magas vámokat tartalmazza, amik alapján nem érné meg a két érintett országnak exportálni termékeiket – jelezte a terveket a soros uniós elnökséget betöltő Lengyelország. Dánia, Lengyelország és a Balti-államok pedig az árnyék szállítmányoknak nevezett tengeri illegális olajszállítmányokat – amikkel a már meglévő szankciókat kijátszva juttatják el az orosz olajat a legkülönfélébb helyekre – akarják tovább büntetni.

A nemzetközi sajtó sem ment el a széles körben gyorsan elterjedt hír mellett, hogy Orbán „a meghívás ellenére” nem utazik Washingtonba Trump elnök beiktatásának ceremóniájára. „Magyarország megerősítette: Orbán Viktor nem vesz részt Trump beiktatásán” – írja a többi között az Euronews. A kormányfő sajtósa arra hivatkozott, hogy Orbán aznap épp Budapesten ad elő az egyébként már rég lezárt soros uniós elnökségről. A meghívottak között van Javier Milei, argentin elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő is. Előbbi már jelezte a részvételét, az utóbbi még nem.

Pedig hát Trump és Orbán két jó barátként tartja számon egymást: 2019-ben Trump meghívta a Fehér Házba, tavaly júliusban Trump floridai birtokára utazott és Orbán maga is ismételgeti dicsérően, hogy Trump véget fog vetni az oroszok háborújának Ukrajnában.

Egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jelezte már: ő sem megy, viszont mielőbbi találkozót szeretne kicsikarni az elnökből. Nem mellesleg Trump szakított a korábbi elnöki hagyományokkal, mert külföldi államfőket nem hívnak az elnöki beiktatásra.

A cikk szintén a szokatlan jelenségek között említi meg, hogy Jeff Bezos, Elon Musk és Mark Zuckerberg, a világ három leggazdagabb embere is Trump vendége lesz. Musk meghívása magától értetődő, hisz’ kormányzati pozíciót kapott Trumptól, s amihez még kongresszusi meghallgatás és jóváhagyás sem szükségeltetik.

Az osztrák Kronen Zeitung a Hatvanban létesítendő kínai elektromosautó-gyár bejelentése kapcsán figyelmeztet: Kína megtalálja a kiskapukat, hogy elkerülje az egyre szigorúbb uniós vámokat, így védve az európai e-autógyártást. A kiskaput egyébként ezúttal is Magyarország nyitotta ki neki. A Kronen Zeitung szerzője epésen megjegyzi: bár 900 új munkahelyet ígértek a bejelentéskor, ám egyelőre nem világos, hogy magyar vagy kínai 900 munkásnak adnak-e állást Hatvanban.

A Manila Bulletin arról számol be, hogy miért utazott parlamenti delegáció Németh Zsolt vezetésével a Fülöp-szigetekre. Az ok tehát, hogy Magyarország segítsen a távol-keleti szigetországnak szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozásában az Európai Unióval.