A világban már 150 millióan kapták el a koronavírust, de a legrosszabb helyzetben az uniós tag Magyarország van, ha azt nézzük, hogy hányan haltak meg a betegség következtében 100 ezer lakosra vetítve– állapítja meg a német hírtelevízió, az N-tv.de.

Ez a szám a nemzetközi statisztikát vezető amerikai Johns Hopkins Egyetem számítása alapján 280, miközben a németeknél csupán 99 (de ők így is éppen most szigorítanak – a szerk. megj.) A japánoknál ugyanakkor 8, a kínaiaknál pedig mindössze 0,3 ez az érték.

„…Über die Lage in Ungarn wurde auch deswegen vergleichsweise wenig berichtet, weil die dortige Regierung um Ministerpräsident Viktor Orbán Medien systematisch daran gehindert hat. Es gab immer wieder Meldungen aus dem Land, wonach das Gesundheitssystem am Rande seiner Belastbarkeit stand und Intensivstationen überfüllt gewesen sein sollen. Die Regierung machte auch damit auf sich aufmerksam, dass sie im Alleingang den russischen Impfstoff Sputnik V zuließ, obwohl die europäische Arzneimittelbehörde EMA das bis heute nicht getan hat. Zuletzt wurden Lockdown-Maßnahmen wieder gelockert.…”

A magyar áldozatok összlétszáma meghaladja a 27 ezret, de a helyzetről azért lehet a határokon túl viszonylag keveset hallani, mert Orbán Viktor módszeresen akadályozza, hogy a sajtó foglalkozzék az állapotokkal. Ám így is sorra jelennek meg a tudósítások, amelyek szerint az egészségügyi rendszer az összeomlás szélén jár, túlzsúfoltak az intenzív osztályok. A kormány ezzel szemben azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy saját szakállára rendelt orosz és kínai vakcinát, pedig az európai gyógyszerhatóság egyiket sem engedélyezte. Ugyanakkor Magyarország megint enyhített a korlátozásokon.

Dugába dőlt a magyar kormány terve, hogy a dezinformációs propaganda hatására majd tömegesen fogy a Szputnyik V: a magyarok inkább a nyugati készítményeket választották – írja The Wall Street Journal. A regisztrációs oldal összeomlott, amikor a Pfizerre lehetett jelentkezni. Majd hatalmas tömegek gyűltek össze a kórházaknál, csak azért, hogy ott közöljék velük: nincs a szerből. A hatalom ellentmondásos módon szerezte be az orosz és kínai oltóanyagot.

Hungary’s Kremlin-friendly government published a controversial table this week alleging that the Sputnik V vaccine is 32 times safer than Pfizer’s jab—a claim sharply at odds with other data but tweeted by the official Sputnik V account. On Wednesday the EU published a report saying that both China and Russia had active campaigns to sow mistrust in western vaccines and promote their own.

A Kreml-barát vezetés a héten vitatható táblázatot közölt arról, hogy az orosz készítmény 32-szer biztonságosabb, mint a Pfizer, ám ez ellentmond a többi adatnak, ezzel szemben az oroszok boldogan világgá kürtölték. Majd az EU nyilvánosságra hozta, hogy Moszkva és Peking kampányt folytat a rivális nyugati oltások lejáratására. De ahogy a magyar kép mutatja, nemigen volt sikeres a próbálkozás.

Németország július végére várhatóan beoltja felnőtt lakossága 70%-át, Kelet-Európában viszont – Magyarországot leszámítva – igen nyögve nyelősen halad a folyamat és ebből még súlyos gondok adódhatnak az egész unió, de főként a németek számára – írja a Die Welt. A magyaroknál már 39% megkapta legalább az első szúrást, igaz, nem kis részben a kínai és orosz vakcináknak köszönhetően. A többiek jó része viszont Lettországtól kezdve, Csehországon át Bulgáriáig messze elmaradnak az EU ütemtervétől.

Márpedig: ha ez nem változik, akkor abból egy idő után az következik, hogy az oltóanyagok beadásának sebességét tekintve Európa két részre különül el, ám ha a földrész lakossága nem egyforma mértékben szerzi meg a védettséget, akkor a nyitás is országonként különbözik majd. Továbbá – és ez még súlyosabb – le kellene zárni a határokat az áruk és az idegenforgalom számára Németország és keleti szomszédjai között. Ez pedig Nyugaton is gátolná, hogy minél előtt vissza lehessen térni a normális állapotokhoz.

A világ egyik vezető lapja, a The Economist vezércikkben figyelmeztet arra, hogy a magyarok jobbat érdemelnek, mint amit Orbán Viktortól kapnak, miután a magyar vezető ugyanazt csinálja, mint Rákosi alatt a kommunisták: véget vet mindennek, ami önálló. A vezércikk rámutat, hogy most éppen a felsőoktatást vette célba, de úgy, hogy azt akkor is kézben tartsa, ha esetleg elbukja a választásokat.

Agood university prizes original thought. And Viktor Orban, Hungary’s prime minister, is certainly an original thinker. Since 2010, when his Fidesz party won two-thirds of the seats in parliament, he has been dreaming up innovative ways to turn Hungary back into an autocracy, while maintaining a democratic façade. On April 27th his government passed a law transferring control of the country’s 11 main state universities to a series of foundations that are likely to be run by his allies. The party has already asserted its grip over institutions such as the electoral system, the media, the courts and much of the economy. Now it wants total power over the ivory towers.

Like most of Mr Orban’s illiberal reforms, the plan is complicated, brilliant and likely to be copied by aspiring strongmen in other countries. The universities have been placed under the control of public foundations, along with billions of euros-worth of assets (including a palace, a harbour and shares in state-owned companies) which are supposed to help finance them. The foundations’ boards are initially appointed by Mr Orban’s government, and those appointed so far consist mainly of Fidesz members or sympathisers. Subsequent vacancies will be filled by candidates chosen by the boards themselves.

A kormányfő persze sosem ment a szomszédba, amikor azt kellett kitalálni, miként honosítsa meg az autokráciát, a demokratikus látszat fenntartása mellett. Fokozatosan bedarálta a választási rendszert, a médiát, az igazságszolgáltatást és a gazdaság kulcságazatait. Most pedig az egyetemek vannak soron, és így korlátlan uralmat szerez az egész elefántcsont-torony fölött.

Az eddigi illiberális változtatásokhoz hasonlóan ez az ötlet is összetett, káprázatos, és minden bizonnyal kapva kapnak rajta másutt is az erős emberek. Pedig erősen tartani lehet attól, hogy ez a lépés is ugyanarra jó, mint az összes többi: hogy elhallgattassák az eltérő véleményeket, illetve a 11 intézmény is a propagandát szolgálja, ideértve a migráció és a liberalizmus veszélyeit, a melegek és transzneműek jogainak korlátozását, továbbá az unió és a Soros elleni agyament összeesküvés-elméleteket.

Nem véletlen ezek után, hogy Magyarország már a 2. egymást követő évben a hibrid minősítést kapja a Freedom House-tól, vagyis egyetlen ajtó választja el a tekintélyelvűségtől. Még Szerbia is különb nála. Közben pedig az intézmények megszállásának módszerét más országokban is átveszik a hasonszőrű demagógok, így a lengyeleknél, cseheknél, szlovénoknál, horvátoknál. Le Pen egyenesen csodálja a magyar vezetőt.

És ha Magyarország, amely a tehetős, liberális klub tagja, bekebelezheti a tudományt, akkor ez bárhol megtörténhet. Pedig nem kellene, hogy így legyen, hiszen már megvan a jogállami mechanizmus, csak éppen a Bizottság nem töri magát, hogy meghatározza az alkalmazás elveit. Orbán szövetségesei pedig, így mindenekelőtt a lengyelek, várhatóan mindent elkövetnek, nehogy be lehessen vetni ezt az eszközt.

Ám már jó ideje közbe kellett volna lépni, de az unió úgy tett, mintha a magyar tekintélyuralom törvényszerű volna, ezért rezignáltan belement abba, mi több, elhalmozta pénzzel.

Alle Mitglieder der Stiftungsräte sind auf Lebzeiten gewählt. Frei werdende Sitze dürfen sie künftig in Eigenregie vergeben. Sie abzusetzen, ist praktisch unmöglich; dazu bräuchte es im Parlament eine Zweidrittelmehrheit.

So hohe Hürden für einen Wechsel lassen sich auch mit dem berechtigten Wunsch nach Kontinuität nicht rechtfertigen. Sie wirken vielmehr so, als würden sich Orban und seine politischen Gefährten absichern wollen für den Fall, dass sie die Wahlen im kommenden Jahr verlieren.

Die Stiftungsräte garantieren vielen von ihnen noch auf Jahrzehnte hinaus viel Einfluss in wichtigen ungarischen Institutionen und – mindestens so wichtig – Zugang zu gut gefüllten Kassen, aus denen Geld verteilt werden kann. Im Gegensatz zu staatlichen Universitäten müssen die Stiftungen grössere Aufträge nämlich nicht öffentlich ausschreiben, sondern können sie ohne viel Federlesen befreundeten Unternehmern zuschanzen. Ideale Bedingungen für das Geflecht aus Beziehungen und Abhängigkeiten, welches das System Orban heute schon prägt.

Orbán olyan alapítványokkal próbálja bebetonozni uralmát, amelyeket nagy vagyonnal és hatalommal ruház fel– vélekedik a svájci rádió és televízió, az SRF. Az új modellben a döntés joga a kuratóriumokat illeti meg, de a privatizálás csak még gazdagabbá teszi a politikus egy-két barátját, ugyanakkor a klikk évtizedekre jogot kap, hogy meghatározza ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a sorsát – mondja az ellenzék, amely lopást és hatalmi visszaélést emleget.

Az aggály azonban jogos. Hiszen az irányító posztokon a kiválasztott csókosok ülnek. Szinte lehetetlen szélnek ereszteni őket, mert ahhoz kétharmad szükségeltetne. De az egész inkább arra utal, mintha a Fidesz be akarná biztosítani magát arra az esetre, ha esetleg felsül a jövő tavaszi választáson.

A kuratóriumok egyrészt évtizedekre szavatolják a párt számára a beleszólást, másrészt, ami legalább ennyire fontos: ily módon hozzájutnak a pénzzel dugig tömött kasszákhoz, hiszen ezek az egyetemek nem kötelesek közbeszerzési pályázatokat kiírni. Sok cécó nélkül, simán baráti vállalkozásoknak passzolhatják a megbízásokat. Ideális helyzet ez az olyasfajta összefonódásoknak, amelyek már ma is jellemzik az orbáni rendszert – mutat rá a svájci közrádió kommentárja.

„Magyarországon van szabad sajtó, de nincs sajtószabadság” – mondja Babos Attila, a Szabad Pécs on-line portál társalapítója, aki a saját bőrén tapasztalta meg, mit is jelent az orbáni médiapolitika – idézi a  Deutsche Welle. Először kirakták a Dunántúli Naplótól, ahol jó 10 évig dolgozott, mert jött az új tulajdonos, a miniszterelnök barátja és egykori iskolatársa, így már nem kellettek az önálló újságírók.

Ezek után indították meg saját híroldalukat, amely odüsszeiaként rajtolt, miután Magyarországon az írott és digitális sajtó többsége kormányzati kezekben van. Volt olyan üzletember a támogatni akarta őket, de felmondta az együttműködést, mert megfelelő helyről szóltak neki, hogy jobban jár, ha visszalép. Így maradtak az olvasók adományai, és abból mára sikertörténet lett.

A közönség ugyanis igényli az objektív tájékoztatást, és díjazza, ha a tényfeltáró újságírás rendre nyilvánosságra hozza a kisebb-nagyobb botrányokat. A hatalom persze próbálkozik gyűlöletkeltéssel és uszítással. A Szabad Pécs munkatársai az előző, fideszes városvezetés idején semmilyen tájékoztatást nem kaptak hivatalos helyről (ez jól ismert módszer, például a 21 évvel ezelőtt alapított Infovilág esetében is – a szerk.). Viszont időközben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány átvállalta náluk két státusz finanszírozását.

A magyar állapotokat jól példázza a Telex (Index) és a Magyar Hang sorsa. A független szerkesztőségekkel általában packázik a médiahatóság, ezek az orgánumok semmilyen kormányhirdetéshez nem jutnak. A Klubrádiót megfosztották a frekvenciájától. A sajtó nagy részét „közeli” vállalkozók felvásárolták.   

A Telexet azonban napi átlagban 500 ezren látogatják, mivel hiába van a kormánynak információs monopóliuma, saját kiadványai félnek az igazságot közölni, nehogy magukra vonják az istenségek haragját. Ezért még a hatalom szimpatizánsai is az ellenzéki médiából szerzik be az információkat.

Még Orbán kerítése sem sokáig tudja feltartóztatni a Szerbiában veszteglő migránsokat, mert az embercsempészek rutinszerűen vezetik át a jelentkezőket a határon – kezdődik az osztrák Die Presse cikke. Ezt tapasztalta a tudósító a Zombornál kialakított befogadóállomáson, ahol most 778-an várakoznak. Többségük már próbálkozott, főként Horvátország felé, de ott a határőrök olyan brutálisan bánnak az elfogott illegális határátlépőkkel, hogy a súlypont áttevődött Magyarország felé, részben Románián keresztül. Ezzel együtt arrafelé is az általános tapasztalat az, hogy aki belefut az őrjáratokba, az megnézheti magát, mert kiadós verésben részesül.

Zombornál a lakók jó része szír, iraki, valamint palesztin és átlag 20 napig maradnak, de akad, aki 20–30-szor próbálkozik, mire átjut. Az egyik belgrádi menekültsegítő szervezet igazgatója azt mondja, hogy a kerítések csak lassítják, de nem állítják meg a bejutást. A magyar határon vagy alagutat ásnak, vagy megpróbálnak létrán átmászni az akadályon. De ha sikerül is, általában nem boldogulnak, ha nem várja őket senki odaát.

Szerb taxisok szerint a csempészéssel foglalkozó bűnbandák sokszor simán megkenik a határőröket, vagy eleve Románia felé kerülnek. Ahhoz, hogy valaki eljusson Magyarországon át Ausztriába, 4-5 ezer eurót kell kipengetnie.

A tekintélyes The Washington Post arra figyelmezteti az európai kormányokat, hogy a populistáknak ágyaznak meg, ha nem találnak ki sürgősen valamit, mert a járvány újabb hulláma megint recessziót idézett elő. Az embereknek viszont elegük van a bezártságból, ezért haladéktalanul lépni kell. Ráadásul az EU elszúrta a vakcinák beszerzését, a frissen kivált britek viszont jól megszervezték, igaz, közben drákói zárlatot léptettek életbe.

De ily módon Boris Johnson igen jól áll a közvélemény kutatásokban, ami viszont a német CDU-ról nem mondható el. Hasonló a helyzet Macronnal és Babissal is. Magyar- és Lengyelországot erősen sújtja a fertőzés, a Fidesz és a PiS támogatottsága csökken, másutt, így az olaszoknál és a spanyoloknál viszonylag stabil a kormánypártok népszerűsége.

Ám nagy bajba kerül az EU, ha a tagországok nem nyitnak télig, főleg miután jöhet a 4. hullám. A tömegek elvesztik hitüket a vezetőkben, akik nem tudnak mást szajkózni, mint hogy türelem, és hogy szigorítani kell. Ez azonban manna a populistáknak. Mint pl. a posztfasiszta Olaszország Fivéreinek. Lehet, hogy Európa a lassú megélénkülés felé tart, de ha nem tud visszatérni a covid-19 előtti életmódhoz, akkor kemény időszaknak néz elébe.

Oroszország politikai fegyverként használja a Szputnyik V-t, sok megfigyelő egyetért abban, hogy Moszkvának nem a vírus leküzdése a célja vele, hanem hogy megossza a Nyugatot – figyelmeztet a The Guardian. Hiszen még nagyon messze van attól, hogy megkapja az európai gyógyszerhatóság engedélyét, így aligha jut érdemi szerephez a tömeges immunitás megszerzésében. A gyártó ezzel szemben arra hivatkozik, hogy már 61 országban hagyták jóvá és 40 kormány vett belőle.

Ám a biztonsági aggályok továbbra is fennállnak és sok uniós vezető gyanakszik az orosz szándékokat illetően, amikor a 144 milliós országban idáig csupán nem egészen 19 millió adagot adtak be. Pedig, ahogy egy brüsszeli diplomata rámutat: állítólag olcsó és könnyen kezelhető, hatékony készítményről van szó. De persze az is lehet, hogy a Kreml számára a geopolitika előbbre való, mint a saját népesség ellátása.

A francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a vakcina sokkal inkább a propagandát és az agresszív diplomáciát szolgálja, semmint a szolidaritást és a segíteni akarást. De ettől még a Brüsszelt ostorozó Orbán Viktor vidáman megkerülte az unió közös beszerzési programját és vett kétmillió adagot. „Á, Putyinnak pont az a célja, hogy rombolja a bizalmat az EU iránt.”

A Kelet-Európával kirobbant ellentét csökkenti Moszkva befolyását a térségben, a diplomaták kölcsönös kiutasítása erősen visszaveti az oroszok és a korábbi szövetségesek viszonyát – írja a Financial Times. Olyan országok keveredtek bele a vitába, amelyeket történelmi kötelékek fűznek a Kremlhez, a Baltikumtól Bulgáriáig.

A moszkvai Carnegie Központ egyik elemzője azt mondja, hogy ami most zajlik a világ szeme láttára, az nem vihar egy pohár vízben, hanem véget ér az oroszok jelenléte az egykori csatlós államokban. Megszűnik eddigi befolyása, ami még a Varsói Szerződés öröksége volt. De a viszony már jó ideje halódott, miután Putyin 13 éve háborút kezdett Grúziával majd megszállta a Krímet.

A londoni Teneo kockázatelemző egyik kutatója azt jósolja, hogy ezek után a régió országai erősen visszafogják együttműködésüket Oroszországgal a stratégiai ágazatokban, illetve a biztonsággal összefüggő területeken. Az orosz elnöki szóvivő ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy nem marad annyiban a csehek és a bolgárok fellépése, meg baltiak és mások szolidaritása.

Janša’s moves directly contradict the EU’s standards on media freedom — Commission Vice President Věra Jourová declared last year that “journalists should be able to report without fear or favor.” And the pressure comes at a time when concerns are growing about media freedom and plurality across much of Central and Eastern Europe — in particular in Hungary, Poland and Bulgaria. 

“The pressure I feel right now is strong,” said one senior Slovenian journalist working for public media, who spoke on the condition of anonymity. The “experience in the past months is something really new and unprecedented.”

Az Európai Bizottság visszadobta a szlovén kormánynak azt az érvelését, hogy azért nem utalhatja át a költségvetésben előirányzott összeget a nemzeti hírügynökségnek, mert az tiltott állami támogatásnak minősül – tudható meg a Politicoból. A sajtószabadság hétfői világnapja előtt közzétett állásfoglalás kiemeli, hogy távirati iroda közfeladatot lát el, és független, ezért jár neki az esedékes, 2,5 millió euró.

Věra Jourová az Európai Bizottság alelnöke üdvözölte a döntést, mert az megerősíti, hogy finanszírozás teljesen törvényes. Ezért a Janša-kabinetnek mielőbb utalnia kell a befagyasztott pénzt, ugyanakkor oda kell figyelni, hogy az intézmény továbbra is önállóan működhessen. A szlovén vezetést – amely jó ideje háborúskodik a hírügynökséggel és igyekszik rátenni a kezét – az sem befolyásolta, hogy viszonylag kis tételről van szó, és hogy a járvány miatt az EU enyhített az állami támogatás szabályain. De hát a miniszterelnök, aki amúgy két hónap múlva átveszti az unió soros elnöki teendőit, nemzeti szégyennek nevezte a távirati irodát.

Tíz év elteltével hanyatlik az iszlám terrorizmus – írja a The Washington Postban Fareed Zakaria. A tekintélyes elemző emlékeztet arra, hogy a merényletek áldozatainak száma alapján a Nyugatra a szélsőjobb immár nagyobb veszély, mint a radikális iszlám. A muzulmán vallási köntösbe öltözött erőszak egyre inkább egy-egy országra szorul vissza. Így a tálibok Afganisztánban működnek, a Boko Haram terepe Nigéria, az al-Shahab hazája Afrika szarva. Hol vannak már az al-Kaida dicsőséges napjai, amikor meghirdette, hogy a fő ellenség az Egyesült Államok!

Az Iszlám Állam valamivel jobban áll, több a pénze, és így olyan országokat keres magának, mint Mozambik, ahol gyenge a központi hatalom. Márpedig csökkenti ezeknek a mozgalmaknak a vonzerejét a világban, ha helyi viszályokba süppednek bele.

Abban az játszott közre, hogy a politikai iszlám tekintélye ennyire visszaesett, hogy ezek az erők belekóstoltak a hatalomba pl. Irakban, Egyiptomban, Gázában – és nemigen tündököltek. Ígéreteik értéke erősen megkopott. Ebből következik, hogy az iszlám terrorakciókat manapság radikalizálódott magányos tettesek hajtják végre, mögöttük nincs szervezett háttér.

Amerika számára pedig az a nagy tanulság, hogy nem szabad kapkodni. Az USA az ikertornyok elleni támadás után pánikba esett, korlátozta a szabadságjogokat, háborúba kezdett, mert megrémült, hogy alulmarad az új ellenséggel szemben. Amikor mostanság az ország azt fürkészi, hogy ki árthat neki, akkor pontosan be kell kalibrálni a veszélyeket. Gyorsan kell cselekedni, de nem szabad megijedni.