Folyamatosan nő itthon a gépjárművek száma, miközben a közterületi parkolóhelyek száma csökken, ezért a garázsok és kocsibeállók ingatlanbefektetés szempontjából hosszú távon is ideális megoldásként jöhetnek szóba azok számára is, akik szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. (Nyitó kép: garázs van sokféle, csak pénz és hely kell hozzá; forrás: https://www.architekturbueroherzog.com)
Két évvel ezelőtt az Európai Unió tagországai között Magyarországon volt talán legalacsonyabb az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma – olvasható ki az Eurostat friss elemzéséből. Ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy a gépkocsiállomány csökkennék, hiszen 2015–19 között csaknem ötödével nőtt a személy-gépjárművek száma, amely az EU egészét tekintve viszont a harmadik legmagasabb adat.
Bár az otthoni munka és a részben munkahelyi, részben otthoni munkavégzés a korlátozások megszűnte után is megmaradt, a forgalom és a dugók is visszatértek, és úgy látszik, a lakosság járműhasználati szokásai nem változnak látványosan. Az autók gyarapodásával és értékük emelkedésével, továbbá a közterületi parkolási lehetőségek csökkenése miatt valószínűsíthető, hogy a garázsok iránti kereslet tovább fog növekedni. Jó helyen épült garázs vagy kocsibeálló hosszú távon is jövedelmező befektetés lehet azoknak is, akiknek az átlagosnál szerényebbek az anyagi lehetőségeik.
Három-négy évvel ezelőtt 2,5–4 millió forintért bőven lehetett találni garázst a budapesti IX., XI., XIII. kerületben, ma viszont már 4,5–6 millió forint a jellemző ár. A budapesti „előkelő” beruházások esetén egy-egy teremgarázs-beálló (!) akár 7–12 millió forintban is kerülhet. A vidéki lakásberuházók jellemzően 3–6 millióért kínálják a teremgarázsokat, és 1,5–3 millióért a felszíni beállókat.
A legmélyebben Debrecenben, Székesfehérváron és Veszprémben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki új lakás vásárlásakor az autóját is állandó biztonságban szeretné tartani.
Fontos szem előtt tartani, hogy a garázsokra, kocsibeállókra nem vonatkozik a kedvezményes adózás, ezeket az ingatlanokat továbbra is 27 százalék áfa terheli. Új építésű ingatlanok esetében jóformán csak lakással együtt értékesítenek kocsibeállót vagy garázst, így, ha valaki ilyen helyen szeretne vásárolni, akkor csak másodlagos piacon, tulajdonostól van rá lehetősége.
Új építésű ingatlanok esetén a lehető legjobb helykihasználás végett a parkolóhelyeket általában a lehető legkisebb szabványos méretűre (jellemzően 5×2,5 méter) tervezik, ezért érdemes a kivitelezőtől elkérni a garázs alaprajzát és előre megvizsgálni azt, hogy a beálló milyen adottságokkal rendelkezik. Célszerű elkerülni a fal melletti, sötét vagy oszloppal határolt parkolóhelyeket és tisztázni azt, hogy liftes megoldás esetén a személyautó befér-e a parkológépbe.
A szerződésből ki kell derülnie, hogy a parkolóhely önállóan értékesíthető-e, ez a leglényegesebb egy jövőbeli eladás szempontjából.
Általában kis beruházások esetén előfordul, hogy a garázshely és lakás csak együtt értékesíthető, a nagy, egy helyrajzi számmal rendelkező teremgarázsok esetében viszont arra kell figyelni, hogy az adott parkolószint tulajdonosainak elővásárlási joguk van, ezért a garázshely eladása előtt erről le kell mondatni őket.
Befektetési célból továbbra is elsősorban a belvároshoz közeli, sűrűn beépült, kevés új garázsos társasházzal rendelkező és fizetős parkolási zónába eső területen található helyen érdemes garázst venni. A klasszikus, rozsdaövezeti építkezések területén egyrészt bőséges a kínálat, illetve feltételezhetően (a kedvező ár okán) majdnem mindenki vesz magának garázst, így a kínálat kicsi.
Az elektromos gépjárművek elterjedésével és a töltési pontok fizetőssé válásával még inkább felértékelődhetnek azok a garázsok, amelyekben lehetőség van az elektromos járművek töltésére is. Igaz, hogy ezek alapból bizonyos felárral vásárolhatók meg a hagyományos beállókhoz képest. A töltőpont utólagos kialakítása akár milliós költséget is okozhat, azonban hosszú távon az eleve legkényelmesebb otthoni tankolással a befektetés megtérülhet.