A nyár nagy mozieseménye: Spielberg-filmhét a Cinema MOM-ban

Július 14-től 20-ig hét filmalkotással emlékezhetünk Steven Spielberg (*1946) háromszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a Brit Birodalom rendjének lovagja, a legsikeresebb filmrendezők egyike ötvenéves pályafutására.

Pannonia Entertainment szép lassan a hazai filmforgalmazás meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát, aminek egyszerű magyarázata az, hogy filmválasztását mindig a kiváló minőségre törekvés vezette. Az időnként a televízióban is látható, és online is elérhető „zászlóshajója”, a Művészetek temploma-sorozat részei a művészettörténet korszakalkotó képzőművészeit mutatja be egy-egy csodás filmalkotásban, miáltal megismerkedhetünk Raffaello, Botticelli, Leonardo, Bosch, Rembrandt, Monet, Khalo, Picasso, Klimt, Dalí, Bernini és mások életével és munkásságával.

A felsorolt alkotók közös ismérve, hogy ki-ki a maga területén valami olyan újat talált ki, ami forradalmasította a festészetet, illetve a szobrászatot: Raffaello a perspektívát, Bosch a fantáziavilágot, Monet az impresszionista látásmódot, és így tovább.

Egy pillanat a rendezővel az Indiana Jones-film forgatása közben.

Akár a zenéből is hozhatnánk hasonló példákat, Mozarttól Bartók Béláig: ott is bőven találunk olyanokat, akik valami újat indítottak el, ahogyan a filmművészetben is vannak olyan zsenik, Eisensteintől Sergio Leonéig és Chaplintől Ingmar Bergmanig, akik olyan újat alkottak, mint addig még senki.

Bármely művészeti ágban ritkaság azonban, hogy valaki többféle területen is teljesen újszerűt és nagyszerűt alkosson. A hetedik művészet Leonardo da Vincije kétségkívül Steven Spielberg, akinek öt évtizedes pályáját egy mától induló, hét filmből álló sorozattal köszönti a Pannonia Entertainment az általa üzemeltetett budai Cinema MOM-ban.

Talán kevesen tudják, de a mindmáig elképesztően népszerű Colombo-sorozat legeslegelső, „Ahogy a könyvben meg van írva” című epizódját is Steven Spielberg rendezte, aki azután a filmművészet szinte minden ágát teljességgel megújította.

A maga zsánerében referenciává vált alkotásait helyszűke miatt itt nem is lehet mind felsorolni, de ki tagadhatná, hogy a sci-fi filmek non plus ultrája az E. T. (de már a Harmadik típusú találkozások is elképesztő volt!), a kincskereső kalandfilmek etalonja, az Indiana Jones-sorozat, ahogyan a dinoszauruszos filmeké pedig a Jurassic Park.

Ezekhez hasonlóan a második világháborús katonafilmek sorából kimagaslik a Ryan közlegény megmentése, a thrillerek közül a Cápa (habár a párbeszédek nélküli Párbaj is már egészen újszerű megközelítése volt a témának), miként az amerikai történelem legfontosabb pillanatait megörökítő Amistad és Lincoln, vagy a Peter Pant újragondoló Hook is örökre bevésődött az emlékezetünkbe.

A rengeteg holokauszt-témájú film legjobbika pedig a megtörtént eseményeken alapuló Schindler listája, amely Spielberg legnagyobb szakmai sikerét is hozta, hiszen az 1994-i díjkiosztón hét Oscart is beseperhetett. A zsidó származású rendező ebbe a filmbe belesűrítette mindazt, amit a jóról és rosszról, a tisztességről és tisztességtelenségről, a gettókról és a haláltáborokról, a nácikról és az igaz emberekről, a legtöbbször névtelen hősökről érdemes és kötelező (lenne) tudnunk.

A mások szerencsétlenségéből profitáló üzletemberből a saját vagyonát is feláldozó, embermentővé nemesedő Oscar Schindler története, lassú jellemváltozásának elképesztő íve remek alapanyagot adott Spielberg kezébe, aki Liaam Neeson, Ben Kingsley és Ralph Fiennes fenomenális alakításaiból, és az attól kezdve a rendező minden filmjének operatőreként működő Janusz Kamiński lírai, fekete-fehér képsoraiból, illetve a szintén „állandó tettestárs” John Williams szívbe markoló muzsikájából olyan mesterművet gyúrt egybe, amit nem lehet elégszer megnézni.

Azt pedig nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, hogy még a mai csodatévék idején is micsoda lenyűgöző élmény ezeket a szerfölött látványos filmeket egy óriásvásznon (újra)nézni, együtt csodálkozni, izgulni, sírni vagy nevetni a többi rajongóval, felfigyelni egy-egy olyan színészi gesztusra vagy tájrészletre, amit csak a moziban lehet észrevenni.

Mindez együtt adja azt a varázst, amit otthon sosem kaphatunk meg, így hát vegyük meg gyorsan a jegyünket, mielőtt még elkapkodnák őket.

PROGRAMAJÁNLAT:

július 14., csütörtök, 18:30) CÁPA (thriller, 1975) – 3 Oscar-díj: Legjobb vágás, Legjobb hang, Legjobb filmzene

július 15., péntek, 18:30 – AZ ELVESZETT FRIGYLÁDA FOSZTOGATÓI (kalandfilm, 1981) – 4 Oscar-díj: Legjobb vágás, Legjobb hang, Legjobb speciális effektek, Legjobb díszlet és jelmez

július 16. szombat, 18:30 – SCHINDLER LISTÁJA (dráma, 1993) – 7 Oscar-díj: Legjobb film, Legjobb rendező, Legjobb forgatókönyv, Legjobb operatőr, Legjobb vágás, Legjobb filmzene, Legjobb díszlet és jelmez

július 17. vasárnap, 18:30 – RYAN KÖZLEGÉNY MEGMENTÉSE (háborús dráma, 1998) – 5 Oscar-díj: Legjobb rendező, Legjobb operatőr, Legjobb hang, Legjobb vágás. Legjobb hangeffektusok

július 18. hétfő, 18:30 – VILÁGOK HARCA (sci-fi, 2005)

július 19. kedd, 18:30 – PÁRBAJ (thriller, 1971) – Emmy-díj: Legjobb hangvágás

július 20. szerda, 18:30 – INDIANA JONES ÉS AZ UTOLSÓ KERESZTESLOVAG (1989) – 1 Oscar-díj: Legjobb hangeffektek