A hazai szállodaipar nyár elejére várt újbóli megélénkülésének fontos feltétele, hogy a víruskezelést és az oltási programokat, a légiközlekedést és a szállodaipart egész földrészünkön összehangoltan kezeljék. (A The Telegraph képén: a magyar főváros patinás házait is kínozza a világjárvány…)
Példátlan veszteséget okozott a koronavírus Európa szállodaiparának: az európai szállodák átlagos kihasználtsága 2020-ban a negyedére csökkent, az egy kiadható szobára jutó árbevétel pedig 72 százalékkal volt kevesebb, mint esztendővel azelőtt. Közép- és Dél-Amerika, valamint Dél-Afrika után a harmadik legnagyobb veszteséget Európa szállodapiaca szenvedte el. A földrész szálláshelyeinek ekkora veszteségét mindenekelőtt az EU-n belüli határzárak okozták.
A körülményektől függetlenül nyitva tartó szállodák (az üzleti, oktatási céllal érkező vendégek fogadására sok országban fennmaradt a lehetőség) összességében látványos előnyre tettek szert az átmenetileg bezárt versenytársaikkal szemben: azáltal, hogy tovább működtek, fenntartották kapcsolatot az ügyfeleikkel, az átlagosnál jóval kevesebb munkatársukat kellett elbocsátaniuk, ezáltal a normáli működéshez visszatérés is könnyebb lesz a számukra. Két évvel ezelőtt Európa fővárosaiban a hotelek egymáshoz mért átlagos kihasználtsága 10–20, tavaly már 70-80 százalékpontot mutatott.
A múlt év november végéig a hazai kereskedelmi szálláshelyek 13 millió (az átlagosnál 55 százalékkal kevesebb) vendégéjszakát regisztráltak. A szálláshelyek összes bruttó árbevétele pedig 225 milliárd forint volt, ami 57 százalékkal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A 2020 decemberét érintő korlátozások miatt az egész évre vonatkozó csökkenés mindkét mutató esetében a 60-65 százalék.
Az év közepén tapasztalt belföldi keresletrobbanás látványosan javította az ágazat állapotát: januártól novemberig a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma háromnegyedével csökkent, a belföldi vendégek esetén „csak” 36 százalék volt. A kedező állapotot mindenekelőtt a nem a fővárosi szálláshelyek élvezhették.