Mindenekelőtt oldjuk föl a ma még nem köznapi rövidítést: MI – annyi, mint mesterséges intelligencia; angol rövidítéssel is szokták használni: AI, azaz artificial intelligence. Erről a szerfölött időszerű témáról beszélgettek jeles gondolkodók az üzleti és technológiai vezetőknek szóló, új ötletekre ösztönző eseménysorozat alkalmával. (A nyitó kép forrása: https://incubator.ucf.edu)
A mások mellett Király Júlia, dr. Oszkó Péter, dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett eszmecseréken részvevők egyrészt a mesterséges intelligenciának a társadalmi igazságoságra és a kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságát vizsgálták.
A „mesterséges intelligencia” csak nemrég robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási (sokak szerint túlzott) a felhajtás a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A minapi szakmai eszmecserén hazánkban eddig talán kevésbé vizsgált szempontból, a társadalmi igazságosság oldaláról közelítették meg a témát, és olyan elismert, különféle szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve dr. Tilesch György, a kaliforniai Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a kiterjesztett intelligenciával foglalkozó PHI Intézet alapító elnöke; ő kezdte a beszélgetést, kifejtvén, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ismétlődő, visszatérő jellegű. Az USA-ban dolgozó mesterségesintelligencia-tanácsadó szerint viszont az MI területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy „huzalozása” nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. A legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához?
A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően alkalmazkodjék. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, korántsem a legrosszabbak fognak bekövetkezni (például: „rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt”).
Az AI az élet rengeteg területén tud tökéletesítő, finomító, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek ezzel a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve sürgősen nagy szükség lenne arra is, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, megtanítsuk, hogy minél inkább tudatában legyenek a mesterséges intelligencia okozta változásoknak és lehetőségeknek.
Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nem csak az AI előretörése miatt. Az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen, gyorsan, nagy léptekkel fejlődött mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotát tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.
Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy éppenséggel a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek szerte a világban, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel képesek döntéseket hozni egy-egy új technológia megjelenésekor. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a nyereségérdekelt technológiai cégek vezetői a véleményvezérek. Megyeri Jonatán szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.
Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés a mesterséges intelligencia iránt részben üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI föllendülésnek is egyelőre a nagy, nemzetközi technológiai cégek az első számú haszonélvezői.
Az üzletember szerint is nagyon fontos a széleskörű tájékoztatás és az oktatás, a tudatosság növelése, mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban próbára teszi az ember alkalmazkodóképességét. Oszkó ezzel együtt derűlátó, hiszen a mesterséges intelligencia nagyon jó dolgokra képes, csak okosan kell használni és szabályozni.
Akarunk-e 1000 évig élni? A mesterséges intelligencia mellett az élettudományokban is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információ-technológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az élet meghosszabítására és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta: a múlt száz évben sikerült megkettőznünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre hosszabbítsuk. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb életünkben a lehető legtovább legyünk egészségesek – azaz: lassítsuk az öregedést.
A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS (=a genetikai információt tároló, örökítőanyag) -láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek gyengülését, pusztulását csökkentik, vagy őssejtkutatás és sokszorosítás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek milyen széles körben lesznek elérhetők. Rab Árpád szerint amellett, hogy a jövő kihívása az életkor meghosszabbítása, a következő évtized fontos irányzata ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészséges testben való leélése.
Kerepesi Csaba mesterségesintelligencia-szakértő és öregedéskutató kifejtette: a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél jobban meghosszabbítsuk. Kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási az érdeklődés a téma iránt, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.
A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és társadalmi-kulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.