(Szerző: Miklós Csilla, forrás: Trading Economics, Államadósság-kezelő Központ) A 2024. június 30-i állapot szerint – a magyar államadósság összesen 54 867 milliárd forint, amiből 16 005 milliárd forintnyi a deviza- (29,17%) és 38 709 forint a alapú (70,55%) tartozás.
Az államadósság 37 823 milliárd forintot kitevő forint alapú állampapírjaiból 338 milliárd forint (0,89%) Babakötvény, 10 761 milliárd forint (28,45%) pedig lakossági állampapírok formájában a magyar lakosság, továbbá 2305 milliárd forint (6,09%) diszkontkincstárjegy, ami vegyesen a lakosság és az intézmények kezében van.
Az államadósság az elmúlt 12 hónap alatt 47 925 milliárd forintról 14,49 százalékkal nőtt.
Magyar államadósság 2023-ban
A magyar államadósság 2023. év végén még „csak” 50 865 ezer milliárd forint volt. Az év végére 11,65 százalékkal, közel 5303 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság annak ellenére, hogy a forint erősödése az előző évhez képest kedvezően hatott a devizaadósságra. A devizaadósság 20 százalékkal nőtt, a forintadósság pedig 9,2 százalékkal. A devizaadósság így a teljes adósságon belül 25 százalékról 26,9 százalékra emelkedett.
Kamatokra 2023-ban összesen 2764,2 ezer milliárd forintot fizetett ki az állam (az előző évi 2102 milliárd forint kamat után). Innen vágtunk neki a 2024-es évnek.
Mérföldkövek a magyar államadósságban
2001–08 között Magyarországon a kedvező külső körülmények és a 2006-ig tartott gazdasági növekedés ellenére kis mértékben, de folyamatosan nőtt az államadósság, ami a költségvetés túlköltekezésére vezethető vissza: az államháztartás hiánya átlagosan a hazai bruttó össztermék (GDP) közel 7 százaléka volt évente.
2008. novemberben került sor az IMF-hitelként emlegetett hitelcsomag felvételére: a 20 milliárd eurós (ez a devizahitel 5400 milliárd forintnak felelt meg) hitelkeret nagy részét, 11,9 milliárdot az Európai Bizottság, 6,5 milliárdot az IMF, 1 milliárdot a Világbank adott, mindebből Magyarország 14,2 milliárd eurót hívott le végül közel fél év alatt.
2010. május végén, amikor a II. Orbán-kormány hivatalba lépett, a teljes magyar államadósság 19 933 milliárd forint volt. A választások megnyerésétől a hivatalba lépésig a Fidesz államcsőd-közelséget terjesztő megnyilvánulásai miatt az euró 265 Ft-ról 281 Ft-ra gyengült. Így rögtön, 1 hónap leforgása alatt a magas devizakitettség miatt 600 milliárddal nőtt a forintban nyilván tarott államadósság.
2011. júniusban a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele látványosan hatott a magyar államadósság alakulására. A pénztárak „eljuttatták” tagjaik vagyonát az államnak. A teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon legnagyobb részét magyar állampapírok, befektetési jegyek és részvények tették ki.
2012.második felétől a jegybanki alapkamat tartós és tetemes csökkenésével megkezdődött a lakosság megtakarításainak átrendeződése: a háztartások a kedvezőbb hozamok reményében a pénzintézetek helyett a Magyar Államkincstárba vitték pénzüket. Ami a lakosságnak megtakarítás, az az államnak hitel, azaz államadósság.
2020. elejétől a koronavírus-járvány hatására a kormány indokolatlan beszerzésekbe (lélegeztetőgépek ezrei, tesztek, EU által nem jóváhagyott vakcinák) kezdett, melyeket hitelből finanszírozott.
2021. szeptemberben – mivel a kormány nem akart korábban megfelelni az EU jogállamisági kívánalmainak – nem érkezett az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak kellő mértékű támogatás. Így devizakötvény-kibocsátással tetemes pénzt vett fel az állam a nemzetközi pénzpiacon: a magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény formájában.
2023. január első hetében Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár (mintegy 1600 milliárd forint) mértékben. Szeptember 5-én további 1,75 milliárd euró (kb. 680 milliárd forint) értékben bocsátott ki 10 éves futamidejű államkötvényt az Államadósság-kezelő Központ.
2024. januárban Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket: 2,5 milliárd dollár (mintegy 850 milliárd forint) mértékben 12 éves és 1,5 milliárd euró (kb. 600 milliárd forint) 5,5 éves futamidő mellett.
Ne legyenek kétségeink az államadósságot mi (és gyerekeink, unokáink, dédunokáink) fizetjük vissza adók, vagy megszorításokat követő adóemelések formájában. Kormányok, miniszterelnökök jönnek, mennek, az adósság viszont marad!
Államcsőd akkor következik be, ha az állam (gazdasági, vagy politikai okok miatt) fizetésképtelenné válik, és nem képes törleszteni adósságait (vagy azok egy részét), vagy nem tudja teljesíteni pénzbeli kötelezettségeit. Mindegy, mekkora az államadósság, a hitelezők számára mindig teljesítenie kell az államnak.