Száztízezer milliós garanciaprogram

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a mintegy 110 milliárd forintos magyar garanciaprogramot, amely a koronavírus-járvány közepette hivatott támogatni az agrár-élelmiszeripari értékláncban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat. (A nyitó képen: tárlatvezetés a gödöllői kastély nyertes kiállításán.)


Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: „A most jóváhagyott magyar garanciaprogram, amely várhatóan legalább 110 000 millió forintot fog mozgósítani, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a tágabb értelemben vett mezőgazdasági és biogazdasági értéklánc támogatására irányul. Javítani fogja a vállalkozások likviditását, és segíteni fogja őket tevékenységük folytatásában ezekben a nehéz időkben.”

Magyarország olyan támogatási programot jelentett be a Bizottságnak, amely legalább 314 millió euró (mintegy 110 000 millió forint) összegben nyújt majd garanciát a koronavírus-járvány által érintett vállalatoknak. A támogatást ágazattól függetlenül mindazok a kis- és középvállalkozások igénybe vehetik, amelyek tevékenysége a tágabb értelemben vett agrár-élelmiszeripari értéklánchoz kapcsolódik. Magyarország az intézkedés révén forrásokat kíván biztosítani e vállalkozások azonnali működőtőke- és beruházási szükségleteinek fedezéséhez.

A Bizottság megállapította, hogy a magyar intézkedés összhangban van az ideiglenes állami támogatási keretszabályban meghatározott feltételekkel. A program ugyanis

1.) korlátozott futamidejű és összegű beruházási és működőtőke-hitelekre nyújt garanciákat;

2.) a garanciáik maximális időtartamát hat évben határozza meg;

3.) az állam által vállalt maximális kockázatot 90%-ra korlátozza; és

4.) előírja a garanciák megfelelő ellentételezését.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar intézkedés szükséges, megfelelő és arányos a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez. Ennek megfelelően az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok szerint jóváhagyta az intézkedéseket.

Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályról szóló bizottsági sajtóközlemény; Az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabály kibővítéséről szóló bizottsági sajtóközlemény

A Bizottság támogatja a tagállamok átállását a klímasemleges gazdaságra

Az Európai Bizottság jóváhagyta azokat a kérelmeket, amelyekben 18 tagállam – köztük Magyarország – támogatást kért méltányos területi átállási tervük elkészítéséhez. Ilyen tervet kell kidolgozniuk mindazoknak a tagországoknak, amelyek támogatáshoz szeretnének jutni a méltányos átállási mechanizmus forrásaiból.

Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv részét képező méltányos átállási mechanizmus legalább 100 000 millió euró összegű beruházást fog mobilizálni, hogy további, célzott támogatást biztosítson azoknak a térségeknek, amelyekre a legnagyobb hatást gyakorolja a klímasemleges gazdaságra átállás, és amelyek a legkisebb kapacitással rendelkeznek e kihívás kezeléséhez. A Bizottság 2020. február végén a strukturálisreform-támogató program keretében tett közzé felhívást abból a célból, hogy segítséget nyújtson a méltányos területi átállási tervek elkészítéséhez.

A strukturálisreform-támogató program keretében a Bizottság testre szabott tanácsadást fog nyújtani a tagállami és a regionális hatóságoknak, hogy segítsen nekik:

# felmérni az átállás társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait, és felvázolni az átállás 2030-ig tartó folyamatát;

# párbeszédet kialakítani az érdekelt felek, így a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom között annak érdekében, hogy közös elképzelés alakuljon ki az átállás megvalósításáról;

# meghatározni a méltányos átállás sikeres megvalósításához szükséges intézkedéseket.

Az év végéig a Bizottság célzott támogatást fog nyújtani a tagállamoknak méltányos területi átállási terveik elkészítéséhez. A tagállamok feladata, hogy a terveket – az érintett országos, regionális és helyi érdekelt felekkel szoros együttműködésben – megszövegezzék és véglegesítsék, hiszen így biztosítható az átállással kapcsolatos felelősségvállalás. A kész terveket ezután be kell nyújtaniuk a Bizottságnak jóváhagyásra.

Strukturálisreform-támogató program

Példák a strukturálisreform-támogató program keretében nyújtott reformtámogatásra

Kérdések és válaszok: Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv és a méltányos átállási mechanizmus

Europa Nostra-díj: három magyarországi nyertes

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra, a műemlékvédelemmel és területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek nonprofit páneurópai szövetsége ma hirdette ki az Európai Unió Kulturális Öröksége díj / Europa Nostra-díj idei nyerteseit. Az idén 15 országból összesen 21 projekt nyerte el a díjat. A nyerteseket független szakértőkből álló zsűri választotta ki a szervezetek és magánszemélyek által 30 európai országból benyújtott pályázatok alapos értékelését követően. A nyertesek a kulturális örökségvédelemben végzett kutatásaikkal, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájukkal, illetve tudatosító és oktatói tevékenységükkel érdemelték ki a rangos elismerést.
 
Az idei díjazottak között Magyarországról három kiemelkedőt találunk: a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója az Örökségmegőrzés kategóriában, a Gödöllői Királyi Kastély Egy kastély titkos élete című kiállítása és az UCCU Roma Informális Oktatási Alapítvány munkája pedig az Oktatás, képzés és tudatosságnövelés kategóriában nyerte el a zsűri tetszését.
 
A kulturális örökség tisztelői és támogatói most online szavazhatnak kedvenc díjazottjaikra, így rajtuk múlik, ki kapja az idei közönségdíjat. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra azt reméli, hogy a jelenlegi korlátozások idején sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy az internet segítségével közelebbről megismerkedjenek a díjnyertes alkotásokkal, és leadják voksukat a nekik legjobban tetsző három nyertesre.
 
Az Európai Unió Kulturális Öröksége díjat / Europa Nostra-díjat az idén elnyert 21 közül a legkiválóbbakat – legfeljebb négyet – a zsűri nagydíjjal jutalmazza. A nagydíjat kiérdemlő nyertesek mindegyike 10 000 euró pénzjutalomban részesül. A nagydíj nyerteseinek nevét ugyancsak az őszi eseményen tárják majd a nyilvánosság elé.
 

A 2020. évi díjazottakat ismertető webhely

Közönségdíj: Szavazzon Ön is kedvenc projektjeire

Szépművészeti Múzeum – a nyertes projektet ismertető angol weboldal

Gödöllő: Egy kastély titkos élete – a nyertes projektet ismertető angol weboldal

Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány – a nyertes projektet ismertető angol weboldal

Az Európai Bizottság erősíti a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelmet

Az Európai Bizottság átfogó cselekvési tervet terjesztett elő, hogy még inkább fokozza a pénzmosás és a terrorizmus elleni uniós küzdelmet. Az ambiciózus és összetett tervben ismerteti, milyen konkrét intézkedéseket fog a következő 12 hónapban meghozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen. Az új, átfogó megközelítés célja, hogy megszüntesse az uniós szabályokban fellelhető joghézagokat és gyenge láncszemeket.
 
A cselekvési terv hat pillérre épül, amely a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni átfogó uniós küzdelem javítására, valamint az EU e területen betöltött nemzetközi szerepének erősítésére irányul: 1. az uniós szabályok hatékony alkalmazása;

2. egységes uniós szabálykönyv kidolgozása;

3. uniós szintű felügyelet bevezetése;

4. koordinációs és támogatási mechanizmus életbe léptetése a tagállamok pénzügyi információs egységei számára;

5. az uniós büntetőjogi rendelkezések érvényre juttatása és információcsere;

6. az EU nemzetközi szerepének megerősítése.

A Bizottság ma elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemben stratégiai hiányosságokat felmutató harmadik országok új jegyzékét, és közzétette az ezen országok azonosítására szolgáló átláthatóbb és részletesebben kidolgozott módszertant. A Bizottság a következő országok felvételét kezdeményezi a jegyzékbe: Bahama-szigetek, Barbados, Botswana, Ghána, Jamaica, Kambodzsa, Mauritius, Mianmar, Mongólia, Nicaragua, Panama és Zimbabwe.

A jegyzékből törölt országok: Bosznia-Hercegovina, Etiópia, Guyana, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Srí Lanka és Tunézia. Az Európai Bizottság cselekvési terve; A magas kockázatú harmadik országok azonosítására szolgáló felülvizsgált módszertan