Árcsökkenést hozott a vírus az albérletpiacon

Budapesten úgy is árcsökkenést generált az albérletpiacon a vírus második hulláma, hogy a vizsgált időszakra még nem volt hatással a hétfőn bejelentett kormányzati intézkedéscsomag: az Otthon Centrum kimutatása szerint a fővárosban bérbe adott téglalakások négyzetmétere 2,5 százalékkal, a panellakásoké átlagosan tíz százalékkal csökkent. (Illusztráció: experten.de)

A folyamat minden bizonnyal folytatódik, mivel a munkahelyek ideiglenes megszűnése, és a korlátozások időtartamának bizonytalansága miatt várhatóan sokan kezdenek el az albérlet helyett más lakhatási megoldásban gondolkodni. – Az Otthon Centrum legfrissebb tanulmánya a koronavírus-járvány albérletpiacra gyakorolt hatásait összegezte.

A fővárosban a téglalakások kiadási ára havi 156 ezer forintra mérséklődött szeptemberben és októberben. A jelenlegi ár átlagosan 10 ezer forinttal kedvezőbb, mint a nyári hónapokban tapasztalt albérleti díj. Azaz egy négyzetméter átlagára 2866 forint, 2,5 százalékkal kedvezőbb a nyáron tapasztalt értékeknél.

A fővárosi panellakások esetében a lakáskiadók az ősszel még ennél is nagyobb áresést könyvelhettek el: a bérleti díj 125 ezer forintra mérséklődött, ami a bérlők szemszögéből 5000 forinttal kedvezőbb a nyári hónapok átlagánál. Egy négyzetméterre vetítve 2280 forintra mérséklődött a bérleti díj középértéke, ami 10 százalékos csökkenés – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A főváros több kerületében csökkent a téglalakások bérleti díja, ugyanakkor a belvárosi, valamint a budai és külső kerületekben eltérően reagáltak a vírushelyzetre a lakástulajdonosok és a bérlők. Az észak-budai és külső-pesti kerületekben a fajlagos bérleti díjakban 10 százalékot meghaladó mérséklődés volt megfigyelhető. Az ősszel értékesített budai lakások azonban a belvárosi lakásoknál nagyobbak voltak, ezért sok esetében meghaladták a fővárosi átlagos bérleti díjakat. Például az I. és a XII. kerületben 160 ezer, illetve a II. kerületben 190 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A pesti XIII. és XIV. kerületben szintén 160 ezer forint körül alakult a havi díj.

A belvárosi kerületekben a fajlagos bérleti díjakban nem érződött a vírus hatása, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak 5–15 százalékkal nőttek a nyáron tapasztaltakhoz képest. Ami csak elsőre látszik ellentmondásnak, mert valójában az történt, hogy a többi kerülethez képest a belvárosi kerületekben kiadott lakások mérete őszre 10-20 négyzetméterrel kisebb lett. Az V. kerületben átlagosan 156 ezer, a VI. kerületben 145 ezer, a VII., VIII., és IX. kerületben 120–125 ezer forintért sikerült bérlőt találni koraősszel.

A nagy vidéki városokban mérsékeltebb volt a vírus albérletpiacra gyakorolt hatása. A téglalakásokat átlagosan 88 ezer forintért adták ki, ami 10 ezer forinttal ugyancsak alacsonyabb a nyári hónapokban tapasztalt árakhoz képest. A kiadott lakások mérete nagyjából 10 négyzetméterrel volt kisebb. Az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár 7 százalékos növekedés után 2 ezer forintra nőtt. A panellakások esetében a bérleti díjak 4 ezer forintos emelkedéssel 92 ezer forintra nőttek, az egy négyzetméterre vetített bérleti díjak 3 százalékkal, 2050 forintra emelkedtek a legutóbbi két hónap adatai szerint.

A városokban a bérleti díjak átlagában csekély különbség alakult ki a tégla és a panel építésű lakások között: a legdrágább településeken – ebbe a körbe tartozik Debrecen, Győr és Székesfehérvár – jellemzően 100-120 ezer forintot kértek egy bérleményért, az „olcsóbb városokban” – Pécsett, Szegeden és Miskolcon – ennél kedvezőbb ár, 80–100 ezer forintos bérleti díj volt irányadó az utóbbi két hónapban.

A hétfőn bejelentett kormányzati korlátozó intézkedések várhatóan a fővárosi albérletpiacra lesznek hatással, ugyanis a vendéglátóiparban tapasztalható elbocsátások miatt sok vidéki munkavállaló mondhatja fel bérleti szerződését. Mivel nem tudható, hogy meddig tart a leállás, ezért valószínűsíthető, hogy a tartalékok felélése helyett sokan kezdenek el az albérlet helyett más lakhatási megoldásban gondolkozni.