Aszálykárokra negyvenezermillió forintot fizettek a biztosítók

Október végéig csak aszálykárokra négyszer annyit fizettek ki a biztosítók, mint tavaly mindenekelőtt jégverések miatti növénykárokra. A következő időszakban ez a számla előreláthatólag még 1200 millió forinttal növekszik – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 40 000 millió forintot fizettek ki az idei aszálykárokra –8500 bejelentés nyomán. A nyári káreseményeket érzékelve, az érintett biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat.

A kifizetések nagyságát érzékelteti, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kár összege pedig tízezer millió forint volt, amiből csaknem nyolcezer millióra rúgott a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1200 millió forintnyi kifizetésre lehet számítani.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ-tag biztosítóból csak négy műveli országos lefedettséggel. Mellettük nyolc helyi kis biztosítóegyesület is jelen van. Ez is mutatja, hogy a mezőgazdaság nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak.

A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, ami 683 309 hektár termőterületre vonatkozik. (Magyarországon az agrárkár-enyhítési rendszer mára négy pillérből áll: I. az állami kárenyhítő alap; II. a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás; III. a jégkár-elhárító rendszer; a IV. a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Ezek mellett lehet tisztán piaci alapú biztosítási szerződéseket is kötni. Az egységes kárenyhítő alapból egyébként csak azok a termelők jogosultak a megítélt juttatás teljes összegére, akik rendelkeznek a hozamérték legalább 50 százalékára vonatkozó, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, amit díjtámogatott mezőgazdasági biztosítással is teljesíthetnek. Megfelelő biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosultak.)

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.