(Szerző: Lendvai Ildikó) Vajon mindent megtett-e Karácsony Gergely, hogy Budapestet ne terítse le a vihar? – ezt bírta kiizzadni mai cikke címében az Origó.
Megértéssel vagyok. Minden napra ki kell kínlódniuk minimum egy hírt Karácsony alkalmatlanságáról. Most semmi más nem jutott eszükbe, van ilyen. Jobb, mint a semmi, bár nem sokkal.
Hogy ne dolgozzanak hiába, gyorsan felelek. Nem, természetesen nem tett meg mindent. Nem fújta szét egyetlen nagy levegővétellel a felhőket, nem szárította fel mosolya melegével az esőt, nem kapdosta el puszta kézzel a jégdarabokat. Pedig ez a minimum, ami elvárható.
Úgy adódott, hogy tapasztalhattam: vasárnap nemcsak a fővárosban volt rossz idő. Ha a téboly ragályos lenne, most megkérdezném: Vajon mindent megtett-e Orbán Viktor, hogy az országot (bocsánat: az ő országát) ne terítse le a vihar?
De nem kérdezem, egyrészt mert nem vagyok komplett idióta, másrészt tudom a választ: természetesen igen.
Fél kézzel megállította legrosszabbat, pedig már itt járt határainknál a hurrikán, a cunami, a lepra, a sáskajárás, valamint a tömeges migráció és persze Soros.
Viszont ajánlanék még néhány kérdést, amit mindenképpen Karácsonynak kellene szögezni:
Vajon mindent megtett-e Karácsony Gergely, hogy soha többet ne legyen telihold, mert olyankor némelyik kutya vonít?
Vajon mindent megtett-e Karácsony Gergely, hogy az esőnek bodzás limonádé íze legyen, ahogy azt a budapesti lakosok jobban szeretnék?
Vajon mindent megtett-e Karácsony Gergely, hogy a városban sehol ne kozmáljon oda a kelkáposzta-főzelék?
Vajon mindent megtett-e Karácsony Gergely, hogy végre leértékeljék azt a cuki pántos, drapp szandált, amit kinéztem magamnak?
Elvégre mi másért választottuk meg!
