Az állami vendég Čaputovát is leügynöközte Orbánék sajtója

Szlovákia új elnöke felszólította az EU keleti tagállamaiból álló visegrádi csoportot, hogy védjék meg a jogállamot, és ezzel kerüljék el a „gyengülő Európai Unió” látszatát. Ezzel az összegző megállapítással indítja a Reuters brit hírügynökség Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök tegnapi budapesti látogatásáról szóló beszámolóját. A Reuters megítélése szerint Čaputová jogállamisággal kapcsolatos felszólítása azt jelzi, hogy szakadás lehetséges a gyakran együttesen cselekvő visegrádi csoporton belül.

A hírügynökség – amelynek a tudósítását számos más orgánum mellett átvette például a The New York Times is – kiemeli, hogy Áder János magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése után a szlovák államfő arról beszélt az újságíróknak, hogy a visegrádi országok – vagyis Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország – együttműködését a közös értékekre kell alapozni. A Reuters szerint ezzel Magyarországot és Lengyelországot vette célba – anélkül, hogy megnevezte volna őket. A hírügynökség megjegyzi, hogy ez a két említett ország gyakran kerül konfliktusba az unióval a jogállamisági aggodalmak miatt. Idézi Čaputovától azt a kitételt, hogy a V4-es együttműködésnek a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság értékeit kell megjelenítenie, és ez azért fontos, hogy ezeket az országokat ne tekintsék az uniót gyengítő, azt megbontó tényezőnek. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság pártja szoros ellenőrzés alá helyezte a bíróságokat és a bírákat, a médiát és a tudósokat, valamint a nem kormányzati csoportokat – írja a Reuters, és hozzáteszi: ez konfliktusokhoz vezetett Brüsszellel, és aggodalmat keltett a jogvédő csoportok körében a demokratikus elvek megsértése miatt, de ezek a kormányzatok otthon továbbra is népszerűek, annak köszönhetően, hogy kemény irányvonalat érvényesítenek a migránsokkal szemben.

A hírügynökségi beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy Zuzana Čaputová a magyar fővárosban kijelentette: meggyőződése, hogy a mindenkinek egyenlő jogokat biztosító liberális demokrácia tekinthető a leghatékonyabb eszköznek a kisebbségek védelmében is.

Kitér a Reuters arra, hogy Čaputová visszautasította, hazugságnak minősítette néhány kormánypárti magyar média állítását, amely szerint ő Soros György ügynöke lenne. Ezzel kapcsolatban a hírügynökség megjegyzi, hogy az Orbán-kormány évek óta folytat kampányt Soros ellen, aki jótékonykodó tevékenységével a liberális ügyet igyekszik előmozdítani.

Áder, aki Orbán szövetségese, igyekezett kisebbíteni a nézeteltérés mélységét, és arról beszélt, hogy Magyarország és Szlovákia nézetei között lehetnek eltérések, de ezek nem teszik lehetetlenné az együttműködést, sem kétoldalú alapon, sem a V4-ek szintjén.

Ursula von der Leyen esélyeit nem érinti a zöldek támogatásának a hiánya – írja a bécsi Der Standard az Európai Bizottság elnökének jelölt német védelmi miniszter pozícióját mérlegelő, brüsszeli keltezésű cikkében. Von der Leyen az elmúlt napokban meghallgatáson jelent meg a parlament frakciói előtt. A cikk Brüsszelből dolgozó szerzője, Thomas Meyer azt valószínűsíti, hogy az európai parlamenti szavazásra jövő kedden sor kerülhet. Senki nem kért halasztást – teszi hozzá, ami azt sugallja, hogy a meghallgatások során vagy azokkal párhuzamosan nem merültek fel olyan kérdések, amelyeket külön tisztázni kellene, mielőtt szavazásra teszik fel a kérdést az uniós parlamentben.

A Der Standard emlékeztet arra, hogy a néppártiak 183 képviselője gyakorlatilag egy emberként von der Leyenre fog szavazni. A 108 mandátummal rendelkező liberálisok is erőteljesen a jelölt mögött állnak, bár körükben elhangzottak olyan bírálatok, amelyek szerint a jelölt „túlságosan puhán” fogalmazott a jogállamiság lengyelországi és magyarországi megsértéseivel kapcsolatban. A liberálisok azonban Charles Michel eddigi belga miniszterelnök személyében betölthetik a tagállami csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöki posztját, a szintén liberális dán Margrethe Vestager pedig az Európai Bizottság alelnöke lehet, ami kielégítheti a liberálisokat. Von der Leyennek ezen felül még mintegy száz voksra van szüksége ahhoz, hogy bizottsági elnökké válasszák. A zöldektől nem fog igen szavazatot kapni, ám a konzervatív frakció meglepő módon mögé állt. A szociáldemokrata frakcióban – bár a német és az osztrák szocdemek elutasítják von der Leyen személyét – összességében támogató álláspont rajzolódik ki – írja a Der Standard. Hogy mit kapnak ezért cserébe? Az olasz szociáldemokrata David Sassolit már megválasztották az Európai Parlament elnökének, a spanyol Josep Borrellt az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének jelölik, a holland Frans Timmermans pedig maradhat az Európai Bizottság első alelnöke.