Puskin nyelvét egyre többen tanulnák, de már csak háromszázan tanítják hazánkban – állapította meg kissé szomorkásan szerzőnk 2007. február 15-én kelt cikkében a Népszabadságban. Pedig az idegen nyelvek ismeretének általában NAGy a jelentősége Magyarországon, s ennek az Infovilágban is időről időre hangot adunk – úgy tűnik föl, nem elégszer. Pedig az orosz nyelv nem felelős Moszkva ukrajnai katonai beavatkozásáért – amiről még nem volt szó bő másfél évtizeddel ezelőtt… (A nyitó képen: a 14 éves Puskin Gyerzsavin versét szavalja Carszkoje Szelóban Rjepin festményén.)
«Az orosz kultúra iránti érdeklődés soha nem szűnt meg Magyarországon, újabban pedig a gazdasági kapcsolatok is erősödnek. A két ország közötti áruforgalom az utóbbi években közel megnégyszereződött (a magyar export értéke tavaly elérte a kétmilliárd dollárt) – ennek a kapcsolatrendszernek a mozgatásához, fejlesztéséhez mind nélkülözhetetlenebb az orosz nyelv ismerete. A fiatalok közül sokan felismerik: érdemes oroszul tanulni.
Magyarországon jelenleg 89 tanintézetben tanítják az oroszt, de egy felmérés szerint az emberek közel kétharmada egyetért azzal, hogy az általános és középiskolákban az orosz is szerepeljen a választható nyelvek között. Az ELTE és a Corvinus Egyetem bevonásával mesterszak indítását tervezik, amelyen a résztvevők russzisztikai szakértő diplomát kapnának – mondja Szvák Gyula, az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért kuratóriumi elnöke. Valerij Platonov, az Orosz Kulturális Központ igazgatója szerint Magyarországon most 906 filológus tanulja az oroszt, és további 700 hallgató foglalkozik a nyelvvel, gazdasági vagy jogi tárgyai mellett. Ivan Bojcov, a kulturális központban működő orosz
nyelvtanfolyamok Szentpétervárról érkezett vezetője arról számolt be, hogy a nála tanulók száma egy év alatt megháromszorozódott, az Andrássy úti palotában jelenleg mintegy kétszázan ismerkednek különböző szinteken Puskin nyelvével, s csak helyhiány miatt nem tudtak többet felvenni. Bakonyi István, a Magyarországi Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Egyesületének főtitkára elmondta: míg a rendszerváltás előtt tízezer orosztanár működött hazánkban, számuk jelenleg háromszáz körül van. Ám a régiek közül is sokan jelzik, hogy szeretnék ápolni nyelvtudásukat. Bakonyi professzor beszámolt arról is, hogy Győrött havonta összejönnek a volt orosztanárok „szinten tartó tréningre”, és most szervezik a kapcsolatfelvételt az ott élő oroszok (főleg feleségek) baráti körével.
A 2007. esztendőt Moszkva – a külügyminisztérium kezdeményezésére – az orosz nyelv évének tekinti.
A nemzetközi program magyar vonatkozásairól a napokban tartottak tájékoztatót. Igor Szavolszkij nagykövet a Népszabadságnak elmondta, ő is úgy tudja, hogy Magyarországon főként a fiatalok és a gazdaság szereplői körében mutatkozik mind nagyobb érdeklődés az orosz nyelv iránt. A diplomata – aki egyébként kiválóan tud magyarul – a találkozón megemlítette, hogy 170 millió ember anyanyelve az orosz, a világon pedig 350 millióan beszélik, így ez a negyedik legelterjedtebb nyelv. Az idén 80 országban több mint 900 rendezvény népszerűsíti az orosz nyelvet, amelyen keresztül meg lehet ismerni – és szeretni – a hatalmas ország lakóit és kultúráját.
Az orosz nyelv éve keretében az iskolai vetélkedőktől a tudományos konferenciákig Magyarországon is számos rendezvényt tartanak. A nyelvi versenyek első helyezettjeit oroszországi utazással jutalmazzák, és az ottani nyári nyelvi táborok is növekvő számban fogadnak szaktanárokat, az egyetemek pedig ösztöndíjasokat. Az idén koncertet ad nálunk a moszkvai patriarchátus ortodox kórusa, és több orosz színház készül magyarországi vendégjátékra.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)