Külpolitikai újságírók gyakori feladata az események helyszíni megvilágítása. Ha nem működik ott állandó tudósító, akkor „kiküldött munkatársunk” a megtisztelő jelző. Így esett ez cikkünk írója esetében is, akit lapja, a Népszabadság a romániai rendszerváltó események sodrásában több ízben is delegált keleti szomszédunkhoz. Az RMDSZ első országos értekezletéről a tudósítása 1990. január 15-én jelent meg a legnagyobb példányszámú hazai napilapban. (A nyitó képen: Tőkés László istentiszteletet tart a marosvásárhelyi vártemplomban; kép: MTVA-archívum.)

Az egykori Magyar Autonóm Tartomány székhelyén szombaton megtartotta első küldött-tanácskozását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Az új alapokon szerveződő magyarságnak ez volt az első olyan országos fóruma, amelyre már valamennyi, magyarok által is lakott megyéből érkeztek választott delegátusok. A résztvevők elfogadták az ideiglenes intézőbizottság által javasolt elvi nyilatkozatot. A tanácskozáson megjelent Tőkés László tiszteletes is.

Erdély címerének felső fele (a Napnak, a félholdnak és a kiterjesztett szárnyú sasmadárnak – az itt élő magyarság jelképeinek), valamint az Egységben a jövő! jelmondat díszítette az elnökség asztalát a marosvásárhelyi Stúdiószínház termében. Az eseményen Czine Mihály vezetésével jelen volt a Magyarok Világszövetségének delegációja is.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nevében Domokos Géza elnök, a Nemzeti Megmentés Frontja Tanácsának tagja összegezte a bizottság rövid három hét alatt végzett munkáját. – Józanság, önuralom és építő szándék – ezeket jelölte meg a jövőbeni tevékenység tartópilléreiként. Domokos elmondta, hogy a romániai magyarság nem mond le a sokszínűségéről, a pluralizmusról, de – különösen e válságos időkben – mindenekfölött egységre van szükség. Ennek kifejezője a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. – Az RMDSZ nem kíván párttá szerveződni – hangzott el –, de mint az itteni magyarság nemzeti alapon létesült szervezete, részt vesz az ország közéletében, képviselő-jelölteket állítva már a legközelebbi szabad választásokon is. Ezzel összefüggésben Domokos Géza bírálta a jelenlegi választási törvénytervezetet, amely hátrányos a szétszórtan élő magyaroknak.

Szóba került az is, hogy a romániai magyarság hogyan határozza meg saját magát. A nemzetiség vagy a társnemzet helyett Domokos Géza a nemzeti kisebbség elnevezést javasolta, minthogy az itteni magyarok a magyar nemzet kisebbik részét is alkotják, de kisebbségben vannak az együtt élő románsággal szemben is.

– Életbe vágó kérdés a kapcsolatok alakítása a románokkal – mutatott rá a szónok. – A testvériség fogalmát a Ceausescu-diktatúra idején végtelenül lejáratták, de nincs más út. Meg kell a románsággal értetni, hogy az országban a nemzetiségi kérdést terheli a legtöbb ballaszt, s hogy itt nem apró javítgatásokra, hanem radikális változtatásokra van szükség. Nem törtünk a román nemzeti érdekekre, hanem velük együtt szabad társadalomban akarunk élni mindannyian.”

Ezt a gondolatot fejtette ki az elvi nyilatkozat is, amelyet Horváth Andor, az ideiglenes intézőbizottság tagja, az RMDSZ szóvivője olvasott fel. A dokumentum fölszólít: „A román néppel és a többi nemzeti kisebbséggel közösen teremtsük meg a demokratikus Romániát, amelyben az ország minden állampolgárához hasonlóan szabadok, de egyben a magunk önazonosságai szerint magyarok lehetünk – itt, a szülőföldünkön, Erdélyben, Romániában, s a szabad nemzetek tágabb, nagy otthonában, Európában.” A nyilatkozat arra figyelmezteti a román honfitársakat, hogy bármely jogfosztás, az erőszakos asszimiláció gyakorlata elválaszthatatlan az általános állampolgári jogok megsértésétől, amely végül – mint ahogyan az itteni tapasztalat igazolta – a demokrácia teljes felszámolásába torkollik. Ezért létérdeke és kötelessége is a romániai magyarságnak, hogy támogassa a demokratikus kibontakozást, a Nemzeti Megmentés Frontjának programját.

A nyilatkozat ezután összefoglalja az RMDSZ céljait, amelyeket már első dokumentumuk, a december 25-én elfogadott kiáltvány is felvázolt. Követelik az anyanyelvi oktatás hálózatának létrehozását az óvodától az egyetemig. (A tanácskozáson részt vevő Pálfalvi Attila közoktatási miniszterhelyettes hozzászólásában máris több konkrét kezdeményezésről tudott beszámolni, például a kolozsvári magyar egyetem visszaállításáról a közeli jövőben. Az önálló magyar tankönyvkiadás mellett a szövetség szorgalmazza: a román iskolákban használatos történelemkönyveket olyan szellemben dolgozzák át, hogy azok hitelesen tükrözzék az ország területén élő népek közös történelmét, fűzzék szorosabbra a bizalom és a megértés szálait. Javasolják, hogy a magyar iskolákban minden szinten oktassák a magyar nemzet történelmét is, valamint, hogy visszatérhessenek az oktatásból önkényesen eltávolított, illetve kizárólagosan román környezetbe kihelyezett magyar pedagógusok. Az RMDSZ különös fontosságot tulajdonít a nagy hagyományú múzeumi intézmények

visszaállításának, illetve a történelmi igazság szerinti átszervezésének, a romániai magyar sajtó korszerűsítésének, a központi és területi magyar nyelvű rádió- és tv-adások sugárzásának.

A vitában, zárt ülésen, számos értékes, de – mint a sajtóértekezleten kiderült – a lényegi pontokat meg nem kérdőjelező hozzászólás és módosító javaslat hangzott el. Horváth Andor a Népszabadság kérdésére válaszolva elmondta, hogy az RMDSZ működésére vonatkozó első pontot („tag lehet az ország minden magyar nemzetiségű állampolgára”) javasolták a pártoló tagság fogalmával kibővíteni, ami lehetővé teszi más nemzetiségűek bevonását, s így a szövetség bázisának kiszélesítését. Ugyancsak lapunknak mondta el a szóvivő, hogy az ideiglenes intézőbizottság – ami a néhány héten belül összehívandó kongresszusig irányítja az ügyeket – kibővült a megyei szervezetek vezetőivel.

A marosvásárhelyi tanácskozáson részt vett a romániai magyarság számos ismert képviselője, így Sütő András író is. A küldöttek és a vendégek helyükről felállva, tapsviharral köszöntötték az ülés közben Szilágymenyőről megérkezett Tőkés Lászlót, akinek temesvári templomától indult el a diktatúrát megdöntő forradalom. A tiszteletes rövid felszólalásában beszámolt arról, hogy a református egyházi elöljáróság tilalma ellenére ő és gyülekezete aktívan részt vett községükben a magyar szövetség életre hívásában. (Az ülésen elhangzott, hogy Jakab Antal gyulafehérvári püspök viszont üdvözölte és engedélyezte a katolikus papok aktív közreműködését az RMDSZ tevékenységében, amit a teremben ülő több egyházi személy jelenléte is tanúsított.)

Tőkés László vasárnap délelőtt istentiszteletet tartott a marosvásárhelyi vártemplomban, óriási érdeklődés mellett. Az emberek, akik már nem fértek be a templomba, a vár udvarán és a környező utcákban megafonokon keresztül hallgatták a beszédet, amelyben a tiszteletes a forradalom védelmére, embertársaink megbecsülésére és a szülőföld szeretetére szólította fel többezres hallgatóságát.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)