Az újságíró archívumából – szászországi átmenet, liechtensteini szuggesztopédia

Egy nappal az 1991/92. iskolaév kezdete előtt kérdezték meg a Mai Nap újságírói (Szlovákiában Trenka Erika, Izraelben Naftali Kraus és e sorok aláírója) a frissen egyesült Németország egyik tartományának, Szászországnak, Európa egyik miniállamának, Liechtensteinnek, továbbá Szlovákiának és Izraelnek szakmai illetékeseit az új tanév újdonságairól. Miként az alábbi (szerénységem nevével jelzett) összeállítás-részletből kiderül: korszakos változások kezdődtek az Elba mentén és az Alpok német anyanyelvű Ländle-jében (ez alkalommal nem az osztrák Vorarlberg tartományról van szó!), országocskájában. (A nyitó kép: a híres német Schultüte, az első osztályba lépők vigasza… Foto: Shotshop/imago images)

Egyvalami nem változott az „átkos NDK-időkhöz” képest Németország keleti felében – Szászországban sem: most is teletöltik cukorkával, csokoládéval azt a kicsinyített bőségszarut, a Schultütét, amit az iskola küszöbét életükben először átlépő nebulók kapnak. Legalább az első órákon vigasztalódjanak az édességgel. Az iskolával kapcsolatos egyéb ügyek már nem ennyire édesek. Stefanie Rehm, az új német tartomány kultuszminisztere átmeneti iskolaévről beszél. A régi rendszer igazán széles körű, sok tekintetben már pazarló szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi vívmányai csak részben élnek tovább Szászországban (is), miközben az új tartományi parlament által hozott iskolai-oktatási törvények még nem mindenben hasonultak a (régi) szövetségi köztársaságban megszokottakhoz.

SZÁSZORSZÁG: 6800 elbocsátott pedagógus

Erőltetett ütemben láttak hozzá a tanítók, tanárok (át)képzéséhez, újrarajzolták az iskolák körzethatárait. Az új társadalmi rendhez igazodó pedagógus(át)képzés a drezdai Comenius Intézet feladata; ott dolgozzák ki az új tanterveket és didaktikai módszereket. Szakmai alkalmatlanság miatt és politikai megfontolásból eddig 300 tanítót, tanárt bocsátottak el Szászországban. Az év végéig további 6500 elbocsátása várható, 6000 pedagógusnak pedig a nyugdíjba vonulást ajánlották.

Oktatási kísérletbe nem kezdenek ugyan, de hozzálátnak az általános iskolák legjobb előmenetelű hetedikeseinek gimnáziumi fölkészítéséhez. Ez az iskolaforma az NDK-évtizedekben ismeretlen volt. (Akkoriban a felsőiskolai 10. osztályosok választhattak: szakmát tanulnak-e vagy még két évig maradnak a kibővített felsőiskolában.) Bár Drezdában máris 22 gimnáziumról szól a fáma, ez csupán a szülők álma; az átmeneti iskolaévben legföljebb a szakközépiskola és a gimnázium keverékéről lehet szó – szögezte le interjújában a miniszter asszony.

Szászországban nem hagynak föl az orosz nyelv tanításával! Az indok szerfölött gyakorlatias: Kelet-Európában még sokáig ez lesz a nemzetközi érintkezés legelterjedtebb nyelve, ráadásul a németek számára a szovjet–orosz piac életbevágón fontos. Az orosz mellett persze bármilyen idegen nyelvet választhatnak az osztályközösségek. A legtöbben az angolra és a franciára szavaztak.

Az anyagiakról: Szászország kétezer oktatási intézményének fenntartására és szanálására ebben az iskolaévben az idén 50, jövőre további 40 millió márkát fordítanak. A szász törvényhozás kimondta: a tanulók ingyen kapják tankönyveiket, közülük a legolcsóbb is 20 márkájába (kb. 850 forint) kerül a költségvetésnek, de aki nem vigyáz a könyvére és megrongálja, elveszíti, annak meg kell fizetnie! Az NDK-időkben nevetségesen olcsón adták a tankönyveket: fél-két keletnémet márka (3,50–14 forint) volt darabjuk. Nem is volt becsületük, a tanév végén mind kidobták.

Az alsó tagozatos napközi egygyermekes családoknak havonta legföljebb 50 márkába kerül, több gyerek esetén és egyéb szociális megfontolásokból csak olcsóbb lehet.

A menzai ebéd viszont az egykori 55 (keletnémet) pfennigről öt (nyugati) márkára drágult. Az iskolatej heti 7–8 márka. Egyébként még örülhetnek a szülők, hogy egyáltalán megmaradt a gyermekétkeztetés intézménye – írja a drezdai Sächsische Zeitung.

LIECHTENSTEIN: Európában egyedülálló

Lehet, hogy földrészünk egyik (a világ hatodik) legkisebb országa csak most tért az oktatási-tantervi kísérletek rögös útjára, amelyet mi, magyarok immár évtizedek óta járunk? Az útra, amely megannyi nekifutás után immár útvesztővé vált nálunk a múlt esztendőkben. Mindazonáltal nagy fába vágták a fejszéjüket az Ausztria, Svájc és Németország csücskében élők: szeptember 4-ére nemzetközi szakmai konferenciát hívtak össze a vaduzi reáliskolába az új tanítási módszer startjára. II. János Ádám herceg, államfő és Hans Brunhart kormányfő jelenlétében a hercegség legjobb szakemberei mondják el a kísérlet lényegét. A Mai Nap számára Beat Thenen, az oktatási hivatal témavezetője foglalta össze mindezt:

– A „Neues Lemen”, azaz új módszerrel való tanulás elméletén évekig dolgozott közösségünk, messzemenően figyelembe véve a legjobb hazai és nemzetközi tapasztalatokat. Lényege a szuggesztopédiával és az önkontrollal való tanulás. Mindkét módszert évek óta sikerrel próbáltuk ki liechtensteini iskolákban. E jó tapasztalatokra építve döntött az oktatási kormányzat: e tanévtől a főváros két iskolájának felső tagozatán már ekként tanítjuk a gyerekeket. A 13-14 éves tanulóknak eközben természetesen optimális körülményeket teremtünk, és szakembereink rendszeresen ellenőrzik az új módszer általános iskolai alkalmasságát.

A szuggesztopédiát eredetileg a felnőttek idegennyelv-oktatására dolgozták ki; Liechtensteinben azonban továbbfejlesztettük, és tudtommal Európában egyedülálló módon az általános iskolai oktatáshoz igazítottuk. Tudjuk, kezdetben nem lesz könnyű dolga a tanárnak, egész sor eszközt kell egyszerre, egyidejűleg alkalmaznia: szuggesztopédiai szövegeket, saját készítésű ábrákat és sok-sok zenét. A tantermeket a lehető leglakályosabban kell berendezni. A szuggesztopédia meghonosításáért igen sokat tett Alfredo Gil-Céspedes, a nemzetközi tekintélyű szuggesztopedagógus és pedagógus-továbbképző tanár.

– Minden tantárgyat az új módszerrel oktatnak?

– Nem, egyelőre csupán az angolt és a franciát mint idegen nyelveket, ezenkívül a földrajzot és a történelmet. Az önellenőrzésre is épülő tanulásnak Giselher Guttmann professzor (Bécsi Egyetem, Pszichológiai Intézet) által kidolgozott módját kívánjuk meghonosítani. Ez a tanulás lélektanának legfrissebb felismerésein alapszik. Az önkontrollt a matematika, a kémia, a biológia és a fizika oktatásában alkalmazzuk.  

(A fenti archív írás nem jelenhetett volna meg az Arcanum Adatbázis Kiadó nagyvonalú segítsége nélkül.; köszönet érte.)

“Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)