Bosszúállók

Ha meg akarjuk érteni Orbán Viktor és a Fidesz mostani bosszúhadjáratát, azt, hogy a járvány legnagyobb pusztítása közepette nem az igazi ellenséggel, a vírussal, hanem az ellenzékkel hadakozik, vissza kell mennünk az időben.

Nem sokat, csupán három évet, az előző választást megelőző nemzeti ünnepig. Akkor nem volt járvány, meg lehetett tartani az ünnepinek mondott, valójában bértapsolókkal súlyosbított, gyűlölködésre használt „megemlékezéseket”. Orbán már akkor meghirdette, amit azóta a saját bőrünkön tapasztalunk. Azt, hogy „aki nincs velünk, az nincs”.

Orbán Viktor 2018-ban, március 15-én nem pillanatnyi felindulásból mondta azt, hogy a választás után elégtételt fognak venni. Nem indulatból szólta el magát, nem is a sokak által gyakran felemlegetett mentális zavarában. Magyarország miniszterelnöke – bűnügyi megfogalmazással – aljas indokból, előre megfontoltan mondta mindezt.

Orbán tudta, hogy mit beszél, és azt is tudta, hogy miért kell ezt mondania. Azért, mert a Fidesz tábora nagyon ki volt már akadva, amiért egyre több támadás érte. Megírta a sajtó Semjén vadászatát, Tiborcz Elios-ügyeit, Szijjártó 167 milliós házikóját, Kósa 130 000 milliós csengeri örökségét.

A Fidesz-hívőknek ez nem tetszett.

Nem az nem tetszett nekik, hogy a nemzet élcsapatának prominensei ilyen galád módon viszonyulnak a közvagyonhoz, lopnak, csalnak és hazudnak, hanem azt viselték nehezen, hogy velük ezt meg lehet csinálni. Mármint, hogy a fejükre lehet olvasni a gazemberségeiket.

Milyen világ az, ahol a tolvajról megírhatják, hogy lop? A csalóról, hogy csal, a sikkasztóról, hogy sikkasztott, a bennfentes kereskedőről pedig, hogy bennfentesen kereskedett?

Ezért kellett Orbánnak megnyugtatni a híveit három évvel ezelőtt, március 15-én. Nyugi elvtársak, üzente nekik a miniszterelnök. Megy minden tovább, semmi sem változik, de mindent elkövetünk, hogy a gazemberségeinkről a nyilvánosság még annyira se szerezhessen tudomást, mint eddig.

Orbán és a Fidesz azóta egyre emeli a tétet, és már nemcsak 19-re, de 21-re is lapot kér. A múltat megmásítja, a jövőt, ha tehetné, eltörölné.