Budapest, a konzervatív fellegvár?

Miként szeretett bele az amerikai jobboldal Magyarországba? – ezzel a címmel közöl rendkívül terjedelmes cikket a The New York Times hétvégi magazinmelléklete Elisabeth Zerofsky tollából. A szerző szerint egyes amerikai konzervatívok Orbán Viktor miniszterelnöktől igyekeznek ellesni annak a titkát, hogyan lehet felhasználni az államhatalmat a kultúrák háborújának megnyeréséhez.

Az írásból kitűnik, hogy az amerikai kőkonzervatív jobboldal Orbán iránti fokozott érdeklődése mögött komoly intellektuális előkészítés húzódik meg, és ennek csupán a látványos felszíni megnyilvánulása volt, amikor a nyáron Tucker Carlson Budapestről jelentkezett be esti beszélgetős műsorával 3,2 millió amerikai tévénéző otthonába. A Fox News tévéhálózat sztárriportere interjút készíthetett a magyar miniszterelnökkel, valamint katonai helikopterrel elvitték a szigorúan ellenőrzött szerb határra is.

Mint a The New York Times magazin cikke idézi Christopher F. Rufo amerikai konzervatív aktivistának, a Manhattan Intézet vezető munkatársának a megállapítását, Carlson nem arra való, hogy beszámoljon a hírekről, hanem hogy keletkeztesse ezeket a híreket. Magyarországi útja azt a célt szolgálta, hogy meggyőzze az amerikaiakat, oda kell figyelni Magyarországra. Az utat Rod Dreher konzervatív közíró ösztönözte, aki az idén tavasszal és nyáron négy hónapot töltött ösztöndíjjal Magyarországon. Ő segített az Orbán-interjú összehozásában is. A Fox News budapesti riportja meg is tette a hatását: nyomában republikánus szenátorok nyilatkoztak kedvezően a magyar kormányfőről az Insider online kiadványban, majd az ősszel Jeff Sessions, Trump volt igazságügyi minisztere Budapestre látogatott egy bevándorlással foglalkozó konferenciára, Mike Pence volt alelnök pedig egy demográfiai értekezletre. Jövőre Budapesten ül össze az amerikai Konzervatív Politikai Akció elnevezésű befolyásos szerveződés konferenciája.

Mint Elisabeth Zerofsky a The New York Times magazinban írja, Rod Dreher nem használ olyan szavakat, mint Carlson, és elhatárolódik a riporter által vallott „helyettesítési összeesküvés-elmélettől”, amely szerint a demokraták nem fehér bevándorlókkal akarják növelni saját szavazói bázisukat. Azt azonban Dreher is állítja, hogy a nagy mértékű bevándorlás veszélyezteti a nemzet kulturális folyamatosságát. Orbánnak igaza volt, amikor 2015-ben nem fogadta be a szíriai menekülteket – írta a The American Conservative elnevezésű blogjában. Dreher rendszeresen bírálja az úgynevezett „woke” gondolkodásmódot – amely leginkább a rasszista igazságtalanságok tudatosításáról szól, és amely szerinte oda vezet, hogy amerikaiak meggyűlölik Amerikát, és gyermekek elutasítják szüleiket.

Carlson magyarországi látogatása után Dreher azt írta: csodálja Orbánt, amiért hajlandó kemény álláspontra helyezkedni, hogy megakadályozza hazája kollektív tudatvesztését. „Rájöttem arra, hogy az Egyesült Államokban elértük a kulturális dezintegrációnak azt a fokát, amikor valójában már csak baloldali vagy jobboldali illiberalizmus között lehet választani” – mondta Dreher a The New York Times szerzőjének, illiberális demokrácia alatt értve azt, amikor bizonyos értékek szűk körének az érvényesülése végett háttérbe szorítják a pluralizmust.

Rod Dreher a Danube Institute – Duna Intézet – vendégeként töltött négy hónapot Magyarországon. A The New York Times írásából az olvasó megtudhatja, hogy ezt az elemző műhelyt – think tanket – John O’Sullivan, egy hetvenes éveiben járó, finom modorú brit thatcherista vezeti, aki újságíróként lett Budapest rajongója. Az intézetet közvetett módon a magyar kormány finanszírozza – írja Elisabeth Zerofsky. Megállapítja, hogy a Danube Institute Közép-Európa és az angolul beszélő világ közötti összeköttetést szolgálja, és látogatói programja Orbán azon erőfeszítései közé illeszkedik, hogy hasznosítsa a magyar illiberális demokrácia iránti külföldi érdeklődést. Egyre gyakrabban hív meg Budapestre fontos konzervatív gondolkodókat és politikusokat, bátorítja őket arra, hogy ismerkedjenek Magyarországgal. A magyar kormány a 21. századi konzervativizmus intellektuális fővárosává igyekszik fejleszteni Budapestet. 

Dreher arról is beszélt a The New York Times szerzőjének, hogy egyáltalán nem tekint szentként Orbán Viktorra. Ő maga például elítélően számolt be a nyáron a Pegasus-botrány magyar vonatkozásairól, oknyomozó újságírók és politikai ellenfelek titkos megfigyeléséről. Azt írta, hogy az ilyen hírek a legrosszabb autoriter sztereotípiákat erősítik meg Magyarországgal kapcsolatban. Szintén bírálta Rod Dreher a kínai Fudan Egyetem budapesti egyetemvárosának létesítésére vonatkozó terveket.

Mindazonáltal Dreher úgy látja: Orbán az a politikus, akivé Donald Trumpnak kellett volna válnia. Rokonszenves számára például az, hogy az Orbán-kormány eltörölte az egyetemi gender-tanulmányokat. „Néhány évvel ezelőtt azt mondtam volna, nem, a kormány ne avatkozzék bele az egyetemi szabadságba. De most, hogy látom, mennyire hihetetlenül rombolóak ezek a programok az amerikai társadalomban, és hogy mennyre intoleránsak az ilyesmit támogató emberek, amikor hatalomra kerülnek, most már sokkal inkább rokonszenvezek” – mármint a tiltással, fejtette ki Dreher Elisabeth Zerofskynak.

A The New York Times szerzőjének összegző megállapítása szerint az amerikai konzervatívok számára Orbán vonzereje nem annyira az általa hozott törvények és az általa folytatott politika részletkérdéseiben rejlik, hanem abban, ahogyan nyilvánosan hivatkozik a kereszténységre, Európa keresztény értékeire.

Magyarország lakossága nagyrészt katolikus, és nem véletlen, hogy az amerikai konzervatívok között leginkább azok érdeklődnek az Orbán-kormány iránt, akik az úgynevezett posztliberális konzervativizmus egyre izmosodó katolikus szárnyához tartoznak.