A Predator XB323QK V4 kivételes 4K UHD (3840×2160) felbontású, miáltal a játékosoknak magával ragadó játékélményhez szükséges tisztaságot és részleteket kínál. Akár nyitott világokat fedez fel, akár nagy intenzitású akciójelenetekben vesz részt használója, a XB323QK V4 lenyűgöző látványvilága minden játékot lélegzet-elállító részletességgel kelt életre.

A 160 Hz-cel frissülő képernyő gördülékeny játékmenetet kínál elképesztően érzékeny teljesítménnyel. A monitor támogatja a 120 Hz-es, dinamikus frissítési gyakoriságot (DRR), valamint a 320 Hz-es FHD dinamikus frekvenciát és felbontást, rugalmas frissítési lehetőségeket kínálva a játék-forgatókönyvek széles skálájához. Az akár 0,5 ezred-másodperces válaszidő tovább csökkenti a mozgás közbeni elmosódást, így minden gyorsan mozgó jelenet pontosan és tisztán jelenik meg.

A Predator XB323QK V4 már AMD FreeSync Premium technológiájú, ami gyakorlatilag tökéletes játékélménnyel ajándékozza meg használóját. A monitor síkba épített panelje széles betekintési szöget és egyenletes színpontosságot kínál, így ideális azok számára, akik élénk, élethű színeket akarnak látni.

A maximális kényelem szolgálatában a monitor állítható dőlésszögű, forgatható, változtatható magasságú, miáltal bárki beállíthatja a számára tökéletesnek tartott látószöget.

Az Acer Nitro XV240 F6 a gyártó UltraSpeed-kijelzőinek legújabb tagja, 600 Hz-es frissítési gyakorisággal működik; DRR-rel kombinálva kiváló mozgástisztaságot kínál. Az akár 0,1 ezredmásodperces válaszidővel az Acer Nitro XV240 F6 lehetővé teszi, hogy minden képkocka pontosan lássék. A Predator XB323QK V4-hez hasonlóan ezt még tökéletesíti az AMD FreeSync Premium technológia.

A vizuális hűség az Acer Nitro XV240 F6 esetében is kiemelt fontosságú. DCI-P3 90%-os színskála-támogatással büszkélkedhet, ami élénk és élethű színeket mutat, életre keltvén a játékokat. Színpontossága utolérhetetlen, játékhoz, munkához kitűnő választás. A lenyűgöző HDR-látványt az Acer Nitro XV240 F6 VESA DisplayHDR400 tanúsítvánnyal szavatolja, aminek lényege az eddigieknél is mélyebb fekete, a világosabb csúcsfény.

Az új Nitro monitort az Acer VisionCare technológiájával is ellátták, aminek lényege a villogást kiküszöbölő és a kék fényt csökkentő technológia, kímélendő a szem megerőltetését.

A Predator XB323QK V4 a harmadik negyedévben jelenik meg a kereskedelemben, ára kereken 700 euró. Az Acer Nitro XV240 F6-ot előreláthatólag száz euróval többért kínálják majd.

A Monitorújdonságok az Acertől – műszaki meglepetésekkel   bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Deloitte a „2024 Connected Consumer Study” című kutatásában rávilágít a probléma súlyosságára. A válaszadók fele szerint az online tartalmak megbízhatósága romlott a tavalyihoz képest. A generatív mesterséges intelligenciát ismerő vagy használó emberek kétharmada attól tart, hogy ezeket a technológiákat manipulációra és megtévesztésre használják. Többen arról számoltak be, hogy egyre nehezebb felismerni, mely tartalmak származnak valódi emberektől, és melyeket hozott létre mesterséges intelligencia. A megkérdezettek többsége szerint az AI által generált fotók, videók és hanganyagok egyértelmű megjelölése elengedhetetlen, de önmagában ez nem elég a probléma megoldásához.

A deepfake elleni küzdelem ára

A hamis tartalmak felismerésére és kiszűrésére irányuló erőfeszítések egyre nagyobb összegeket emésztenek fel. Szakértői becslések szerint a nagy technológiai és közösségimédia-platformok 2023-ban 5500 millió dollárt fordítottak a deepfake-ek kiszűrésére, és ez az összeg 2026-ra várhatóan eléri a 15 700 millió dollárt. Az ilyen jellegű költségek nemcsak a vállalatokat érintik, hanem a fogyasztóknak, a hirdetőknek és a tartalomkészítőknek is áldozatokat kell hozniuk, ha meg akarják előzni a hamisítók lépéseit.

A védekezés egyik kulcsfontosságú eszköze a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felismerése. A technológiai cégek mélytanulási algoritmusokat és gépi látáson alapuló megoldásokat fejlesztenek azért, hogy azonosítani tudják a digitális manipuláció nyomait. Az apró részletek, például a nem természetes ajakmozgás, a hangszín ingadozása vagy a fényvisszaverődés mintázatai árulkodó jelek lehetnek. Az ilyen technológiák azonban nem tökéletesek, hiszen a deepfake fejlesztői folyamatosan új módszereket találnak ki arra, hogy kijátsszák a szűrőket.

A kihívás az, hogy a ma használatos deepfake-felderítő eszközök pontossága legfeljebb 90 százalékos, a csalók pedig könnyen hozzáférhetnek azokhoz az AI-modellekhez, amiknek segítségével, egyre kifinomultabb módszerekkel kikerülhetik vagy egyszerűen túlterhelhetik ezeket a szűrőket” – mondta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadó üzletágának menedzsere.

A tartalom eredetének nyomon követése szintén fontos szerepet játszik a hitelesség megőrzésében. Az AI-alapú azonosítás mellett egyre több platform alkalmaz olyan megoldásokat, amelyek a képek és videók életciklusának minden lépését rögzítik. A digitális vízjelek és a titkosított metaadatok lehetőséget adnak arra, hogy a használók ellenőrizhessék egy tartalom forrását, és könnyebben megállapíthassák a megbízhatóságát. A Deloitte ezért csatlakozott a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) kezdeményezéshez, amellyel kidolgozták a képek és videók szerkesztési előzményeit részletesen dokumentáló szabványt.

A hitelesség kérdése a digitális térben

A közösségimédia-platformok egy része már vezetett be a hiteles tartalomkészítők és a mesterségesen alkotott „művek” elkülönítését célzó intézkedéseket. Egyes esetekben a használóknak igazolniuk kell személyazonosságukat hivatalos okmányokkal, vagy egy kisebb összeg megfizetésével. Az ilyen megoldások segíthetnek a hamis fiókok és a deepfake-ek terjedésének visszaszorításában, egyúttal felvetik azt a kérdést is, hogy ki viselje a hitelesítés költségeit: az alkotók-e, a hirdetők-e vagy maguk a felhasználók-e.

A deepfake elleni fellépés nem csupán technológiai kihívás, hanem szabályozási és oktatási is. Az Egyesült Államok és az Európai Unió már hozott intézkedéseket avégett, hogy visszaszorítsa az AI által „alkotott” félrevezető tartalmak terjedését, de a szakértők szerint egy világméretű szabályozási rendszer lenne a leghatékonyabb megoldás. Emellett a használók oktatása is elengedhetetlen, hiszen a kellő tájékozottság segíthet abban, hogy tudatosabban fogyasszák az online tartalmakat.

A digitális bizalom megőrzése minden szereplő érdeke, hiszen a hiteles tartalmak és a megbízható információk az online tér egyik alaprésze. A technológiai fejlődés révén egyre hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésre a deepfake felismerésére, de a kihívás folyamatos marad, ahogy az AI-modellek is egyre kifinomultabbá válnak. A jövőben azok a platformok és vállalatok lehetnek igazán sikeresek, amelyek képesek megteremteni a biztonságos és megbízható digitális környezet feltételeit.

A deepfake elleni küzdelem kihívásairól és lehetőségeiről további információt a Deloitte elemzésében olvashatnak.

A Az AI sötét oldala – ki állítja meg a hamisítások terjedését? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A mesterséges intelligencia és az egészségügy már kéz a kézben jár

A múlt évtizedben jelent meg a mesterséges intelligencia (MI) a magyar egészségügyben. Annak ellenére, hogy használatával kapcsolatban napjainkban is olykor félelem mutatkozik a betegekben és szakemberekben is, alkalmazása feltartóztathatatlanul bővül. Olyan algoritmusokkal találkozhatunk a rendelőkben, kórházakban, melyek tulajdonképpen emberi beavatkozás nélkül képesek megoldani feladatokat, osztályozni és csoportosítani anyagokat – miközben a gép saját magától képes folyamatosan tanulni.

„Valóban van reális veszélye annak, ha olyan gépeket fejlesztünk, amelyek helyettünk dolgoznak, akkor az emberek nem akarnak majd már gondolkodni. Azonban nincs más megoldás: egyszerűen lehetetlen kizárólag emberi erőforrással megoldani sokszor a mindennapi munkát az egészségügyben” – mondta el prof. dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság endoszkópos szekciójának elnöke és a mesterségesintelligencia-munkcsoportjának a vezetője.  Hozzátette: hazánkban a betegek hosszú várólistákkal szembesülnek, hiszen hiány van a magasan képzett szakemberekből, őket pedig hosszú távon csak a MI tudja enyhíteni.

Miben tud segíteni a mesterséges intelligencia?

A képi értékelésnél – legyen szó radiológiáról, endoszkópiáról, vagy kapszula-endoszkópiáról ­– a szakemberek jelenleg az adatok részekre osztására, tagolására használják a mesterséges intelligenciát: kiválasztja a kóros, patológiás eltéréseket tartalmazó képeket, melyekkel az orvos ezt követően tetemes időmegtakarítással tud dolgozni. Ezzel részben a szakértelem is helyettesíthető, hiszen egy kezdő, valamint profi endoszkópos szakember leletezése között kimagasló különbségek lehetnek. Az erre szánt idő is csökken, hiszen a doktornak csak a patológiás képeket kell megnéznie. Emellett növeli a pontosságot, a fáradtságból eredő hibák csökkennek, ezzel pedig pontos eredményekhez juthatnak a páciensek.

„A mesterséges intelligenciával azon emberi hibákat is ki lehet küszöbölni, mint az esetleges téves diagnózis. Egy nyolc-, akár tízórás műszak után a radiológus vagy endoszkópos szeme, valamint agya is fárad, aminek következtében előfordulhat, hogy nem ismeri föl azokat a képeket, ahol az elváltozás látható” – tette hozzádr. Madácsy, aki azt is kiemelte, hogy a MI segítségével a személyre szabott ellátás és terápiák kidolgozása az eddiginél sokkal gyorsabb lett: az anamnézis, a rizikók, az előző betegségek feltüntetésével a gép személyre szabott algoritmust tud kidolgozni, ezzel is támogatva a szakembereket, betegeket.

Az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrumban jelenleg három helyen alkalmazzák a MI-t a mindennapokban. Az egyik ilyen terület a tüdőszűrés, amit magas tüdőrák rizikófaktoros családoknál, valamint ötvenedik életévüket betöltő személyeknél és dohányosoknál egy-két évente javasolnak. A mesterséges intelligenciával a centrumban már az öt milliméternél kisebb tüdődaganatot is képesek észlelni.

Endoszkópiában elsősorban a polip megállapítására alkalmazzák a MI-t: a rutinszerű, vastagbéltükrözéses vizsgálatoknál működik a valós idejű mesterséges intelligencia modul, megmutatja az orvosnak, hogy hol található polip a betegben. A polipdetektáló algoritmussal a hibaarány a felére csökkenthető.

A mesterséges intelligencia a kapszula-endoszkópiánál képes arra, hogy a vizsgálat átlagosan harmincötezer képéből kiválassza azt a pár százat, ahol patológiás eltéréseket észlel, mindezt 99%-os pontossággal. „A másfél órás leletezési idő ezzel 10 percre csökken, megváltoztatva a kapszula-vizsgálatoknak a jövőbeli alkalmazhatóságát. Mindaddig, amíg egy beteg képeinek vagy vizsgálatainak értékelése másfél óráig tart, nyilvánvalóan nincs az az ember, aki ezt képes végig nézni, szemben a MI-val” – mondta elMadácsy professzor, majd hozzátette: a centrumban az orvosok boldogok, hogy ilyen eszközök állnak rendelkezésükre, hiszen biztonságérzetet ad a használatuk.

Mit hoz a jövő?

„Véleményem szerint pár év múlva nem az lesz a kérdés, hogy orvosként használunk-e MI-t, hanem aki nem használja, az le fog maradni” – tette hozzá az orvos-professzor. Elmondása szerint hamarosan a számítógépek automatikusan fogják például a CT-, illetve az MR- és kapszulavizsgálatokat leletezni, kategorizálni. Megjegyezte, hogy nem vagyunk messze attól, hogy a gép maga végezze a műtétet, az enodszkópiát és az orvos csak a legszükségesebb esetben nyúljon bele, inkább felügyelje.

A Így írja át a mesterséges intelligencia az orvostudományt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mindenekelőtt a széles körben használt betűszó magyarázata: OLED-nek, azaz szerves fénykibocsátó diódának, nemzetközi elnevezéssel: organic light-emitting diode nevezzük az olyan folyadékkristályos paneleket (LED-eket), amelyek elektromos áram hatására fényt bocsátanak ki. A részletekért érdemes elolvasni, mit ír az internet óriáslexikonja, a Wikipedia. Mindazonáltal ott olvasható, hogy az OLED megjelenítők kifejlesztéséhez az ötletet a szentjánosbogarak szolgáltatták. A kutatók úgy vélték, a piciny állatok fénykibocsátása azt jelzi, hogy léteznie kell a természetben is előforduló olyan szerves anyagnak, amely az elektromos feszültség hatására fényt bocsát ki. Az örök bölcs, tehát a természet ez alkalommal is megmozgatta az emberi alkotó fantáziát…

A hazai OLED-piac első tíz évének történetét vázolta fel a GfK Piackutató Intézet ügyvezetője, Sztupár Andrea és Szili Krisztián, a „magyar” LG marketingigazgatója, vizsgálván, hogy milyen hatással volt a magyar tartalomfogyasztási szokásokra a fejlődés.

Az LG-nél ma is útmutató az évtizeddel ezelőtti jelszó, ami szerint az LG új korszakot nyitott az OLED-technológiával. Az LG azóta úttörő, élenjáró az OLED-technológiában, ami új fejezetet nyitott a televíziózásban.

Más tévépanel-típusokkal ellentétben az LG olyan kijelzőket fejlesztett ki, melyekben a képpontoknak (pixeleknek) nincs szükségük külön háttérvilágításra, ezáltal a tévé feketeszín-megjelenítése gyakorlatilag tökéletes. A fejlesztés – számos előnye mellett – lehetővé tette minden eddiginél vékonyabb, könnyebb, mi több, hajlítható és íves formába alakítható panelek alkalmazását a tv-készülékekben. A rendkívül valósághű, gazdag kontrasztú kép széles rálátási szögben nézhető, tökéletesen élvezhető látványélményt kínál.

Amikor az LG tíz évvel ezelőtt bemutatta az első OLED-televízióját, versenytársai csak az LCD-re, azaz a folyadékkristályos panelekre koncentráltak. Így aztán LG jó ideig egyedül (önmaga versenytársa) volt az OLED-piacon. Persze, később megjelentek a mindaddig kétkedő, mi több, támadóan fellépő versenytársak is, de az LG-től már nem lehetett elvenni az elsőséget.

A tíz évvel ezelőtti bemutató tévéje ívelt technológiájú volt, az LG ezzel is újat hozott.  Később megjelentek a „papírvékony” LG-televíziók, majd néhány évvel később „a falra simítható televíziók”. Nem sokkal ezután az LG előállította az OLED-készülékekhez kifejlesztett intelligens processzorát, majd jöttek a különböző dizájn-tervezésű televíziók. Ezt követően – miután a technológia tökéletesnek nyilváníttatott, tavaly örvendetesen bővülhetett a szemet gyönyörködtető, méretválasztékban különösen gazdag termékcsalád.

A világ első, 55 hüvelykes (140 cm képátlójú) Full HD OLED tévéjének évtizeddel ezelőtti bemutatása óta az LG továbbra kiemelt feladatként kezelte az OLED-technológia kínált lehetőségek kihasználását. Technikaforradalmi értékű termékével elismerések sokaságát nyerte el, közöttük sorozatban a Las Vegas-i CES szórakoztató elektronikai szakkiállítás innovációs díjait.

Az LG kezdettől őrzi vezető helyét az OLED-tévék piacán: 15 milliónál is több ilyen készüléket gyártott és értékesített világszerte. Természetesen hazánkban is igen nagy a sikere – ezt bizonyítja a termék tavalyi eladási forgalma miután egyre többen választják itthon is az OLED-tévéket; ezt a GfK Hungária Kft. statisztikája is megerősíti.

Különösen megnő az OLED-tévék iránti kereslet a kiemelkedő nemzetközi sportesemények (EB-k, olimpiák) idején. Minden rosszban van valami jó: a covid-járvány átrendezte a tévépiacot, sokan vettek az otthoni szórakozáshoz, tájékozódáshoz új készüléket. Tavaly 25 ezer ilyen technológiájú készülékkel gyarapodtak a hazai háztartások. Tekintettel arra, hogy az (egyébként nem olcsó) OLED-technológia időközben világszabadalommá lépett elő, nem csupán az LG, hanem más márkák is kínálják már az ilyen termékeiket. Ám a dél-koreai gyártó még mindig uralja a hazai tévékészülék-piac harmadát.

A mai évfordulós rendezvényen megtudhatta a tudósító, hogy az idén is is számos LG-újdonság érkezik a magyar piacra. A többi között jönnek a G3 és a C3 jelű kijelzők, amik az eddiginél is nagyobb fényerejűek és még élesebb képet adnak és pompásabb színeket produkálnak – köszönhetően az LG OLED evo-technológiának, valamint az immár hatodik nemzedékű α9 (alfa kilenc) mesterséges-intelligencia processzornak.

A Az ötletadó szentjánosbogár, avagy: tízéves az LG OLED-tévéje bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A többi kategóriában az első helyet szerezte meg: Uli Deck egy kutyaúszás fotójával (Features) és a nagy teljesítményű HoreKa számítógéppel (szimbólumkép), Marijan Murat a síró olimpikonnal, Annika Schleuval (Sport) és Sven Hoppe a mesebalett Hamupipőke (Művészet és szórakoztatás). A történet kategóriában Boris Roessler győzött az Ahr-völgyi árvízi katasztrófa képeivel.

„A lenyűgöző nyertes fotók a dpa fotózás hatalmas választékát reprezentálják. Mindig a lényegre figyelve, mindig a megfelelő pillanatban jelen vannak. Így működik a sikeres fotóújságírás ügyfeleink érdekében” – mondja Silke Brüggemeier, helyettes A DPA főszerkesztője és a Visuals főnöke Németország legnagyobb hírügynökségénél. Peer Grimm fotós főszerkesztő hozzáteszi: „Szeretnék köszönetet mondani minden fotósnak mindennapi elkötelezettségéért – gyakran olyan nehéz körülmények között, mint például válsághelyzetekben, demonstrációk és természeti katasztrófák idején. Mindannyian hozzájárultok ahhoz, hogy társadalmunk továbbra is független maradjon és szabadon értesülhet a világ eseményeiről.”

Szakértőkből álló nemzetközi zsűri döntött a nyertes motívumokról:

– Joachim Herrmann, Thomson Reuters, vezető szerkesztő

– Tony Hicks, Associated Press (AP), regionális fotószerkesztő Európa és Afrika számára

– Marianne Mischler, Keystone-SDA, vizuális főszerkesztő

– Uta lánya, az Agence France-Press (AFP), az AFP Photo Németország és Északkelet-Európa főszerkesztője

(A zsűri vezetője: Peer Grimm, a dpa főszerkesztőjének fotója)

Az összes nyertes kép, beleértve a 2. és 3. helyezettet is a dpa honlapján:

http://dpaq.de/FdxsL

A díjazottak: https://www.presseportal.de/pm/8218/5178834

Hírek kategória

1. helyezett: Georg Wendt

Mecklenburg-Vorpomeránia, Marlow: Angela Merkel (CDU), volt kancellár ausztrál lorisokat etet a Marlow madárparkban, és megharapják. (2021.9.23.)

2. helyezett: Boris Roessler

Mobilházak, benzintartályok, fák és hulladék méter magasan halmozódnak fel az Ahr feletti hídon Altenahr-Kreuzbergben (légifotó drónnal). A katasztrófa több áldozatát megtalálták a romok között. (2021.7.19.)

3. helyezett: Marius Becker

Armin Laschet (balról 3., CDU), Észak-Rajna-Vesztfália akkori miniszterelnöke nevet, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök (nincs a képen) sajtónyilatkozatot ad. (2021.7.17.)

Jellemzők kategória

1. hely: Uli Deck

A Rheinstrandbad Rappenwört „kutyaúsztatása” során egy kutya úszik a vízben a nagy és klórmentes medencében (a felvétel víz alatti házzal). A „Légy tengeri kutya egy napig” mottó alatt szórakozhatnak benne a négylábúak. (2021.9.19.)

2. helyezett: Arne Dedert

Vihar Frankfurt am Main felett. Mély fekete viharfelhők sötétítik el az eget Frankfurt belvárosa és jellegzetes sokemeletes épületei felett. (2021.06.29.)

3. helyezett: Lino Mirgeler

A Heliophanus flavipes nemzetségbe tartozó ugrópók az ablakpárkányon ül a toll hegye mellett. (2021.5.31.)

Sport kategória

1. helyezett: Marijan Murat

Tokió: Modern öttusa: Olimpia, egyéni, női, díjugratás a Tokiói Stadionban. A Saint Boy ló Annika Schleu lovassal Németországból. Annika Schleu sírt, amikor a modern öttusában ugrott. (2021.8.6.)

2. helyezett: Marcus Brandt

Paralimpia: Para-asztalitenisz, előfutam, férfi egyes, E csoport, Hamadtou (Egyiptom) – Park (Dél-Korea), a Tokiói Metropolitan Gymnasiumban. Ibrahim Elhusseiny Hamadtou akcióban. (2021.8.25.)

3. hely: Sebastian Gollnow

Japán, Oyama: Kerékpározás: Olimpia, Oyama (22,10 km), Férfiak, Egyéni időfutam, Fuji International Speedway. Patrick Moster, a BDR (Német Kerékpárosok Szövetsége) sportigazgatója a pálya szélén áll az algériai Azzedine Lagab mellett az időmérő edzésen. (2021.7.28.)

Művészetek és szórakoztatás kategória

1. helyezett: Sven Hoppe

München: Carollina Bastos (őszként) bemelegít a Hamupipőke című mesebalett próbáján a Nemzeti Színházban. A három felvonásos mű németországi bemutatóját 2021. november 19-én ünnepelte a Nemzeti Színházban. (2021.11.11.)

2. helyezett: Karmann Dániel

Az Orange együttes koncertet ad a Großer Teleskopteich tószínpadán a nézők előtt, akik saját hajóikon követik a koncertet – ez a nürnbergi Bardentreffen zenei esemény helyettesítője, amely a korona miatt elmaradt. (2021.07.03.)

3. helyezett: Jens Büttner

Egy idős nő nézi a mecklenburgi-pomerániai karneváli klubok táncelőadását a 2021/2022-es karneváli szezon központi megnyitóján a városháza előtt. Az előző szezon törlése után a karneválosok az ötödik szezonban csörögnek a Mecklenburg-Vorpomerániában. (2021.11.11.)

Kategória ikon képe

1. hely: Uli Deck

A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) egy új, nagy teljesítményű, integrált LED-fénnyel megvilágított számítógépet mutatnak be (ez tükröződik a mennyezeten). A KIT információi szerint a karlsruhei nagy teljesítményű számítógép (HoreKa) Európa tizenöt leggyorsabb számítógépe közé tartozik. (2021.7.19.)

2. hely: Karl-Josef Hildenbrand

Két szélkerék forog erős szélben a szivárvány előtt. (2021.10.6.)

3. helyezett: Julian Stratenschulte

Alsó-Szászország, Giesen: A „SARS-CoV-2 pozitív – Corona” feliratú koporsóban elhunytat a „Die Feuerbestattungen Hildesheim” krematórium kemencéjében hamvasztanak el. (2021.11.25.)

Történet kategória

1. helyezett: Boris Roessler

A sorozat fotókat mutat be Altenahr, Mayschoß és Insul (Rajna-vidék-Pfalz) városokról, ahol jelentős károkat okozott a júliusi árvízi katasztrófa. A falvakban számos házat súlyosan érintett vagy teljesen elsodort a szökőár. (2021.7.20.)

2. helyezett: Mohammed Talatene

A sorozat Gáza válságrégiójából (Gázaváros és Beit Hanun) képeket mutat be. Az izraeliek és a palesztinok közötti konfliktus a böjti ramadán muzulmán hónapjában és a palesztin parlamenti választások törlése után tetőzött. (2021.5.14.)

3. helyezett: Jens Kalaene

A sorozatban Marlen Meier-Ding és Christine Schöpf cipőtervező látható munkában. 1990 óta ők ketten kreatívan űzik mesterségüket a kreuzbergi Meier und Schöpf cipészműhelyben. A két kész méretre szabott cipő, filmgyártáshoz is, javítást vállal. (2021.2.20.)

A Német Sajtóügynökséget (dpa) 1949-ben alapították, és a világ egyik vezető független hírügynöksége. A dpa szerkesztői ajánlatokkal látja el a médiát, cégeket és szervezeteket. Ide tartoznak a szövegek, fényképek, videók, grafikák, rádióriportok és egyéb formátumok. Nemzetközi ügynökségként a dpa hét nyelven készít jelentéseket. Körülbelül 1000 újságíró dolgozik körülbelül 150 helyről Németországban és külföldön. 174 német médiavállalat a dpa részvényese. A dpa szerkesztősége a dpa alapszabályában lefektetett elvek szerint működik: ideológiáktól, üzleti vállalkozásoktól vagy kormányoktól függetlenül. A központi szerkesztőség Sven Gösmann főszerkesztő vezetésével Berlinben található. Az elnök, Peter Kropsch körüli menedzsment a cég hamburgi központjában dolgozik. A Felügyelő Bizottság elnöke David Brandstätter (Main-Post GmbH, Würzburg).

A Ezek a 2021. év DPA-képei bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Canon EOS 1987 márciusában debütált az EOS 650 egylencsés tükörreflexes fényképezőgéppel és számos EF (electro focus)-objektívvel. A filmes korszakban az EOS tükörreflexes gépek nagy hírnévre tettek szert az innovatív technológiáknak és a Canon kulcsfontosságú tulajdonságainak köszönhetően, melyek közül a legfontosabb a sebesség és az egyszerű használat. Az 1937-ben alapított Canon 1989-ben piacra dobta a csúcskategóriás EOS-1-et, 1993-ban pedig a kompakt és könnyű EOS 500-at bővítve a felhasználói bázist. Megannyi sikeres fényképezőgép bevezetését követően 2012-ben a Cinema EOS videótechnológia bevezetésével a Canon belépett a filmiparra, és azóta is egyre sokrétűbb felhasználói kört szolgál ki.

Szabó Béla fotográfus (EFIAP, E-MAFOSZ/G fotóművész), a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja így méltatta a Canon rendszerét: „Az ezredfordulót követően léptem be a digitális fényképezés világába. Abban az időszakban az egyik fő profilom a tánc, kortárs balett fényképezése volt. Döbbenten figyeltem, mikor mellettem a gyér színpadi világításban a Canonnal fényképezők csak egymás után készítették felvételeiket, miközben az én gépem autofókusza még mindig kereste az élességet. Vettem egy mély levegőt és váltottam. Nem bántam meg. Elsők között kezdtem használni a Canon EOS 5D-t. Az államilag elismert fotográfus-képzés oktatója vagyok Győrött, ahol a hallgatóim Magyarország nyugati feléből érkeznek, számos márkával és géptípussal találkozom. A tapasztalataim alapján a Canon a legjobban átgondolt menürendszerű eszköz, a hallgatóimnak is sok fotográfiai élményt nyújt.

„Az EOS rendszer forradalmi áttörés volt, amely hasonlítható a modern korunkban történő digitális technológiára való átálláshoz – mondja Herbert Slavík cseh fotós, felidézve első tapasztalatait az EOS-szal. – Pont ilyen mértékű változást jelentett akkor nekünk, sportfotósoknak. Nagy ugrás volt a funkcionális autofókusz-rendszer az ultrahangos objektívekkel együtt. Irigyeltem a Canon EOS-szal dolgozó fotósok munkáit, amikor az 1990-es olaszországi világbajnokságon néztem, ahogy a sajtóközpontban felvételeket válogattak a meccsekről. Elképesztően részletgazdag és éles volt minden felvétel. Akkor döntöttem Canon mellett és azóta nem tágítottam mellőle.”

A 2018-ban bemutatott EOS R-rendszerrel a Canon létrehozta az egyik legtökéletesebb képalkotást a forradalmi RF bajonett megalkotásával. A jelenleg összesen 21 EOS-fényképezőgépet és 104 RF- és EF-objektívet magában foglaló EOS-rendszer határtalan kreativitást kínál a képalkotók számára a fotózás, filmezés vagy a virtuális valóság világában.

A A „legjobb férfikorban” a Canon EOS-rendszer bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ma bemutatta a Canon Europe a PosterArtist új webes verzióját, ami megkönnyíti a házon belüli plakáttervezést és -nyomtatást. A poszterkészítés megkezdéséhez mindössze egy illeszkedő Canon nyomtatóra és a PosterArtist oldalhoz való hozzáférésre van szükség, ahol sablonok, képek, betűtípusok, Clipart-elemek és -ikonok széles választéka található. 

Ez az ingyenes online poszterkészítő szoftver a Canon-készülékek széles skálájával kompatibilis, beleértve a széles formátumú imagePROGRAF szériájú nyomtatókat, az imagePRESS termelési célú nyomtatókat, a többfunkciós imageRUNNER szériájú készülékeket, a sokoldalú iSENSYS modelleket, egészen a PIXMA- és MAXIFY-szériába tartozó otthoni és kis irodai nyomtatókig.

A PosterArtist a folyamaton végigvezeti a használót a tervezés és nyomtatás szakaszain. Azok számára, akiknek már egyértelmű elképzelésük van arról, hogy mit szeretnének tervezni, egyszerűen kiválaszthatják a „Poszter”, a „Szórólap” vagy a „Banner” menüpontot az „Alkalmazás tervezése” menüből. Azok pedig, akiknek már van konkrét céljuk, lehetőségük van a „Téma kiválasztása” opció használatára, ami lehet például „Kiskereskedelem/forgalmazás” vagy „Értékesítés”. Az „Automatikus tervezés” opció segítségével „nulláról” indulva bárki készíthet posztereket, szórólapokat és bannereket. Egy olyan kategória kiválasztásával, mint például az „Élelmiszerek és italok” vagy az „Újonnan megnyitott” opció, valamint a cím és a képek megadásával többféle tervezési lehetőség generálható.

A használók a PosterArtist sokmillió jogdíjmentes fotóhoz való hozzáférésének köszönhetően (fotóügynökségi képeket tartalmazó könyvtárak – Pexels, Pixabay és Unsplash – kínálják) minták és képek széles skálájából választhatnak, vagy saját képüket is importálhatják. A poszter-, szórólap- és bannersablonok széles választékával a használók testre szabhatják terveiket, hogy azok a különböző ágazatokat – a kiskereskedelemtől és a forgalmazástól kezdve a vendéglátáson át az oktatásig – a kívánt módon megjeleníthessék. Számos Canon készülékkel kompatibilis módon az újonnan kifejlesztett képfeldolgozási technológiának köszönhetően arany és ezüst textúraeffektusok használhatók a dizájn kiemelésére.

A Megjelent a PosterArtist webes változata bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Egyszerű működtetésével és számos csatlakoztatási lehetőségével a CR-X300 egyszerűsíti a munkafolyamatokat. A robosztus, a környezeti hatások ellen védett kamera tökéletes választás ott és ahol korlátozottak a rögzítési lehetőségek.

A professzionális 4K videó-termékek követelményeinek is megfelelő CR-X300 a Canon fejlett képalkotási technológiájával működik. Digic DV6 processzorával kiváló, nagy felbontású, 4K UHD-képeket képes alkotni. Az 1/2,3 collos (1/5,84 cm) CMOS (komplementer fém-oxid félvezető) érzékelőt a Canon híres hibrid automatikus fókuszálási (hybrid autofocus) rendszerével kombináló CR-X300 gyorsan és pontosan képes tárgyakra fókuszálni még gyenge fényviszonyok esetén is. A kamera stabilizált 20-szoros optikai zoom objektívjének maximális nyílása f/1,8 a legszélesebb beállítás esetén, ami tovább tökéletesíti a képminőséget gyatra fényviszonyok esetén.

A kameraújdonságról bővebben itt, tessék kattintani!

A Mindentudó kültéri Canon-kamera: CR-X300 bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sokan azt hittük, az a kötet össze is foglalta az életmű nagy részét, hiszen az azokat követő évtizedekben Zoltán már inkább rovatvezetőként, szerkesztőként dolgozott, kevésbé vett részt a rohangálós, napi fotóriporteri munkában.

Most úgy jártunk, mint annak idején, gyerekkoromban, amikor bámulattal néztem a nagyszerű cirkuszművészt, Eötvös Gábort, aki, amikor már azt hihettük, hogy végképp nem lehet ott több, mindig elővarázsolt még egy hangszert feneketlennek tűnő kabátjából. Közben jellegzetes hanglejtéssel kiáltotta: „Van másik!”

Kincses Károly fotótörténész, ha a kabátjából nem is, de Zoltán szekrényéből előhúzott sok ezer negatívot, és a mostani kötettel, az „Azok a 80-as, 90-es évek” cíművel, amelyet ugyancsak László Ágnes szerkesztett, megmutatta: bőven van még muníció, van mit elővenni e két évtized munkáiból is.

Ráadásul erről a két évtizedről már felnőttkori emlékeim vannak, így különösen érdekes nekem is, hogy mit látott Szalay a rendszerváltást közvetlen megelőző húsz év Magyarországából, az album alcímei nyomán, a Legvidámabb barakk-tól a Szállj fel, szabad madár!-ig.

A ma késő délután a pesti Örkény könyvesboltban bemutatott albumból kiderül, hogy a kis emberek hétköznapjaitól, a mindannyiunk sorsát, életét megfordító (felfordító?) eseményeket szervező, irányító értelmiségiek és profi politikusok cselekedetein át, a kiemelkedő művészekről készült akció- és portréfotókig, szinte mindenből kapunk ízelítőt abból, hogy mit rejtenek még Szalay Zoltán fiókjai.

Megörökítette az Osztapenko-szobrot az M1-es és az M7-es elágazásánál, amelyről a pesti nyelv azt mondta, hogy itt Osztyapenkó vágta ketté az utat. Lefényképezte a Batthyány-örökmécses felújítását, nem is sejtve, hogy néhány év múlva fontos diszlete lesz ez a demokratikus ellenzék demonstrációinak.

És némán is beszélt egy ikonikus képen, Kádár János bizonytalan tipegését a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testülete néhány részvevője, Nicolae Ceausescu‚ Wojciech Jaruzelski, Mihail Gorbacsov és Erich Honecker között. Tétova arcán mintha a viccből ismert kérdés tükrözödnék: hová álljunk, mi, belgák? És persze még nagyon sokminden mást.

Parti Nagy Lajos a ma késő délutáni bemutatón felolvasott néhány képmelléírást. A két éve megjelent albumban már debütált ez az új műfaj, ami Parti Nagy szellemi leleménye. Fontos, hogy nem alá- vagy fölé-, hanem melléírás, hangsúlyozva, hogy a kép és a szöveg ebben az albumban teljesen egyenrangú, nem kiegészíti egymást, hanem összeadódik és új dimenzióba emelkedik ezáltal a fotográfia és az irodalom.

Az albumot a tőle megszokott szellemes ajánlóval Spiró György mutatta be, és Kincses Károly beszélt arról a munkáról, amit a hetvenezer negatívkocka átnézése adott, és ami természetesen hatalmas megpróbáltatás volt, de elmondása szerint, csak az eredmény számít.

Az eredmény pedig megint érdekes, izgalmas, gondolatébresztő és szórakoztató egyben. Pontosan arra való, hogy hosszú őszi, téli estéken, egy teával behúzódjunk egy kényelmes fotelba és Szalay Zoltán képei segítségével, az ő objektív-szemén át, visszatekintsünk a már nem is olyan közeli múltra.

Azok a 80-as, 90-es évek. Szalay Zoltán fotóalbuma. Parti Nagy Lajos kép-melléírásaival. Szerkesztő: László Ágnes. Képszerkesztő: Kincses Károly.

A Van másik…Szalay Zoltán második képes könyve bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

André Kertész (1894–1985), a magyar és az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alakja által készített 1163 fényképet helyeznek el a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. A fotók egy része már szerepelt kiállításon; sok olyan felvételt is sikerült megszerezni, amit még sosem látott a nagyközönség. A képekből várhatóan jövőre kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. (A nyitó képen André Kertész felvétele 1929-ből: Az Eiffel-torony árnyai.)

Az 1163 fénykép nem egy gyűjtemény, hanem válogatás André Kertész (eredeti nevén Kertész Andor, Kohn Andor) eddig magántulajdonban volt fotóiból. A képek részben a New York-i Elizabeth és André Kertész hagyatéka tulajdonában voltak, részben André öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók. A képeket Robert Gurbo és Baki Péter válogatta.

Döntő részük André Kertész 1925-i emigrációja előtti, magyarországi felvétel kontaktja, ún. vintázskópia, vagyis a felvétel idején, vagy nem sokkal azután készült pozitív kép. A legtöbb fotó tehát 100 éves, vagy még annál is idősebb. Az anyag kisebb része a fotóművész élete utolsó évtizedében készített polaroid felvétel.

Az 1925 előtt készült magyarországi felvételeken kirajzolódik a majdani fotóművész személyes kapcsolati hálója, első fényképeinek terei, családi és baráti viszonyaival, emberi és művészi eszmélésének helyszíneivel. Néhány fotó rögzíti a Nagy Háború (az első világháború) galíciai, brâilai, albániai, budapesti és esztergomi pillanatait, illetve szerepelnek a felvételek között önarcképek, kettős önarcképek is.

A válogatás darabjai az alkotói életút kezdetének megkerülhetetlen forrásai. E nagy részben publikálatlan vizuális forrásokat a Franciaországban őrzött írásos dokumentációval és a negatívokkal összevetve, feltárhatók a fotótörténet egyik klasszikusának indulása, eszmélésének körülményei, pontosíthatók a már ismert képek adatai is. A parányi, olykor már a későbbi remekműveket előlegező zsengék és az „archivális” képanyag különlegessége a Kertészhez fűződő személyes kapcsolatban rejlik; eszmei és fotótörténeti érteke vitathatatlan, s a képek ritkasága miatt piaci értéke is nagy.

A képeket az amerikai tulajdonosok felajánlottak a magyar államnak megvételre, ami tavaly nyáron a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásával.

André Kertész életműve és hagyatékának gondozói

(Írta: Fisli Éva) Kertész Andor 1894-ben született Budapesten, 31 évesen költözött Párizsba. Első kiállítása a francia fővárosban, a Galerie Au Sacre du Printemps-ben nyílt 1927-ben. Fényképeit és riportjait a kor ismert nemzetközi folyóiratai közölték. 1936-ban New Yorkban kezdett dolgozni, évekig nem tért vissza Európába. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1963-ban a Francia Nemzeti Könyvtárban és a Velencei Biennálén állított ki, 1964-ben nyílt önálló kiállítása a Museum of Modern Art-ban. Ettől fogva vált a neve szélesebb körben is ismertté, ő pedig a nyolcvanas évekre már a fotótörténet klasszikusává.

Kertész még Párizsban a fotóesszé mestere lett, ma a szubjektív, lírai dokumentarizmus fontos képviselőjeként tartják számon. Publikált és több szempontból is kutatott életműve mind a sajtófotóra, mind a fotóművészetre nagy hatással volt. Legutóbbi (s a magyarországi időszakra is kitérő) nagy retrospektív kiállítását Európában a Jeu de Paume megbízásából Michel Frizot és Annie-Laure Wanaverbecq rendezte 2010-ben. A tárlatot Párizs, Berlin és Winterthur után Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatták 2011-ben. Ezen a kiállításon szerepelt már néhány a most megvásárolt fényképek közül, melynek zöme azonban publikálatlan felvétel.

Kertész még életében a francia államnak ajándékozta mintegy százezernyi negatívját, diáit és feljegyzéseit, leveleit. 1985 őszén New Yorkban bekövetkezett halála után nem sokkal meg is érkeztek Franciaországba hagyatékának darabjai, melyeket ma a Médiathèque de l’Architecture et du Patrimoine (MAP) őriz.

Személyes tárgyainak egy része, és magyarországi felvételeinek későbbi nagyítású, általa szignált 120 darabja került az 1987-ben nyílt szigetbecsei André Kertész Emlékházba.

A New York-i székhelyű André és Elizabeth Kertész Estate papírképekkel, egykorú vintázsokkal,
autorizált nagyításokkal, a kései polaroidokkal és kontaktmásolatokkal rendelkezik. Ezek egy része szerepel a most megvásárolt anyagban.

A André Kertész csaknem 1200 fotójával gazdagodott a Nemzeti Múzeum bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.