Guy Verhofstadt belga uniós képviselő attól tart, hogy a csaló államok, értve ezen Magyar- és Lengyelországot, átgázolnak majd az egyébként semmire sem kötelező megegyezésen, amiben Angela Merkellel megállapodtak, a jogállami követelményekhez fűzött kiegészítés/záradék formájában – írja a brit Daily Express.
Hiba volt belemenni ebbe az egyezségbe, mert következmények híján a két kormány továbbra is megsértheti a jogállami normákat. Államcsínnyel felérő cselekedetnek minősítette Verhofstadt, aminek a konklúziója szerinte: nem védheted meg a jogállamiságot egy tagországban, ha az Európai Uniónak a saját jogállami normáit sérti meg ezzel a záradékkal. Az is félő, hogy a 2022-i választásokig az Európai Bíróság döntése nem születik meg az esetleges visszaélések büntethetőségéről.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt ígérte a szerdai parlamenti vitán, hogy az Európai Bíróság sürgősen fog reagálni a beadványokra, s megerősítette azt is, hogy a jogállami mechanizmust az adott bírósági döntésnek megfelelően 2021. január 1-jéig visszamenőlegesen fogják alkalmazni, ha és amennyiben… – így a svájci Nau. Ezzel együtt a lap azt írja, hogy egy ilyen procedúra 18 hónapot vehet igénybe, így Magyar- Lengyelország 2022 előtt aligha szembesül bármilyen szankcióval. Leyen viszont külön kiemelte azt, hogy az eredeti jogállami követelmény-rendszer a záradék ellenére sem változott semmit. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet az írás, hogy a magyar és a lengyel kormány nem tudja ugyan megakadályozni a gyorsított eljárást, azonban benyújthatja a maga ellenérveit a bíróságra. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig sürgette annak a bizottságnak a felállítását, amelyik a hatályba lépés első napjától kezdve alkalmazza a jogállamisági mechanizmust.
Az Európai Néppárt a honlapján a tanácskozását követően azonnal közzétette a Deutsch Tamásra vonatkozó határozatát. Egyrészt leszögezte: nincs helye a Deutsch Tamás féle viselkedésnek a keresztény értékeket valló politikai családban, másrészt összeegyeztethetetlenek az uniós alapértékekkel a Fidesz képviselőinek állandó támadásai. Ezért Deutsch Tamást megfosztják parlamenti felszólalásai jogától, pozícióitól és bármilyen poszt betöltésétől. Felszólítják az összes Fidesz-tagot, hogy nyilatkozzon arról, politikai meggyőződését össze tudja-e egyeztetni az Európai Néppárt alapértékeivel, miként viszonyul a jogállami normákhoz, annak megfelelően cselekszik-e, ellenkező esetben viszont képes lesz-e levonni az ezzel járó konzekvenciákat. Végül hozzáteszi a konzervatív pártcsalád közleményében azt is, amint javul a járványhelyzet, össze kell ülniük és végső döntést hozni a Fidesz – nem Deutsch – tagságáról.
A Süddeutsche Zeitung megfogalmazása szerint azért nem zárták ki a Deutschot a gestapós botránya miatt, mert a CDU és a spanyol Néppárt nem akarta provokálni Orbán Viktort. Mert kényelmesebb számukra a status quo. Ugyanakkor egyre sürgetőbb az EPP számára, hogy az egyelőre csak felfüggesztett Fidesz-frakció sorsáról is döntsenek. Ellenkező esetben Orbánék támadásai folytatódni fognak. S a cikkben mintegy figyelmeztetésként szerepel a jövőre nézve, hogy a magyar parlament képes volt alaptörvényt módosítani a melegek jogainak csorbítása kedvéért – tekintve házasságuk és örökbefogadásuk jogainak megtagadását. A törvény hatálya alól csak a családügyi minisztérium tehet kivételt. Itt figyelmezteti az uniós közösséget arra is, hogy ezentúl büntetik Magyarországon a nemi kisebbségekre vonatkozó tartalmak oktatását az iskolákban és az óvodákban.
A Deutschlandfunk ehhez még azt is hozzáteszi Dennis Radtke EPP képviselő interpretációjában, hogy a választások előtt álló CDU új vezetőjének hagyják meg a Deutsch és Fidesz tagságáról szóló döntés jogát.
A brit PinkNews portál arról ír, hogy az Orbán által a nép ellenségének kikiáltott nemi kisebbségek tagjai elmenekülnek Magyarországról üldöztetésük miatt. Hárman nyilatkoznak, nincs hazájukban maradásuk a gyűlölet miatt.
A Deutsche Welle az egyre erősödő antiszemita retorikáról ír, kezdve Demeter Szilárddal, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a zsidók nagyobb biztonságban érzik magukat itt, mint mondjuk Németországban vagy Franciaországban. A CEU professzora, Kovács András szerint a magyar kormány nem antiszemita, de antiszemita sztereotípiákat követ, és nem határolódik el azoktól, pl. Raffai Ernőtől legutóbb, vagy Bayer Zsolttól, akik antiszemita nyilatkozatot tesznek.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke ennek az ellenkezőjét várná el a kormánytól, de adott esetben az ellenzéktől is, amire szintén volt példa.