A Digiméter 2020, 2021 és 2022 után immár negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) digitalizációjának szintjét. A főindex értéke százas skálán mérve 40 lett – ugyanez 2020-ban és 2021-ben is 40 volt, 2022-ben pedig 41 – így kijelenthető, hogy továbbra sem látszódik érdemi változás a magyar vállalatok általános digitalizáltsági fokában. Az előző években is legfejlettebbnek bizonyuló pénzügyi terület tovább érett, a többi index azonban nem tudott felzárkózni mellé, annak ellenére, hogy jó néhány részterületen is tapasztalható némi javulás.
A Digiméter az adatok összehasonlíthatósága céljából a már megszokott módon, mintegy 50 kérdéssel, 6 területen vizsgálta a cégek digitalizációját (digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, informatikai biztonság). A telefonos adatfelvétel 2024 februárjában zajlott, a 600 cégből álló, többszörösen rétegzett minta reprezentálja a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, az 5-249 fős és a 10 millió–18 milliárd forint közötti árbevételű cégekre vonatkozóan.
A hat alindex tekintetében tovább nőttek az egymáshoz hasonlított különbségek: az eddig is élen járó Digitális pénzügyek látványos fejlődést mutat, eddig is sereghajtó Értékesítés és marketing pedig visszaesést. A fő- és alindexek szintjén sok esetben látható mozdulatlanság, ami helyenként meghatározó fejlődés, illetve visszalépés elegyéből adódik egy-egy tényezőt tekintve.
- DIGITÁLIS JELENLÉT (39): csökkent azon vállalkozások aránya, amiknek van honlapjuk és/vagy webáruházuk (összességében a kkv-k 72 százalékának van honlapja – ez kevesebb a 2022-ben mért kiemelkedő 79 százalékhoz képest). A 2022-i hanyatlás után jócskán növekedett viszont azon cégek aránya, amiknek van Google Cégprofiljuk (34%), a tartalmát azonban jóval ritkábban tekintik át, mint a 2022-i felmérés alapján. A fiókkal rendelkezők csaknem kétötöde (37%) csak alkalmilag, szükség esetén néz erre rá.
- DIGITÁLIS MINDENNAPOK (42): összességében csökkent a vállalati szervert használó cégek aránya; három éve még feleannyian alkalmaztak felhő alapú változatot, mostanra viszont kiegyenlített a fizikai és a felhő alapú szerverek használati aránya. Növekvő tendencia látszódik a cégek számára fejlesztett saját mobilalkalmazások használatában, bár az arány továbbra is csekély (9%). Tízből három cégnél a hét legalább egy napján elérhető a home office (az otthoni munka) lehetősége a munkavállalók számára, ami látványos növekedés az előző évek adataihoz képest. Összességében a munkavállalók nyolcada számára nyitott a home office, a budapesti, illetve a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő cégeknél átlag feletti arányban dolgozhatnak (részben) otthonról a kollégák.
- VÁLLALKOZÁSVEZETÉS (36): a vállalatirányítási rendszert használók aránya (35%) a 2022-i kiugrás után visszarendeződött a 2021-i szintre, ugyanakkor valamivel többen alkalmaznak felhő alapú vagy hibrid megoldást, mint évekkel ezelőtt. Csökkent azon cégek aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később döntéshozáshoz használják fel, ugyanakkor a döntő többség legalább eseti jelleggel rápillant ezekre. A digitális adatkövetés a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekhez is elengedhetetlen lenne. Az adatmonitorozás elsődleges felülete továbbra is az Excel vagy más táblázatkezelő (69%), papír alapú összesítést azonban már csak a cégek negyede (24%) alkalmaz, ami döntő mértékű csökkenés az előző évekhez képest.
- ÉRTÉKESÍTÉS ÉS MARKETING (14): az eddigi évek legelmaradottabb alindexének értéke tovább romlott, 2024-ben mindössze 14-es pontszámot elérve. A kkv-k fele egyáltalán nem hirdet, 42% online (többségében egyetlen csatornán), 22 százalék pedig offline hirdet. Az alindex hanyatlását elsősorban az online értékesítés hiánya okozza: a kkv-k ötödénél (20%) csak árajánlat-kérési lehetőség van a weboldalon és mindössze nyolcaduknál (13%) áll rendelkezésre webáruház. Tízből hét cég (70%) egyáltalán nem is értékesít interneten keresztül.
- DIGITÁLIS PÉNZÜGYEK (65): ez az egyetlen alindex, amely jól látható emelkedést produkált a legutóbbi adatfelvételhez mérten – akkor 61 volt, most 65 ez az érték. Tízből kilenc (88%) vállalkozás vesz igénybe online szolgáltatást a folyószámla-vezető bankjánál, tízből hat (61%) pedig banki mobilalkalmazást (is) használ, utóbbi arány látványosan növekvő tendenciát mutat 2021 óta. Folyamatosan nő az elektronikus számlát kibocsátó és befogadó cégek aránya is (2020: 44%; 2021: 48%; 2022: 51%; 2024: 67%).
- INFORMATIKAI BIZTONSÁG (54): az alindex 54 pontja nem mutat változást 2022-höz képest. Minél nagyobb egy cég (létszám és árbevétel alapján), annál fontosabb a számára ez a terület. A VPN (=virtuális magánhálózat) használati aránya (19%) a 2022-i visszaesés után újra emelkedett, az automatikus biztonsági mentést készítő cégek aránya azonban a növekedés után 2024-re visszaesett, a cégeknek csaknem harmadánál nem készül mentés, vagy nem tudnak róla az ott dolgozók.
A Digitális pénzügyek esetében a fejlődést segítik a különféle előírások is, a többi terület inkább a vállalkozás egyedi döntéseire van bízva (pl. közösségimédia-jelenlét, távmunka, online értékesítés, mobilalkalmazások használata). Fontos tehát hogy a cégek saját maguk is felismerjék a digitalizációban rejlő versenyelőnyt.
Az eredményeket Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a Digiméter kutatásvezetője is értelmezte:
„A 2022. év végi várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizációt, vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza. Magyarországon megállni látszik az idő a kis- és közepes vállalkozásoknál a digitalizációt illetően. Egy-két kivételtől eltekintve (például pénzügyi terület, távmunka vagy Google Cégprofil jelenlét) visszarendeződés tapasztalható a koronavírus előtt megszokott világba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy aki most erősít digitalizációban, könnyen előnyre tehet szert a hazai szereplőkkel szemben. Továbbá: nagyobb eséllyel lesz képes felvenni a versenyt a hazánkban egyre aktívabb, nagyobb mértékben digitalizált külföldi szereplőkkel szemben is.”
A kutatásból készült részletes jelentés elérhető ezen a weboldalon.