Dolgozz otthonról! – egyensúly a munka és a magánélet között – új vállalati kultúra kell

Tóth Adrienn.Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja szerint a hazai jogi szabályozásban sok a megválaszolatlan kérdés, a cégek számára nem mindig egyértelmű az alkalmazása.

Barabás Erika.Ezzel szemben a távközlési és IT-ágazat két vezető vállalata élen jár a kevésbé elterjedt foglalkoztatásban. Barabás Erika, az IBM Magyarország HR igazgatója szerint ennek sikere a technológiában és a foglalkoztatáspolitikában rejlik; Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. HR vezérigazgató-helyettese pedig kiemelte, hogy a vállalatánál az atipikus foglalkoztatási arány meghaladja a tí százalékot.

A távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy a rugalmas munkaidő nem ismeretlen fogalom itthon, a szakemberek szerint azonban sem a vállalatvezetők, sem a munkavállalók nincsenek tisztában a jogi hátterével. „Sok cégnél létezik távmunka anélkül, hogy tudnának róla. E munkamódszer szerint foglalkoztatnak, de nem tudatosan, és még nem helyezték szervezett keretek közé” – emeli ki Tóth Adrienn, a Magyar Távmunka Szövetség elnökségi tagja, hozzátéve, hogy a távmunka itthon jogi keretet kapott. A szövetség idei, friss felméréséből[1] kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok jó háromnegyede nyitott a rugalmas munkaidőre, kétharmada alkalmazza a home office-t – szóban, alkalmanként engedélyezett otthoni munkavégzés –, és csak 28%-nál jellemző a rendszeres távoli munkavégzés, a távmunka valamely formája.

Keveházi Katalin.Az atipikus foglalkoztatásnál a közhelyek sokszor valós problémaként szerepelnek, hiszen a napi 10-12 órát dolgozó vezető esetében természetes a rugalmasság a vállalat részéről. „Azaz ennek a munkaidőnek egy részét elvégezheti otthonról vagy éjszaka. Ez azonban nem egyenlő a rugalmas munkavégzéssel, a munkavállaló-barát foglalkoztatási politika nem erről szól” – hangsúlyozza Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője, aki szerint a hazai felsővezetőknek elsőként meg kell ismerniük az alapfogalmakat, de ha ők maguk nem nyitottak a legtöbb esetben bizalmi foglalkoztatási formákra, akkor Magyarországon még hosszú az út az új típusú vállalati kultúra megvalósulásáig.

Somorjai Éva.„Egy vállalat üzleti sikerének legfőbb erőforrása az ember. Egészséges, okos, elkötelezett munkatársak tesznek bennünket piacvezetővé. Ehhez azonban élhető és szerethető munkahelyet kell teremtenünk, amelynek kulcspontja, hogy a dolgozóink megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A rugalmas munkaidő, a részmunkaidő vagy éppen a távmunka ehhez kiváló lehetőség” – vallja Somorjai Éva, a Magyar Telekom Nyrt. HR vezérigazgató-helyettese. A társaság ennek megfelelően alakította ki munkaügyi stratégiáját, melynek célja volt a többi között, hogy 2015-ig a dolgozók ötöde atipikusan foglalkoztatott legyen. A cég 2012-re a 10,4%-os arányt elérte. „A tavalyi belső felmérésünk szerint megvan a munkavállalói igény a rugalmas foglalkoztatásra. A nálunk dolgozók jó kétharmada szívesen élne ezzel a foglalkoztatási formával, és csupán hatodának vannak félelmei ezzel kapcsolatban. A „dolgozz otthonról” napok kezdeményezést is egyre többen veszik igénybe a vállalatunknál, mellyel az atipikus foglalkoztatást kívánjuk közelebb hozni a kollégáinkhoz” – teszi hozzá Somorjai Éva.

Barabás Erika, az IBM Magyarország HR-igazgatója szerint az atipikus foglalkoztatáskor sokkal inkább előnnyel indulnak azok, akik már jól ismerik a szervezet működését: „A munkavállalói nyitottság, a hosszú távú gondolkodás és motiváció elengedhetetlen. A kollégáink egyéni törekvéseit minden esetben igyekszünk szem előtt tartani, ehhez átképzési programokkal segítjük őket”.



[1] Kisgyermekesek rugalmas foglalkoztatása, interaktív munkáltatói felmérés,2012