Ma, április 7-én, az egészség világnapján a Föld lakossága az utóbbi idők legsúlyosabb és legkiterjedtebb egészségügyi krízisével néz szembe. Számtalan kockázatot rejt magában, ha az ember megzavarja a természet működését – bárhol legyen is a világon. (Nyitó kép: 180 esztendős kivágott erdő; foto: Gálhidy László8/WWF)
Miként más országokban, akként hazánkban is egyre inkább eltűnnek a természetes élőhelyek, a vadon élő állatokat és növényeket kiszorítja az ember a lakóhelyükről. Az erdőkben évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a túlzott mértékű fakitermelés és a tarvágás, de a nem fenntartható mezőgazdaság is súlyos terheket ró az ökoszisztémák működésére.
Ha azonban nem hagyunk helyet a természetnek, mi sem lehetünk egészségesek, és egyre többször fogunk találkozni potenciális kórokozókkal itthon is – még ha az ázsiaihoz hasonló mértékben nem is. Ha óvjuk saját magunkat és tiszteljük egymást annyira, hogy megtartjuk a társadalmi távolságtartásra intő ajánlásokat, akkor tisztelnünk kell a természetet is azáltal, hogy nem nyúlunk bele a működésébe, megóvására pedig továbbra is kiemelt figyelmet szentelünk.
Ezt akkor is figyelembe kell venni, amikor újratervezzük a gazdaságot: a környezet- és természetvédelmi célok nem csorbulhatnak, hiszen a háborítatlan természet létünk és egészségünk alapja.
„Semmilyen körülmények között sem elfogadható, hogy a természetvédelmi forrásokat gazdaságélénkítésre és olyan ágazatok helyreállítására fordítsuk, amelyek pusztítják a környezetet, tovább csökkentik a biológiai sokféleséget vagy még jobban felgyorsítják az éghajlatváltozás ütemét” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az új típusú koronavírus állatról emberre kerülve fertőz tovább. A jelenlegi járvány kiindulópontja a tudósok álláspontja szerint az volt, hogy az ázsiai denevérfajokban jelenlévő koronavírus az élő vadállatokat és vadon élő állatok húsát árusító, zsúfolt piacokon jutott át a denevérekről először tobzoskákra, majd az őket árusító, elfogyasztó emberekre. A WWF új kutatása szerint a Délkelet-Ázsiában és Hongkongban megkérdezett lakosok több mint 90%-a támogatja az ilyen jellegű, illegális és szabályozatlan vadpiacok bezárását.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint 200-féle, állatról emberre átterjedő fertőző betegség ismeretes – a veszettségtől az AIDS-en át az influenzáig. A kutatók arra számítanak, hogy a következő években megjelenő új fertőzések is ilyenek lesznek, és ezek okozzák majd a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. A humán betegségek háromnegyede már ma is állati eredetű kórokozókra vezethető vissza, és az újonnan megjelenő betegségek kis híján kétharmada vadállatokról jut át az emberre. „Ideje együtt kezelni a vadon élő állatok kereskedelmét, a környezet rombolását és az emberi egészséget érintő kockázatokat” – mondta Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.
Bár hazánkban az ilyen jellegű megfertőződés kevésbé valószínű a viszonylag fejlett közegészségügyi normák és előírások miatt, az bárhol megtörténhet, hogy az emberek tetemes károkat szenvednek el – akár vírusok, baktériumok következtében – azáltal, hogy erőszakosan beleavatkoznak a természet és az ökoszisztémák működésébe.
A fajokat kizsákmányoljuk, élőhelyüket elpusztítjuk, és az éghajlatváltozás sem kíméli őket. Pedig mi sem lehetünk egészségesek, ha a minket körülvevő ökoszisztéma beteg.
