A Borkai-botránybomba robbanásának pillanataiban – 2019. október 4-én, pénteken 15 óra 14 perckor érkezett meg szerkesztőségünkbe a győri polgármester válaszlevele a többszöri reklamációnk után. Szerkesztőségünk (a ma még érvényes, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló) 2011. évi CXII. törvény 26. § (1) bekezdése alapján állította össze a kérdéseket Győr megyei jogú város polgármestere számára. (Nyitó képünk 2019. július 19-én készült a győri Tűz utcában.)

Miként olvasóink értesülhettek róla, hiszen a nyilvánosság iránti mélységes tiszteletünket ekként is bizonyítandó közzé tettük előbb a győri városháza sajtóval (is) foglalkozó hivatalnokának írt (ám általa gyakorlatilag meg nem válaszolt), majd a Borkai Zsoltnak címzett leveleinket:

  1. Nem tud az írni… – Nyílt levél Borkai polgármesternek (2019. augusztus 29.)
  2. Címzett: a győri polgármester – lássa: a Nyilvánosság (2019. szeptember 21.)

Ez a felvétel 2019. szeptember 26-án készült a győri Tűz utcában.

Ez év október 4-én (tehát a Borkai- botránybomba robbanásának pillanataiban) érkezett polgármesteri választ szerkesztőségünk nem tudja elfogadni. Gyakorlatilag az össze fölvetett kérdést, problémát lesöpri. Fölsorolja a kérdéseinket (mintha nem tudnánk, hogy mit kérdeztünk), aztán azt próbálja bizonygatni, hogy valójában nem is kérdeztünk, hanem véleményt fogalmaztunk meg. (Engedtessék meg az újságírónak, hogy már csak a sok évtizedes gyakorlata alapján is meg tudja különböztetni a kérdést a véleménytől!)

Miután kezdettől nyílt lapokkal „játszottunk”, egyenesen próbáltunk (lehetőség szerint nyílt és a lényeget magában foglaló) válaszokat kapni a győri városházától (gyakorlatilag nulla sikerrel), alább közzé tesszük a polgármester válaszait, annak ellenére, hogy néhány kérdés megválaszolásától viszont („illetéktelenségre” hivatkozással) egyszerűen eltekintett.

Mennyivel egyszerűbb lett volna a magas hivatal dolga – és persze rokonszenves is a választók előtt, különös tekintettel október 13-ra –, ha sorjában nem elutasítja, hanem (akár) az együttműködés (látszatát keltve) megnyugtató, részletes választ ad, megelőzvén, hogy a kíváncsi újságíró ezek után újra kérdezzen.

Az Infotv. 3. § 5. pontja értelmében közérdekű adatnak minősül az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

Az Ön által feltett kérdések áttekintése során azt állapítottam meg, hogy azok egy része – az alábbiakban részletezetteknek megfelelően – nem közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkoznak, hanem jövőbeni szándékokat, terveket firtatnak vagy ténymegállapítást, javaslatot tartalmaznak. így a Scháffer-házra vonatkozó tervekre irányuló 1. kérdés, a Dunakapu

téri reneszánszkori erődítmény feltárásának szándékára vonatkozó 3. kérdés és a Dunakapu tér 5. szám alatti épülettel kapcsolatos szándékra vonatkozó, 4. pont alatti kérdés.

Az e-mail 5. pont alatti, Zechmeister utcai fákkal kapcsolatos része egyrészt a fakivágások indokolatlanságával kapcsolatos ténymegállapítást, másrészt a fatörzsek körüli rész burkolására vonatkozó javaslatot tartalmazza.

A 8. pontban feltett kérdés szintén jövőbeli szándékra kérdez rá, míg a 10. pont alatti tudakozódása véleményre irányul.

A kérdések egy következő csoportja tekintetében az önkormányzat nem tekinthető adatgazdának az alábbiak szerint: a 2. kérdés által érintett Apátúr-ház a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kezelésében álló műemlék, a kezelésben lévő ingatlanon végzett munkálatok tekintetében az intézmény minősül adatgazdának.

Az 5. pont kapcsán felvetettek tekintetében tájékoztatom, hogy mivel a hatósági eljárásban az Önkormányzat nem eljáró hatóságként, hanem – résztulajdonára tekintettel – ügyfélként volt érintett, a Dunakapu tér 5. szám alatti ingatlannal kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás kapcsán sem áll módomban felvilágosítást adni.

A 6-7. pont kapcsán a magántulajdonban álló házak esetében kérdése egyrészt hatósági eljárásra irányul, melynek tekintetében az Önkormányzat nem adatgazda; másrészt a jogszabályi háttérrel, az azzal kapcsolatos jogszabály-értelmezéssel kapcsolatban kér felvilágosítást, mely kérdés nem minősül közérdekű adatnak.

A 9. pontban feltett kérdése, melyben aziránt érdeklődik, hogy mit tett a város annak érdekében az említett ingatlan visszanyerje eredeti állapotát, nem kellően körülhatárolt az időtartam vonatkozásában. Tájékoztatom továbbá, hogy az ingatlan nincsen az Önkormányzat tulajdonában, erre tekintettel javaslom, hogy az azzal kapcsolatos kérdéseivel a tulajdonoshoz forduljon.

A fentiekre tekintettel kérem, hogy szíveskedjék az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján közérdekű adatigénylését abban a tekintetben pontosítani, hogy pontosan milyen közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat kíván megismerni.

Az ám, pusztán érdekesség, miként változott Borkai Zsolt aláírása hét év alatt; mintha valamelyik dokumentumot nem is ő írta volna alá:

Ehelyett a polgármester aláírta a „semmiért sem vagyunk felelősek, semmi sem tartozik hozzánk, másokat kérdezzen stb.” stílusban (feltehetően a jogászai által) megfogalmazott levelet, amelyet szerkesztőségünk nem fogad el.

Mi több, újabb közérdekű kérdéssel kiegészíti a szeptember 21-i tíz kérdést:

Szándékában áll-e Győr önkormányzatának megszüntetni a Tűz utcai, a köz egészségét évek óta veszélyeztető, a város (egyik) szégyenfoltjának számító hulladék- és szeméthalmokat?