Emlékezőkönyv jelent meg a balfi kényszermunkatábor áldozatairól

(Írta: Bittnerné Temesi Zsuzsanna) Bensőséges hangulatú könyvbemutatón ismerhetett meg a közönség a FUGA Építészeti Központban egy különlegesen szép kialakítású „emlékezőkönyvet”, amely a 2008-ban felavatott Balfi Nemzeti Emlékhely emlékművének létrejöttét mutatja be, és e kegyeleti hely által szimbolikusan megörökített tragikus történelmi eseményeknek a személyes nézőpontú felidézésére vállalkozott.

A könyv szerkesztője, e kötet megvalósulásának legfőbb szorgalmazója Winkler Barnabás építész, aki egyben a balfi emlékmű építész tervezője is. A könyvbemutatón elmondta: az emlékművet élete meghatározó ügyének tekinti, a szellemi élet itt elpusztított kiválóságai, Szerb Antal, Halász Gábor, Sárközi György és a többi áldozat emlékének adózva.

Balfon 1944. december elejétől a nyugati határszél legnagyobb erődítő munkatábora működött, ahol nyolcezer meggyötört ember – zsidó munkaszolgálatosok, különböző nemzetiségű hadifoglyok, Budapestről elhurcolt zsidó nők és férfiak – pusztultak el értelmetlenül, sok szenvedés árán a szovjet csapatokat feltartóztatni hivatott, s a Pozsonytól a Dráváig húzódó új „védelmi vonal” (Südostwall) állásainak építése közben a brutális rabszolgamunka, az embertelen körülmények, az éhezés és a kegyetlen bánásmód miatt.

A balfi kényszermunkatábor történészi bemutatását Szita Szabolcs professzor vállalta, a munkatábori élet mindennapjait Bíró Kriszta rekonstruálja visszaemlékezések és más források alapján. Különlegessége a kötetnek, hogy első ízben jelenik meg magyar nyelven Szerb Antalné Bálint Klára 1965-ben írt levelének egy részlete, amelyben férje két évtizeddel azelőtti exhumálását írja meg személyes hangon. Nyáry Krisztián Szerb Antal tragikus élettörténetének egy irodalomtörténeti epizódját idézi fel. Bächer Iván pedig a Szerb Antalról és Halász Gáborról szóló írásaiban briliáns szellemességgel és szarkazmussal leplezi le a „gonosz banalitását”: „Természetes halált halt ő is – agyonverték természetesen” – szól a balfi meszesgödörben életét bevégző, európai műveltségű s minden ízében a magyar kultúrához tartozó, zsidósága miatt megölt jeles irodalomtörténészről és íróról. Halász Gábor irodalomtörténész, kritikus, könyvtáros a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából éppen Kazinczy összes műveinek gondozásához látott hozzá, amikor behívták munkaszolgálatra. Élete delén „barátaival, Szerb Antallal és Sárközi Györggyel lett együtt ölve Balfon.”

Méltó kiegészítői a kötetnek Polgár Attila és Hübner Teodóra fotói, amelyek művészi módon örökítik meg az emlékhelyet és az azt övező környezetet, amibe a temetődombon levő korábbi emlékmű krematóriumi kéményt idéző tornya is belefoglaltatik.

A balfi emlékmű erőltetett menetet szimbolizáló kőtáblái a gyönyörű dombos tájból kibontakozó tragikus vízióként ejtik rabul a kötetet lapozgató vagy az emlékhelyet személyesen felkeresők lelkét, mintha dőlő, görnyedő testtartással, majd földre rogyva vonszolnák magukat végzetük felé.

Winkler Barnabás azért szerette volna egyben látni a kötetbe gyűjtött írásokat és fényképeket, hogy „ily módon ebben a temetődombi remekműben is tárgyiasuló emlékezésnek a lehetőségét, akár kötelességét is fölajánlja mindnyájunknak” – fogalmaz a könyv előszavában Závada Pál író.

A könyvbemutatón több alkalommal is elismerőleg hangzott el a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány neve, hiszen fontos és értékes szerepe volt az emlékmű létrejöttében. A Holokauszt Emlékközpont tudományos munkatársai, Szita Szabolcs történész vezetésével 2007-ben európai uniós pályázatot dolgoztak ki, melynek eredményeként az „Aktív európai emlékezet” alprogram részeként anyagi támogatás érkezett a balfi nemzeti irodalmi-történelmi emlékhely megújítására. A megvalósítás tervét Winkler Barnabás építész és a nemrégiben elhunyt Kossuth-díjas szobrászművész, Kutas László készítette el.

A mindnyájunkat emlékezésre sarkalló szép kötetet a Holokauszt Emlékközpont Könyvtárában már kézbe vehetik az olvasók. E köteten kívül még számos szakirodalmi feldolgozást is találnak az érdeklődők a könyvtárban a holokauszt szomorú fejezetének tekinthető nyugat-magyarországi kényszermunkáról, a munkaszolgálatosok sorsáról és a balfi áldozatokról.