Érd az élen: az infláció következménye a megállíthatatlan ingatlandrágulás


Minden használt ingatlantípusnál nőtt a négyzetméterár az egy évvel ezelőttihez képest, derült ki az Otthon Centrum megyei jogú városokra vonatkozó összesítéséből: a társasházi és panellakások, illetve a családi házak áremelkedése 5–20 százalé
k. (A nyitó kép forrása: https://www.anlegen-in-immobilien.de)

A megyei jogú városokban a társasházi lakások négyzetméterára 387 ezer forintra nőtt idén, ami jó tíz százalékkal magasabb, mint a tavaly mért érték. Az idén csak néhány várost nem érintett a téglalakások négyzetméterár-növekedése: csupán Nyíregyháza, Szeged és Sopron értékeiben nem történt változás. A legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl három megyeszékhelyén, Veszprémben, Tatabányán és Székesfehérvárott, továbbá Miskolcon drágultak 20 százaléknál nagyobb mértékben a lakások. A legtöbb városban 5–15 százalékkal emelkedtek a fajlagos árak az előző év azonos időszakához képest.

A legdrágább városokat összegző listán változott az élmezőny, jelenleg a legmagasabb négyzetméterár Érdre jellemző átlagosan 600 ezer forinttal. Ezzel Debrecen – holtversenyben Székesfehérvárral – a második helyre szorult. A két városban 520 ezer forintos átlagos négyzetméterár az uralkodó. A negyedik legdrágább Győr: kereken félmillió forintos középértékkel. A „legolcsóbban” továbbra is Salgótarjánban vásárolható ingatlan; ott a négyzetméterár (középérték!) 150 ezer forint. Nagykanizsán 240 ezer, Dunaújvárosban 260 ezer forintot kérnek négyzetméterenként az eladók. A többi városban a 300-450 ezer forintos négyzetméterár a jellemző.

A panellakások négyzetméterára 348 ezer forintra emelkedett az idén, az árnövekedés a téglalakásokhoz képest nagyobb, átlagosan 12,8 százalékos volt. Egyedül Dunaújváros maradt ki az áremelkedésből, a többi városban 5-15 százalékkal kerülnek többe a panellakások a tavalyi átlaghoz képest. Az áremelkedés rekordere a két egyetemi város, Pécs és Debrecen, ahol 20 százaléknál is valamivel nagyobb mértékű drágulást mért az Otthon Centrum.

Debrecen és Székesfehérvár ebben az ágazatban a második helyre sorolt be az átlagosan 440 ezer forintos négyzetméterárral. Sopron a 450 ezer forintos fajlagos átlagárral a legdrágább város lett. Az első ötbe még Érd és Győr fért be. A 23 megyei jogú város közül a legolcsóbb – csakúgy, mint a téglalakások esetében – Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros: 200 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárral. A legtöbb városban az átlagos fajlagos ár 250-350 ezer forint között alakult az idei értékesítési adatok alapján.

A használt házak átlagos négyzetméterára 307 ezer forint, ami 19,7 százalékos növekedésnek felel meg 2020-hoz képest. A házak esetében szükséges hangsúlyozni, hogy nagyon vegyes a lakásállomány, így nehéz az összehasonlítás. A városok többségében két számjegyű növekedés volt megfigyelhető, ez alól Pécs és Sopron kivétel, ahol nem volt kimutatható áremelkedés.

A legdrágább városok fajlagos árában elenyésző különbség tapasztalható. Az élen végző Tatabányát (átlagos négyzetméterár 395 ezer forint), Debrecen (387 ezer), Sopron (384 ezer), Érd (379 ezer) követi. A további sorrend pedig Székesfehérvár és Győr, az említett értéktől kicsit leszakadva, de még 300 ezer forint feletti fajlagos árral.

A sort ezúttal is Salgótarján, Nagykanizsa és Dunaújváros zárja: az első bőven 200 ezer forint alatti, a másik kettő valamivel 200 ezer fölötti átlagos négyzetméterárral. A többi városban 250-300 ezer forintos fajlagos ár a jellemző.