Pontok és otthonok: látványosan drágultak a diákalbérletek


Ma közzé teszik a felvételi ponthatárokat. Ennek okán az Otthon Centrum elemzői összefoglalót készítettek az egyetemvárosok albérletpiacáról. Elemzésük szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvett hallgatóknak átlagosan kereken kilenc, az egyetemi városokban továbbtanulóknak jó hétszázalékos áremelkedésre kell számítaniuk.
(A nyitó kép forrása: test.de.)


A fővárosban a téglalakások havi bérleti díja 184 ezer forintra nőtt az idén, ami 8,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi átlag. A pesti belvárosban mért 191 ezer forintos számtani középérték a bérleti díj 12 százalékos emelkedését mutatja egy év alatt. Budán a 193 ezer forintos havi bérleti díj 5 százalékkal magasabb a tavalyinál, a külső pesti kerületekben az albérleti ára 3,5 százalékkal emelkedett a 142 ezer forintos átlagra.

Az egyetemisták által kedvelt XI. kerületben átlagosan 176 ezret, a túlparti IX. kerületben 163 ezer forintot kértek a bérbeadók. A fővárosban továbbra is az I. kerületben a legdrágább lakást bérelni (238 ezer forint), ettől nem sokkal marad el a VI. kerület (232 ezer forint; a harmadik helyen holtversenyben a II. és az V. kerület áll (220 ezer forint). A 200 ezer forintos átlagos havi bérleti díjat még a III. kerület lépte át. A XIII. kerületben, ahol évek óta a legtöbb bérbeadás történik, 185 ezer forint az átlag. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben 150 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak, a legolcsóbb a XX. kerület 126 ezer forinttal.

A drágulás éppen a diákok által kedvelt belső kerületekben a legmarkánsabb, hiszen a covid-hatás ezekben a városrészekben vetette vissza leginkább a bérleti piacot. A XIII. kerületen kívül, ahol nem nőttek az árak tavaly óta, a többi belvárosi kerületben 15-25 százalék közötti áremelkedést figyeltek meg a szakértők. Budán az I. kerület albérletei drágultak a legjobban: 25 százalékkal; a többi kerületben 5-10 százalék között maradt az árváltozás. A külső pesti kerületek közül elsősorban a dél-pesti XX. és XXI. kerület drágult (10-15 százalékkal), a többi kerületben a tavalyi áron lehetett lakást bérelni.

Nem csupán kerületek között számottevő különbség, hanem a bérelni kívánt ingatlan szobaszáma is meghatározza az árakat. Minél nagyobb lakást keres a bérlő, annál nagyobb különbségekkel találkozhat városrészenként. Az egyszobás lakások esetében átlagosan 125 ezer forint a bérleti díj a fővárosban: a belvárosban néhány ezer forinttal többet, a külső kerületekben néhány ezer forinttal kevesebbet kérnek az ekkora bérleményekért. A kétszobás lakások 174 ezer forintos középértékéhez mérten már nagyobb különbségek lehetnek. A belvárosban 186 ezer forintos bérleti díjjal lehet számolni, a külső pesti kerületekben már 143 ezer forintért is lehet kétszobás lakást bérelni. A háromszobás lakások átlagára 280 ezer forint, vagyis a belváros és a külső kerület között akár 80-100 ezer forintos különbség is lehet a havi bérleti díjban.

Panellakás még mindig olcsóbban bérelhető, mint tégla társa. A házgyári otthonok bérleti díja átlagosan 150 ezer forint az idén, ami hetedével több, mint a tavalyi középérték, de a téglalakások 184 ezer forintos bérleti díjához mérten 34 ezer forinttal kedvezőbb.

A nagyobb egyetemi városokban (az első félévben megkötött lakásbérleti tranzakciók alapján) a havi bérleti díj átlagosan 111 ezer forint volt, ami 7,6 százalékos emelkedés egy év alatt. A legdrágább város Győr (átlagosan 125 ezer Ft/hó), amit Kecskemét (118 ezer Ft/hó) Debrecen (108 ezer), Szeged (107 ezer forint Ft/hó), majd Miskolc követ (104 ezer Ft/hó). Természetesen a lakás mérete és elhelyezkedése alapján differenciáltak a bérleti díjak. A szobaszám alapvetően meghatározó tényező: a garzonokat havonta átlagosan 75 ezer, a kétszobásokat 98 ezer, a háromszobásokat pedig 168 ezer forintért kínálják.

Ugyanott a panellakások bérleti díja csak néhány ezer forinttal kedvezőbb a téglalakásokénál, de a nagyobb, háromszobás lakások arányaiban akár havi több tízezer forinttal olcsóbban bérelhetők.