EU-s pénzek segítik Orbán újrázását?

Tíz nap múlva újabb meghallgatás lesz a magyar jogállamiság-sértésekről, és a hazánkkal foglalkozó raportőr (azaz az ügy jelentéstevője) szeptemberben nálunk, a helyszínen fog vizsgálódni – tudtuk meg Gwendoline Delbos-Corfieldtől, a magyar ügyekkel foglalkozó előadótól. Felgyorsulni látszanak a Magyar- és Lengyelország elleni, a jogállami törvénysértések miatti eljárások, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította a magyar kormány keresetét, amelyben Orbánék a Sargentini-jelentés kétharmados szavazati eredményét kérdőjelezték meg. A minap pedig kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság – a többi között – a Klubrádió ellen hozott, megkérdőjelezhető bírósági döntésre hivatkozva. Az Európai Parlament egyúttal megszavazta, hogy beperli az Európai Bizottságot, mert késlekedik a jogállami normasértés szankcionálásával. (A nyitó képhez: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő (j), a nevét viselő Sargentini-jelentés vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Judith Sargentini utódját, a magyar jogállamiságot felügyelő előadót, Gwendoline Delbos-Corfield francia képviselőt (jobb oldali kép) kérdeztük mindezekről. Sargentini utódja, a magyar uniós raportőr szeptemberben hazánkba érkezik vizsgálódni. Judith Sargentini nevét megtanulta a fél ország, ha nem az egész. Vagy azért, mert elismerték a Magyarországról szóló jelentését, vagy azért, mert épp az ellenkezőjét gondolták róla. Jelentését az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el; a dokumentum egyik és legsúlyosabb következménye a 7-es cikkely alkalmazása avégett, hogy megállítsák Orbán Viktort a jogállam lebontásában. Miután 10 év után Judith Sargentini búcsút mondott az Európai Uniónak, helyét Gwendoline Delbos-Corfield vette át 2019-ben.

Önt Sargentini örököseként ismerik, a magyarországi jogállami helyzet raportőre, akárcsak elődje volt. A napokban, csaknem 3 év elteltével, az Európai Bíróság kimondta: nem volt igaza az Orbán-kormánynak, amely szerint a 2018-i raportőri jelentés megszavazásakor figyelembe kellett volna venni a tartózkodó szavazatokat is. Ennek azért van nagy jelentősége, mert e szavazatok nélkül nem lett volna meg a jelentés elfogadásához és a 7-es cikkely elindításához szükséges kétharmados többség. A parlament számára már akkor világos volt, teljesen legális volt a jelentés megszavazásának procedúrája, de a magyar kormány nyilván időt akart nyerni. Tegyük hozzá, nyert is! Hogyan fogadta a bírósági döntést? 

– Két szempontból is érdekes a döntés: egyrészt megerősítette a parlamentünk intézményi tekintélyét és szerepét, azt, hogy rendjén van az, amit és ahogy teszünk. Hiszen rengeteg kritikát kapunk mind az Európai Bizottságtól, mind az Európai Tanácstól. Most legalább bebizonyosodott, hogy helyesen járunk el.

Másrészt visszatérhetünk a magyar ügyekhez, amelyek, sajnos, sehogy sem jutnak, juthatnak nyugvópontra – mondja a francia képviselő, Gwedoline Delbos-Corfield. – Innentől kezdve „a magyar ügy” legitimitását senki sem kérdőjelezheti meg. Ez erőt ad nekünk ahhoz, hogy az eddig szinte reménytelennek látszott harcot ne adjuk fel, sőt az eddigieknél is keményebben folytassuk a küzdelmet a tanáccsal és a bizottsággal. Sokan hajlamosak voltak azt éreztetni, hogy kifáradt már ez a lendület. A magyar kormány – ha harcot indított intézményünk ellen –, akkor sok esetben úgy jött ki belőle, legalábbis úgy tűnt föl, mert a kormányfő úgy adta elő, hogy ő nyerte meg a csatát. Most már úgy ülhetünk le ismét az asztalhoz, hogy tessék, nekünk jogunk van a 7-es cikkely eljárását végigvinni.

Sikerült annak idején háromszor is meginterjúvolnom Judith Sargentinit, aki csalódott volt, mert a jelentés kétharmados támogatottsága ellenére nem érezte sem a bizottság, sem a tanács támogatását, kiállását és tenni akarását. A bírósági döntés eredményeként mi lesz a jelentés sorsa?

A jelentést 2017-ben írták, és hosszú időn át valóban semmi sem történt, ami – őszintén szólva – nagy szégyen volt mindannyiunk számára. A finn elnökség tette meg az első igazi lépést, amikor a meghallgatásokat napirendre tűzte. Ennek talán sokkal nagyobb volt a jelképes, mint a valóságos üzenete, mert nagyon csúnyán jött ki belőle Magyar- és Lengyelország is. Azonban semmi nem történt a továbbiakban a horvát elnökség idején. Majd borzasztóan csúnya fejezet kezdődött, amikor a magyar és lengyel kormány zsarolni kezdte és megfenyegette vétójával az uniót a következő hétéves periódus uniós költségvetésének az elfogadásakor, amikor is kompromisszumot kellett keresni. Folyamatosan, hónapról hónapra akadályozta a jogállami mechanizmus vitájának lezárását, és a már kialkudott állásfoglalás után is alkudozni kezdett a költségvetés ratifikációját késleltetve. A tanácsot ismét zsarolta, míg végül az Európai Bizottság döntött: ismét kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Orbán-kormány ellen, ami a 16. lett a sorban.

Mennyi? Már tizenhatodiknál tartunk?

Igen. Ebből 6-7 vonatkozik a jogállami normasértésre, a többi kereskedelmi, munkaügyi, vagy éppen bevándorlásügyi normasértés. Az is meglepett, hogy a portugál elnökség végül újabb meghallgatást kezdett el szervezni. A pandémia miatt is problémák voltak, mert ezeknek a meghallgatásoknak személyesen kell lezajlaniuk. Úgy, hogy június 22-én lesz a második körös meghallgatás, ami óriási lépés az elmúlt két év semmittevéséhez képest és ezért sürgetjük is a tanácsot, hogy dolgozza ki végre a jogállami mechanizmus eljárásrendjének a tervezetét.

Mi tudható erről az eljárásrendről?

Sajnos ez az európai tanács jogköre, mindenesetre teljes átláthatóságot várunk el, azt, hogy egyértelműen kérje számon Magyarországon az uniós törvényeket! Azaz: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a médiapluralizmust, a civil szervezetek függetlenségét, a választójogi törvény alkotmány szerinti betartatását vagy éppen az LMBTQ-közösségek elleni diszkrimináció felszámolását is. A sort persze folytathatnám…

Látja a végét a 7-es cikkely folyamatának? Elképzelhető, hogy a 2022-i magyar választásokig érdemleges dolog történik még?

– Nem, nem. Nem látom a végét ennek a folyamatnak, különösen azért nem, mert Szlovénia tölti be a soros elnökséget, márpedig köztudott a magyar és a szlovén kormány közti baráti kapcsolat. Tehát semmilyen előrelépést nem várok. De így van ezzel, úgy látom, a tanács és a bizottság is, mert már ők is a következő trióval, a franciákkal, a csehekkel és a svédekkel egyeztetnek, amikor érdemi előrelépés várható. Ugyanakkor tisztában vagyunk mindannyian azzal is, hogy az új jogállami mechanizmus meglehetősen új helyzetet teremt Brüsszel számára, amiben mindenkinek ki kell ismernie magát. A bizottság még mindig azt hangoztatja, van időnk, szerintünk azonban nincs.

Tehát nem fenyegeti a közeli jövőben Magyarországot az, hogy megvonnák tőle a szavazati jogot vagy nagy forrásoktól fosztanák meg?

– Erre mostanában nem kerül sor, de az új helyzet mégiscsak kényszer elé állítja a bizottságot és a tanácsot is.

Beszélgetésünk idején szavazták meg a képviselők, hogy beperlik az Európai Bizottságot, ha tovább halogatja a jogállami eljárásrend kidolgozását és a szankciók kivetését. A covid-járvány után kezd visszazökkenni az élet a régi kerékvágásba…

– Így van. Azért szavaztuk meg ezt a határozatot, mert a Bizottság késlekedik feladata teljesítésében. Azok a tagországok, amelyek törvénytelenül használják fel az uniós pénzügyi alapokat, mint például ahogy ezt számos esetben be is bizonyosodott, Magyarország, ne legyen jogosult a költségvetés lehívására. Elméletileg már január 1-jétől hatályba lépett az új jogállami mechanizmus, de június 1-jéig haladékot adtunk a bizottságnak. Ellenben mind a mai napig nem történt semmi. Márpedig minden magyar állampolgárt érintenek így vagy úgy ezek a források.

Két héten belül a parlament megküldi a bizottságnak ezt a határozatot. Utóbbi ön szerint fog érdemben reagálni a kezdeményezésükre?

– Minden jel arra utal, megértette a helyzetet a bizottság, hisz’ ezért is kezdeményezte az újabb kötelezettségszegési eljárást. Folyamatosan nyomást gyakorol rá a parlament, s most az az ígérvény, szeptemberig intézkednek. A képviselőtestület ugyanis négy hónap haladékot adott.

Lesz így határideje a Klubrádió miatt indított kötelezettségszegési eljárásnak is?

– Igen: a 16 eljárás közül egy a Klubrádióra vonatkozik. Most egyelőre abban a fázisban van, hogy az Orbán-kormánynak a bizottság megküldi az eljárás szövegét, és adott határidőn belül a kormánynak meg kell magyaráznia a bizonyítványát. Azaz: indokolnia kell a kötelezettségszegési eljárásban felvetett állítások igazát vagy hamisságát. Most tehát a magyar kormánynál pattog a labda.

Közben azonban osztják a covid-segélyalapokat. Mi ennek a menetrendje?

– Egyelőre azt vizsgálja a bizottság, hogy mennyire felel meg a pénzosztás feltételéül szabott kritériumoknak az adott ország. Az első pénzek a nyáron érkeznek meg azokhoz, akik elsőként ratifikálták a parlamentjükkel a pénz szétosztására vonatkozó terveket. A bizottság ezután megvizsgálja, valóban megfelelnek-e az előírásoknak. Magyarország nem az elsők között adta le a segélyalapra vonatkozó pénzelosztási tervét, de nem is utolsóként. Úgy látszik, mégis csak fontos a budapesti kormánynak, hogy mielőbb a pénzhez jusson. Én nem vagyok tisztában a költségvetési bizottság menetrendjével, de azt tudom: akik rossz tervet adtak be, azok az ősszel, de az is lehet, hogy csak jövőre kapják meg a forrásokat.

Nemcsak nálunk, de most már Brüsszelben is egyre gyakrabban hallható, hogy az Európai Unió ezzel a pénzzel Orbán újraválasztását segíti elő. Mit gondol erről?

– Persze, amikor a magyar kormány kiadta az új szabályokat arról, hogy közérdekű cégeket, társaságokat magánalapítványokba szerveznek át, rögtön láttuk, homályos, kétértelmű a szabályozás, ami valóban felveti ennek a veszélyét. Pontosabban azt, hogy ekként akar időt nyerni a kormány a pénzek átcsoportosítására. Kértük máris a bizottságot, hogy ezzel a veszéllyel számoljon. A segélyprogram része, hogy az oktatásra kell költeniük a kormányoknak. Mi rögtön átláttunk a szitán, ezért hozzák létre ezeket az oktatási-egyetemi alapítványokat. Az átdolgozott tervben ez már nincs benne, de kértük a bizottságot, hogy sokkal alaposabban vizsgálja meg a terveket, hogy megtalálják, milyen trükkökkel akarják Orbánék megszerezni az uniós pénzeket.

Akkor tehát meg tudja nyugtatni a magyarokat, hogy jó helyre kerülnek a segélyalap forrásai?

– Egyelőre csak azt tudom biztosan megmondani, hogy alapos vizsgálat fogja megelőzni a pénzek allokációját.  Magyarország jelen pillanatban az az ország, ahol a legtöbb vizsgálatra és ellenőrzésre van szükség az összes többi közül. Sajnos, azt nem tudom megígérni, hogy minden pénz oda jut, ahová kellene, mert a bizottság időnként elnéz dolgokat. Mi, képviselők azonban a lehető legnagyobb alapossággal fogjuk nyomon követni a pénz útját, és jelezzük kifogásainkat. Nem vagyok naiv, nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni a dolgok, de azt kijelenthetem, hogy felgyorsultak az események. 

Találkozott elődjével, Judith Sargentinivel?

– Igen, hat hónappal a megválasztásom után elutaztam hozzá Hollandiába. Megtárgyaltuk az ügyeket. Most, hogy lassan vége a pandémiának, újra felkeresem. Egyébként pedig – valószínűleg – szeptemberben Magyarországra utazik a csoportunk, hogy közvetlenül is megvizsgálhassuk, és személyesen megismerhessük a magyar helyzetet. Tárgyalni szeretnénk a kormánnyal és a civilekkel, magyarázatot kapni a felvetéseinkre, és aztán újabb jelentést készítünk az Európai Parlamentnek – zárta a beszélgetést Gwendoline Delbos-Corfield, a magyar ügyekkel foglalkozó jelentéstevő.