Európa többsége viszolyog Orbán nemzeti-konzervatív irányvonalától

Az európai parlamenti választások váratlanul és alaposan felforgatták a magyar politikát – írja a nagy olvasottságú, konzervatív szemléletű hamburgi Die Welt hasábjain a lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky. A cikk hangsúlyosan foglalkozik a Demokratikus Koalíció és a Momentum megerősödésével. Az ellenzék – állapítja meg – most a budapesti főpolgármester-választáson akarja „levadászni” a kormánypárt jelöltjét, és ezzel megtörni Orbán Viktor hatalmát.

A Fidesz győzött ugyan 52 százalékkal, de azt Orbán is elismerte, hogy a nemzeti konzervatív európai pártok általa is propagált irányvonalát – az EU-val való maximális konfrontációt – más országok választói csak csekély mértékben díjazták. Soros György nevét a kormányzati kommunikációban a választásokig csaknem az ördöggel azonosították, de ma már sehol sem hallható. Szavaival és tetteivel Orbán most Németországgal, Brüsszellel és a kereszténydemokrata irányzatú európai néppárti pártcsaláddal megy szembe. A Fidesz néppárti tagságát felfüggesztették, és Orbán, aki a választások előtt azt jelezte, hogy esetleg távozni kívánhat, most vissza akar térni. Leállította a közigazgatási bíróságok létrehozását, hogy ne tegye ki magát a bírói függetlenség korlátozása újabb vádjának.

Szintén félretette az úgynevezett reklámadót, amely a bírálók szerint leginkább a kormányt kritizáló RTL-lel szemben volt a nyomásgyakorlás eszköze. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Die Weltnek adott interjújában megbékélő hangot ütött meg a Néppárt irányában, mondván, jobb a Fidesznek, ha ott marad.

A kormánypárt pillanatnyi helyzetének az áttekintése után a német laptudósítás áttér arra, hogy eközben teljes átalakulás megy végbe a krónikusan megosztott ellenzéki oldalon, és ez már az októberi önkormányzati választásokon új viszonyokat teremthet, főként Budapesten. Az eddigi legerősebb ellenzéki pártokat, a szociáldemokrata MSZP-t és a jobboldali Jobbikot éppúgy megbüntették a választók, mint a zöld LMP-t. Hirtelen mások lettek az ellenzéki oldal legerősebb tényezői. A szocialistákról 2011-ben levált, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök által vezetett DK országosan 16, a fővárosban 20 százalékot kapott. Emellett látványos áttörést ért el a fiatal Momentum: országosan 10 százalék, Budapesten 17,3 százalék a támogatottsága. És a Fidesz, miközben az országos eredménye 52 százalék, Budapesten csak 41 százalékra futotta a kormánypártnak. A számok alapján sikerülhet legyőzni a 71 éves Tarlós Istvánt, a Fidesz hivatalban levő főpolgármesterét, ami új dinamikát adna a magyar belpolitikának – vélekedik a Die Welt tudósítója. Ehhez azonban – teszi hozzá Boris Kálnoky – arra lenne szükség, hogy az ellenzéki pártok közös jelöltben állapodjanak meg, a választók pedig hajlandóak legyenek erre a jelöltre szavazni, akkor is, ha nem az általuk leginkább kedvelt párt jelöltje. Így a jobbikos szavazóknak baloldali jelöltre kellene adniuk a voksukat.

Az MSZP, a DK és a Momentum már a tavasszal megállapodott abban, hogy a 43 éves Karácsony Gergelyt – akit a lap némi egyszerűsítéssel szociáldemokratának nevez – küldik a főpolgármester-jelölti előválasztásra. Most azonban újrakeverték a lapokat: a DK elindítja az 51 éves Kálmán Olga országosan ismert televíziós műsorvezetőt, a Momentum pedig az eddig ismeretlen, 52 esztendős Kerpel-Fronius Gábor vállalkozót.

Boris Kálnoky szerint a Momentum legnagyobb előnye abban áll, hogy az egyetlen olyan új erő, amely a fiatal szavazókat meg tudja győzni, és az egyetlen olyan ellenzéki erő, amely sok korábbi Fidesz-hívőt is magához képes vonzani. Hátránya azonban, hogy Kerpel-Froniusnak nincs politikai tapasztalata, és első interjúiban ügyetlennek, gyakorlatlannak mutatkozott. Kálmán Olgának az az előnye, hogy országszerte ismerik, és hogy nő. Amit azonban az ellenzékiek kedvelnek a műsorvezetőben, az taszítja a Fidesz-választókat: kormánypolitikusokkal készített interjúiban gyakran médiakivégzést hajtott végre. Politikusi tapasztalata ugyanakkor nincs.

A DK – olvasható a Die Welt cikkében – hasznot húzott a szocialisták bukásából, de e két párt szavazóbázisa a legidősebb, és a fiatalokat csak a Momentum tudja megszólítani. Karácsony az egyedüli, aki – Zugló polgármestereként – tényleges politikai tapasztalatot szerzett, és kedvelik is. Baloldali pártkötődése azonban zuhanórepüléshez vezet.

Mindent egybevetve a német lap úgy látja: ha egyetlen jelöltben lehetne összesűríteni a Momentum modernségét és dinamikáját, Karácsony tapasztalatát és rokonszenvértékét, valamint Kálmán Olga női mivoltát, akkor jók lehetnének az esélyek. Budapesten az ellenzék megújult, és emelkedőben van. A siker azonban attól függ, hogy a választók hajlandóak-e eltekinteni a végül megnevezendő közös jelölt gyengéitől, bármelyikük legyen is az. És akkor még ott van a Jobbik és a zöldek saját jelöltje, akinek nincsenek ugyan nyerési esélyei, de az egyesült ellenzék jelöltjétől elvihet annyi szavazatot, amennyi a győzelemhez kellene.