Mind általánosabbá válik, hogy a „szokásos” május eleji – augusztus végi viharidény meghosszabbodik, minekutána más hónapokban is kiugróan magas biztosítói kárkifizetési összegekkel kell számolni. A szeptember közepi viharok további jó ezermillióval növelték meg a viharidény addig is több, mint tízezermilliós számláját. (A nyitó kép forrása: www.experten.de.)
A szeptember 13-16. közötti viharok nyomán nyolcezernél több kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek ezek nyomán 1100 millió forintot már kifizettek, illetve tartalékolnak kárkifizetésre. Mindez tetemesen megnöveli a május 1.–augusztus 30. közötti viharidény 10 300 millió forintot meghaladó számláját. (Ezekben az összesítésekben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások!)
A jellemzően beázás, vihar, felhőszakadás okozta károk elsősorban a nyugati és a középső országrészt, Győr-Moson-Sopron és Pest megyét, valamint Sopront, Veszprémet, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Budapestet sújtották. A százhúszezer forintnál nagyobb átlagkár nagyjából megfelel a viharszezonénak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel ezelőttieket. Négy évvel ezelőtt, például, hasonló nagyságú 85 ezer bejelentés után még 6600 millió forintot fizettek ki a biztosítók, esztendővel előtte pedig 4100 milliót – 96 ezer bejelentésre. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt pedig a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is az okai. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is az előző éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció.
A jelzett kárösszegeket már biztosan tovább növelik az augusztusi aszály, illetve a mostani árvíz kárkifizetései, úgyhogy a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Ehhez képest az MNB legfrissebb adatai szerint az idei II. negyedévben az év első 3 hónapjához képest alacsonyabb díjjal lehetett biztosítani egy ugyanakkora (50 millió forint) biztosítási összegű ingatlant – vélhetően a márciusi kampány miatti verseny hatására. Éves szinten nézve a lakásbiztosítások éves átlagdíja 16 százalékkal 60 500 forintra nőtt a tavalyi II. negyedévi adatokhoz képest – miközben a kárráfordítás 23%-kal emelkedett. Valószínűleg a lakásbiztosítási kampány hatására országosan átlagosan negyedével nőtt az ingatlanok egy négyzetméterére jutó biztosítási összege – vagyis a kártérítések felső határa. Az országos kampány miatt sokan felülvizsgálhatták eddigi biztosítási szerződésüket, megszüntetve ingatlanuk értéken aluli biztosítottságát. (Erről akkor beszélünk, ha a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ilyen esetben a biztosító kár esetén a kárt csak arányosan téríti meg, mégpedig olyan mértékben, ahogyan a károsodott vagyontárgy biztosítási összege aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez.)
Jó tanács: szerződéseinket ezért érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezzünk. A MABISZ a honlapján körültekintő tájékoztatást nyújt a lakásbiztosításokról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.
Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy e-mailben is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyors és kényelmes kárrendezés végett online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat ajánlott elvégezni; a szakértők ajánlják, hogy lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket.