Bloomberg hírügynökséghez tartozó az Európai Tanács elnökének budapesti úticélját igyekszik értelmezni, mivel Charles Michel ma az Ukrajnát és Oroszországot érintő ügyeket szeretné tisztázni Orbán Viktorral Budapesten. Szeretné elkerülni azt a fiaskót, ami esetleg bekövetkezhet a Tanács december 14–15-i ülésén. Közismert, hogy Orbán nem támogatja Ukrajna felvételét az Európai Unióba, és Ukrajna további pénzügyi támogatását sem akarja megszavazni, továbbá nézeteltérés van a két politikus közt az Oroszország elleni szankciók és az EU bővítési tervével kapcsolatban is.

Két forgatókönyvet vázol a BNN Network írása a tudomására jutott információk alapján:

egy évet késhet Moldova és Ukrajna tagfelvételi tárgyalása, vagy: Orbán kihagyásával, megkerülésével hoznak valamilyen formában közös döntést a régió jövőjét alapjaiban megváltoztató kérdésekről.

A mai találkozóra egyébként az Európai Tanácsnak november 16-án küldött Orbán-levélre adandó válasz részeként kerül sor. A jelenlegi magyar kormányfő ugyanis kétségbe vonta az Európai Unió biztonsági jogosítványait és garanciáját. Levelében a többi között felvetette azt is, hogy mi lesz az európai biztonság garanciája, ha az Egyesült Államok radikálisan változtat az Ukrajnát minden körülmények között támogató eddigi politikáján, és megszünteti a katonai, valamint pénzügyi segélyek folyósítását az országnak.

A londoni kiadású Central European Times szerint nagy előrehaladásként értékeli az Európai Bizottság az Orbán-kormány lépéseit, hogy elhárítsa a 22 000 millió eurós alapokhoz jutás akadályait. Legalábbis a múlt csütörtöki döntése ezt jelzi, aminek eredményeképpen februárban 460 millió euró, és a jövő decemberben is ugyanennyit juttatna Brüsszel a magyar kormánynak. Részben azért is, mert a támogatások ötöde nincs a jogállami normasértések, a 27 „szupermérföld” teljesítéséhez kötve.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek az uniós illetékesek, hogy mindeddig nem rendeződtek sem az egyetemi alapítványokkal, sem az Erasmusszal és a Horizonnal kapcsolatos problémák.

Csatlakozott a Danube Institute-hoz Tony Abbott, aki 2013–15-ig Ausztrália miniszterelnöke volt –derül ki a The Sydney Morning Herald és a The Brisbane Time híréből. Utóbbi a Danube Institute-ot ultrajobb agytrösztnek minősíti, a The Sydney Morning Herald pedig azt írja, hogy Ausztrália volt kormányfője a melldöngető, nacionalista Orbán híveihez tartozik. Előadásokat tart és publikálni is fog a Hungarian Conservative folyóiratban, ami a Danube Institute kiadványa.

Nemrégiben járt Novák Katalin Köztársasági elnök az egykori ausztrál kormányfőnél, aki Orbánt egy interjúban Trumphoz hasonlította, megjegyezvén: a volt amerikai elnöktől eltérően „Orbán nincs a lejtőn”. A szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozással hozzátehető: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Danube Institute abban mindenképpen hasonlít egymásra, hogy az Orbán-kormány nagyvonalúan pénzeli mindkettőt a magyar adófizetők pénzéből avégett, hogy úton-útfélen visszahangozzák az ultrajobbos nézeteket.

Kétnapos magyarországi látogatása után a Daily Sabah török újságnak adott interjúban Mehmet Fatih Kacır, a török ipari és technológiai miniszter reményét fejezte ki, hogy a két ország közti, jelenlegi 4000 millió dolláros kereskedelmi forgalom hamarosan a másfélszeresére, azaz 6000 millióra nő. Jelezte azt is, hogy a védelmi-katonai kapcsolatok soha nem látott növekedésére is számít.

Kiderült, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök december 18-án megint Budapestre érkezik, hogy az ő vezetésével megtartsák a „Magas szintű Stratégiai Tanács” soron következő ülését, folytatván a Budapesten augusztus 20-án megkezdett egyeztetéseket. A miniszter nagy reményeket fűz a katonai járműveket gyártó Nurol Makina Hungary céghez, amibe (erre a neve is utal) magyar részvényesek is beszálltak, hogy minden eddiginél szorosabb együttműködést alakítsanak ki. A török miniszter azt is elmondta, hogy mintegy öt órán át tárgyalt a budapesti honvédelmi minisztériumban és tíz védelmi-ipari cég képviselőivel tárgyalt, akiket meg is hívott Törökországba.

Ankara, látván a nagy léptékű magyar katonai, védelmi fejlesztéseket, szeretne bennük minél nagyobb mértékben részt venni. Autóipari együttműködésről is szó van, továbbá jövőre török–magyar kulturális évet szerveznek száznál is több programmal.

Az amerikai Iowa állam fővárosában megjelenő BVM Sports rövid írást tett közzé arról, hogy egyre több vitát és csodálatot is kelt Magyarországon Orbán Viktor futballmániája és az, hogy legalább 2000 millió fontot – azaz átszámítva 875 000 millió forintot! – költöttek Orbánék stadionépítésekre és -felújításokra. Eközben kritikusai joggal bírálják, hogy Magyarország elszegényedett, „demokratikus rendszere súlyos aggályokra ad okot. A stadionok közül kiemeli a mindenféle igényt kielégítő Pancho-arénát a Puskás Akadémiával együtt, ahol a meccsek előtt Orbán üzleti tárgyalásokat szokott folytatni. Orbán ellentmondásos politikai viselkedését is gyakran igazítja a futballhoz – jegyzi meg az írás.

Aki egyébként még több részletet akar megtudni az ezzel kapcsolatos véleményekről, annak ajánlható, hogy tájékozódjék a The Athletic honlapján; nem fog csalódni.