Az Európai Bizottság mai közleményével lendületet kíván adni az uniós csatlakozási folyamatnak. Szorgalmazza, hogy a csatlakozási eljárás váljék az eddiginél hitelesebbé, dinamikusabbá és kiszámíthatóbbá, továbbá hogy erősödjék a folyamat politikai irányítása. (A nyitó kép: EU most 27, és holnapután?)

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és a bővítés ügyeiért felelős biztos kijelentette, hogy az EU nyugat-balkáni bővítése a Bizottság kiemelt teendői közé tartozik. „Három csapásvonalon dolgozunk – mondta a biztos. – Konkrét lépéseket javaslunk a minden eddiginél hatékonyabb csatlakozási folyamat kialakítására. A cél továbbra is a csatlakozás és a teljes jogú uniós tagság. A Bizottság határozottan kiáll amellett, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. A zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra készülvén a Bizottság gazdasági és beruházás-fejlesztési tervet fog előterjeszteni a térségre vonatkozóan.”A ma előterjesztett javaslat főbb pontjai a következők:

A hitelesség megerősítéséhez még nagyobb súlyt kell fektetni az alapvető reformokra – mindenekelőtt a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatás, valamint a gazdaság területén. Ha a partner országok teljesítik az objektív kritériumokat, tovább lehet lépni a folyamat következő szakaszába.

A csatlakozási folyamat politikai jellege az eddiginél erőteljesebb politikai irányítást és szerepvállalást követel a legmagasabb szinteken. A Bizottság rendszeres EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozók megrendezését javasolja, és intenzívebb miniszteri szintű kapcsolattartást szorgalmaz. A tagállamokat még szisztematikusabban be kell vonni a folyamat nyomon követésébe és felülvizsgálatába.

A Bizottság a tárgyalási fejezetek hat témakörbe történő csoportosítását javasolja. Ezek a következők: alapkérdések; belső piac; versenyképesség és növekedés; zöld menetrend és fenntartható összeköttetések; erőforrások, mezőgazdaság és kohézió; külkapcsolatok.

Ha az érintett országok teljesítik a nyitókritériumokat, a tárgyalások az adott témakör egészére vonatkozóan kezdődnek meg, nem pedig az egyes fejezetek szerint. Először az alapkérdésekről fogják megkezdeni a tárgyalásokat, és őket zárják majd le utoljára – az itt elért eredmények fogják meghatározni a tárgyalások általános ütemét.

A Bizottság még egyértelműbben meghatározza majd, mit vár az EU az érintett országoktól a folyamat különböző szakaszaiban. Így világosabbá válik, milyen pozitív következményekkel járhat a reformok területén elért haladás, illetve milyen negatív következményekkel kell számolni, ha nincs előrelépés.
A nagy kihívással járó reformok ösztönzése végett a Bizottság pontosabban meg fogja határozni, milyen feltételeket kell teljesíteniük a tagjelölt országoknak a továbblépéshez. Ezenfelül világos és kézzelfogható ösztönzőket biztosít majd – ilyen ösztönző lehet például a gyorsított integráció, illetve a finanszírozás és a beruházások növelése. Minél nagyobb előrelépést tudnak felmutatni a tagjelölt országok a reformjaikban, annál jobban haladhat előre csatlakozási folyamatuk. A Bizottság emellett határozottabb intézkedések megtételét javasolja a reformok végrehajtása, illetve a követelmények teljesítése közben esetlegesen tapasztalt stagnálás, illetve visszalépés arányos szankcionálása végett. Így például a tárgyalásokat bizonyos területeken szüneteltetni lehetne, a legsúlyosabb esetekben pedig akár fel is lehetne függeszteni, már lezárt fejezeteket újból meg lehetne nyitni, és csökkenthető lenne az uniós finanszírozás hatóköre és intenzitása is.
A Bizottság reméli, hogy a tagállamok jóváhagyják a javaslatot, és ezzel párhuzamosan zöld utat adnak a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Észak-Macedóniával és Albániával, még mielőtt sor kerül a május 6–7-én Zágrábban megrendezendő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra.

Az Európai Bizottság vitát kezdeményez az az EU gazdasági kormányzásának jövőjéről

Új politikai ciklus kezdődik az Európai Unióban, ami megfelelő időpont arra, hogy a Bizottság értékelje a gazdasági és költségvetési felügyelet jelenlegi keretének hatékonyságát, különös tekintettel az ún. hatos és kettes jogszabálycsomagra. Ezek a jogszabályok azokra a hiányosságokra válaszul jöttek létre, amelyeket a 2008–09-i gazdasági és pénzügyi válság hozott a felszínre. A szabályok bevezetése óta azonban a gazdasági környezet sokat javult, Európa pedig jelenleg arra törekszik, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljék, és hogy megragadja a digitális kor kínálta új lehetőségeket.
 
Az Európai Bizottság által elvégzett felülvizsgálat azt volt hivatott felmérni, hogy a gazdasági felügyeleti keret milyen hatékonyan járult hozzá a következő három fő célkitűzés eléréséhez:

(1) fenntartható államháztartás és gazdasági növekedés biztosítása, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok elkerülése;

(2) a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása;

(3) a tagállami gazdasági teljesítmények konvergenciájának előmozdítása.
 
A felülvizsgálatban megállapíttatott, hogy a felügyeleti keret segítette a fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányok kiigazítását és az államadósság csökkentését, ez pedig hozzájárult a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtéséhez és a gazdasági sokkhatásokkal szembeni sebezhetőség csökkentéséhez. A felügyeleti keret előmozdította a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós konvergenciáját, és a költségvetési politikák szorosabb összehangolását az euró-övezeten belül. Ugyanakkor az államadósság szintje néhány tagállamban továbbra is magas, és a tagországokban gyakran prociklikus költségvetési irányvonal jellemző.

Ezen túlmenően az államháztartások összetétele nem vált növekedés-barátabbá, mivel a tagállamok következetesen a folyó kiadások növelése mellett döntöttek a beruházások védelmével szemben.
 
Következő lépésként a Bizottság vitát kezdeményez, minden érdekelt felet – a többi uniós intézményt, a nemzeti hatóságokat, a szociális partnereket és a tudományos intézményeket – felkér, hogy osszák meg véleményüket a gazdasági kormányzási keret eddigi működéséről, valamint a hatékonyság növelésének lehetséges módjairól.

A Bizottság figyelembe fogja venni e konzultációk eredményét, és ezek alapján alakítja majd ki saját nézőpontját a lehetséges jövőbeli lépésekre vonatkozóan. Ez a folyamat várhatóan az év végére befejeződik.

Bizottsági közlemény a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról

Tájékoztató a gazdasági kormányzás felülvizsgálatáról

A gazdasági kormányzás felülvizsgálata: további dokumentumok és tájékoztatók

Európai polgári kisebbségvédelmi kezdeményezés

Ma délután Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke és Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos fogadja a „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezés szervezőit.

A kezdeményezést Európa-szerte több mint egymillióan támogatták aláírásukkal, a dokumentumokat a szervezők már be is nyújtották a Bizottságnak. Miként minden más sikeres európai polgári kezdeményezés esetében, akként a Bizottság most is találkozóra hívta a szervezőket Brüsszelbe, hogy részletesen megismerje elképzeléseiket.

A „Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezés arra irányul, hogy az EU javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét. A kezdeményezés ügyében közmeghallgatásra is sor kerül, mely az Európai Parlamentben zajlik majd. A Bizottság ezt követően – a kezdeményezés mélyreható kiértékelése után – közleményt fog kiadni, ismertetve, hogy a következőkben milyen lépéseket kíván tenni, és milyen érvek indokolják döntését.

A Bizottság előtt három lehetőség áll: vagy úgy határoz, hogy jogszabályjavaslatot dolgoz ki a kezdeményezés ügyében, vagy hogy ún. nem jogalkotási intézkedést hoz a kezdeményezésre válaszul, de úgy is dönthet, hogy semmilyen további lépést nem tesz az ügyben.