Holnap az önkéntes véradókra figyel a világ

Június 14.: a véradók világnapja. Ez a nap az önkéntes véradók és vérplazmadonorok tiszteletéről és megbecsüléséről szól. Mert: amit ők adnak, az milliók számára életremény.

Számos betegség kezelésében és bizonyos sebészi beavatkozásokban alkalmaznak olyan készítményeket az orvosok, amelyeknek nélkülözhetetlen alapanyagai a vér összetevői, illetve a vérplazma. Különleges anyagok ezek, amiket semmiféle laboratórium sem képes előállítani, forrásuk csakis az emberi test lehet.

„A véradáskor levett vér összetevőire legtöbbször kórházakban, a nagy vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor, műtétekhez van szükség. Vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek hemofíliás, azaz vérzékeny betegek, veleszületett immunhiánnyal élők, csontvelő- és szervátültetettek, súlyos égési sérültek, máj- és vesebetegek, és hepatitisz B-ben szenvedők számára. Ezért létfontosságúak a vér és vérkészítmények – hívja fel a figyelmet az önkéntes donorok szerepének fontosságára dr. Nyerges Judit, a Vascular és Sanaplasma plazmaközpontokat üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője.

Bécsi véradók.

A vérplazma adja az emberi vér nagyobb része. A vérplazma 90%-a víz, 2%-a zsír, ásványi anyag és hormon, 8%-a pedig fehérje. A vérplazmaadás sok mindenben hasonlít a véradás folyamatához, de vannak alapvető különbségek is. A plazmadonor vénájából is vért vesznek, amiből egy készülék kiválasztja a vérplazmát, és a vér egyéb összetevőit – így a vörös és fehér vérsejteket és a vérlemezkéket – majdott helyben visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ennek a folyamatnak plazmaferezis a neve.

A véradás és a plazma adása is önkéntes. A nagykorú, de 60 évesnél nem idősebb, legalább 50 kg súlyú egészséges emberek adhatnak vért vagy plazmát. Elsőrendű szempont a donorok egészségének védelme, ezért minden jelentkező orvosi szűrésen esik át, és még ha rendszeres véradó válik is belőle, akkor is minden esetben sor kerül bizonyos vizsgálatokra. Sok donor számára a rendszeres és ingyenes szűrés is ösztönző, hiszen képet kapnak az egészségi állapotukról.

Véradás kb. 450 ml vért vesznek le. A nők évente 4, a férfiak 5 alkalommal adhatnak vért, és két véradás között legalább 56 napnak kell eltelnie. Ezekre a korlátozásokra azért van szükség, hogy a donor szervezete pótolni tudja a levett mennyiséget.

Vérplazma-adáskor a vér fontos összetevői visszajutnak a donor szervezetébe, ezért egészséges ember évente akár 45-ször is adhat plazmát. Az egy alkalommal levett plazma mennyisége 650 és 850 milliliter között van, a donor testsúlyától függően. A plazmaferezis összetettsége miatt a plazmaadás időigényesebb a véradásnál: akár 60 percet is igénybe vehet, szemben a véradás 10-20 percével. Ezt az órát a donorok nyugodt, pihentető környezetben töltik, továbbá méltányos térítéssel kompenzálják őket a ráfordított idő miatt.

Amellett, hogy a donoroknak nem kell tartaniuk káros következményektől, a rendszeres vér- vagy plazmaadás még az egészséges életmódhoz is hozzájárulhat. A donációt megelőző napon ugyanis javasolt a zsírszegény táplálkozás és kellő folyadékbevitel, továbbá mellőzni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást. A táplálkozási javaslatok, a rendszeres szűrések, valamint az a tudat, hogy a saját egészséges szervezetük termel mások számára létfontosságú anyagokat, rendszerint megerősítik a donorokban, hogy az egészség komoly érték.

A vérre és a plazmára a donációt követően is nagy gondot kell fordítani, hogy jó minőségű, biztonságos alapanyagok álljanak rendelkezésre. Rendkívül szigorú előírásoknak megfelelően történik a plazma tárolása és szállítása, és a plazmát további vizsgálatoknak vetik alá, hogy kizárják a fertőző vírusok és baktériumok jelenlétét. Mindenütt a világon, így hazánkban is sokaknak van szüksége plazmaalapú terápiákra. Azért, hogy a rászorulók hozzájussanak az életmentő gyógyszereikhez, kellő számú donorra is szükség van.