Keserédes kiállítás Óbudán

A méz, az édes íz alapvető hordozója már a kezdetek óta jelen van az emberiség, és így a magyarság történetében is. Olyan szavaink, mint méz, méh, odú – finnugor (nem kipcsak!) eredetűek. A méhekről és a hozzájuk kapcsolható termékekről nyílt tanulságos kiállítás az óbudai Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban (MKVM).

Az amatőr látogatóra a felfedezés erejével ható látnivalót alapvetően Kunszentmártonból „importálta” az óbudai intézmény. A Körös-parti kisvárosban nagy szakértelemmel összeállított anyag vándorútra kelt – mondta el portálunknak Hegedűs Krisztián kurátor –, s Budapest nem az első, de reményei szerint nem is az utolsó megállója a kiállításnak, amely a fővárosban április 5-ig várja az érdeklődőket.

A szövegi, képi és tárgyi anyag gazdagsága meglepő – és elgondolkodtató. A méz és az olyan „melléktermékek”, mint a viasz, a propolisz, a méhpempő és egyebek a történelem során nélkülözhetetlenné váltak, évezredek óta édesítik meg életünket és óvják egészségünket, de a modern szépségápolás is megszenvedné hiányukat. Annál riasztóbb, hogy az apró, repülő rovarokat az agrárgazdaságban nyakló nélkül használt irtószerek minden eddiginél is súlyosabban veszélyeztetik. Márpedig ha a környezeti ártalmak és az emberi tevékenység miatt a méhek eltűnnének a Földről, aligha tudnánk nélkülözni őket – elegendő a beporzó szerepükre utalni, ami a növények jó részének fennmaradását biztosítja.

Magyarországon termelik az Európai Unióban előállított méz tizedét – hangzott el a megnyitón, ám ez a harmincezer tonna méz korántsem a belföldi fogyasztást elégíti ki – kétharmada exportra megy. A hazai igények gyászosan alacsonyak, azok jó részét is kínai és más, a magyar méznél olcsóbb egyben silányabb minőségű behozatalból fedezik. A méhészszakma és az agrártárca igyekszik ezen változtatni, egyebek között mézkóstoló-napokat rendez iskolákban, s nem egy példa van már arra, hogy a gyerekek – akiknek a legnagyobb szükségük lenne a mézre – életükben először az ilyen rendezvényeken ízlelték meg a méhek tevékenységének eredményét. (Országszerte legutóbb több mint 1200 helyszínen csaknem kétszázezer gyermek kóstolt mézet a fogyasztását népszerűsítő „mézes reggeli” programban.)

Vigyázat, hamisítják!

  • A mézet olyan mesterséges cukorsziruppal keverik, ami állagra, színre hasonló a mézhez, ám ízének és illatának jó részét elveszi.
  • A méhekkel cukorszirupot etetnek, így érve el átlag feletti mézhozamot, csakhogy az így keletkezett méz gyenge minőségű.
  • A magyar mézhez Kínából vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, rossz minőségű és kétes tartalmú mézeket kevernek.
  • A mézet vízzel is hígítják, illetve színezéssel teszik hasonlóvá az eredeti mézekhez.
  • A virágmézeknél sokszor melegítéssel érik el a kívánt folyékonyságot, ami így meg is marad, csakhogy az értékes tápanyagok elillannak belőle.

Tarol a hamis kínai méz Egy év alatt húsz százalékkal csökkent a méz ára, a múlt tíz évben pedig euróban számítva hatvanszázalékos volt az árcsökkenés – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Az olcsó kínai méz uralja a piacot: 85 ezer tonna jött be belőle tavaly, és ennek is 11 százalékkal csökkent az ára. Ilyen kevés pénzért európai méhész nem tud mézet előállítani.