(Írta: Báthory Róbert) Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei, hogy Magyarország egyik legértékesebb éremleletének több mint fele eltűnt, azonban nem verték nagydobra. Kérdéseink nyomán belső vizsgálatot indított a múzeum igazgatója, miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy az 1969-ben Mohácson megtalált 1. számú éremleletből 10 450, a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik. Az 53 éve megtalált kincset az 1526-i mohácsi csata miatt áshatták el. 2015-ben Nagy Balázs régész-numizmatikus is dolgozott a kinccsel, majd tanulmányában megállapította, hogy több ezer darab hiányzik belőle. Egyelőre nem tudható, hova tűnt Magyarország legnagyobb és legfontosabb éremleletének nagy része. (A nyitó kép illusztráció.)
Ötvenhárom évvel ezelőtt egy mohácsi útépítés közben két éremlelet került elő a Kálvin közben nyolcvan centiméter mélyről. Az érméket egy szürke és egy vörös korsóban rejtették el, vélhetően az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata miatt. Szakemberek szerint a két lelet felbecsülhetetlen értékű és páratlan: a legkorábbi érméket Aquileiában 1387 és 1437 között bocsátották ki, és magyar pénzverdék dénárjai is voltak közöttük, a legkésőbbiek 1521-ben készültek.
Az érmék másik oldala
A leletet az azóta elhunyt Kiss Attila régész tárta fel 1969-ben, aki akkoriban a pécsi Janus Pannonius Múzeumban (JPM) dolgozott. Az 1970-ben megjelent Régészeti Füzetek 88. oldalán taglalta a kutatás eredményeit. A vörös korsóban talált leletről akkor azt írta: tisztított állapotban 10,28 kg súlyú, 19 488 ezüstdénár volt. A szürke korsóban találtakat így dokumentálta: 13,62 kg súlyú és 25 997 ezüstdénár.
A felbecsülhetetlen értékű éremleletek ezek után több mint ötven évig a pécsi múzeumban voltak – és vannak most is elvileg –, kevés kivételtől eltekintve. 2015 előtt nem sokkal Nagy Balázs régész-numizmatikus – a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársaként – egy kutatásához kérte kölcsön a mohácsi éremleleteket. A Szabad Európa rábukkant a több mint hét évvel ezelőtti publikációjára (287. oldal – B. R.), amiből kiderül: az 1. számú éremkincs 53,6 százaléka, a 2. számú 12,6 százaléka hiányzik ’69-i megtalálása óta.
„Az éremanyag revíziójára 2011-ben került sor, ennek kapcsán megállapításra került, hogy az 1. számú pénzlelet 9038 ezüstdénárt, míg a II. számú 22 735 dénárt tartalmaz” – írta Nagy Balázs a publikációjában. A régész-numizmatikus telefonon annyit mondott a Szabad Európának: ő csak a tényeket írta le, hiszen a revíziót, vagyis az ellenőrzést már 2011-ben elvégezte a JPM Régészeti Osztálya. Kérdésünkre azt mondta: mindezek ellenére nem gondolja és akkor sem gondolta, hogy az érmék eltűntek, de nem részletezte, hogy miből gondolja, ha egyszer nincsenek meg. Mint ahogy arra sem válaszolt, hogy ha tudott arról, hogy az általa vizsgált érmék közül több mint 14 ezer hiányzik, tett-e az ügyben feljelentést?
Kerestük a Janus Pannonius Múzeum igazgatóját is, hogy megtudjuk:
- Hova tűnt el az 1. számú leletanyagból 10 450 ezüstdénár?
- Mi történt 3762 ezüstdénárral a 2. számú éremkincsből?
- Ki, hogyan és mikor realizálta pontosan a Janus Pannonius Múzeumban, hogy Magyarország legjelentősebb éremlelete az elmúlt 53 évben több mint a felére apadt?
- Hogyan tárolták a múzeumban az érméket, és kik férhettek hozzá?
- Tett-e a múzeum feljelentést amiatt, hogy összesen 14 212 ezüstdénár hiányzik a JPM leltárából? Ha igen, a nyomozás jutott-e bármilyen eredményre? Ha nem tettek feljelentést, miért nem?
Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ. Bertók Gábor, a JPM igazgatója csak annyit írt:
„Tisztelt Báthory Róbert Úr!
Köszönjük szépen, hogy felhívta a figyelmünket a problémára. Az ügyben vizsgálatot indítottam, amint a vizsgálat lezárul, értesíteni fogjuk annak eredményéről, és válaszolunk a feltett kérdésekre”
– írta a múzeum igazgatója, annak ellenére hogy az érmék eltűnéséről hivatalosan már 2011 óta tudnia kellett a múzeum szakembereinek, hiszen 11 évvel ezelőtt már ellenőrizték a leletet, és a hiány már akkor is kiderült.
Forrásaink szerint az éremlelet eltűnése szakmai körökben már évek óta nyílt titok, de megpróbálták a mundért védve nem nagydobra verni.
„A régész is ember”
A Szabad Európa forrásai szerint általában a múzeumoknak sem emberük, sem helyük nincs arra, hogy az évtizedek alatt felhalmozódott leleteket normális körülmények között tárolják és leltárba vegyék. Ez pedig remek lehetőség a visszaélésre vagy a nagy felfedezésekre.
„Sok esetben bemegy a lelet a múzeumba, de a régésznek nincs ideje még beleltározni sem. Így – értéküktől függetlenül – évtizedeken át kallódnak. Éppen ezért fordulhat elő olyasmi, hogy éppen a múzeum raktárában találnak valami szenzációs, addig ismeretlen leletet” – magyarázta egyik informátorunk, aki régészként dolgozik az egyik múzeumnak.
Néhány hónappal ezelőtt éppen raktárrendezés közben találtak rá a Soproni Múzeum szakemberei egy több ezer éves, kőből készült falloszra, amely akár több mint száz éve is a múzeum raktárában lehetett. A régészeknek egyelőre csak annyit sikerült kideríteniük, hogy a tárgyat még Széchenyi István gróf fia adományozhatta a múzeumnak valamikor 1918 előtt.
„Csak az nem lop belőle, aki nem akar” – mondta lapunknak a múzeumok raktárainak körülményeit jól ismerő régész, aki szerint: ami bemegy a múzeumok raktárába, az könnyen ki is kerülhet onnan.
Negyven éve fosztogatják Magyarországot, 15 éven belül minden kincs eltűnhet – A múltrablók jelene
Korábbi cikkünkben a magyar kincskeresők illegális világát mutattuk be. Akkor törvényen kívüli fémkeresős informátoraink egybehangzóan azt állították: ők csak kicsiben lopnak, viszont szerintük sokan csak azért akarnak engedélyt szerezni a kereséshez, hogy többet tudjanak lopni. Forrásaink szerint azonban nemritkán a régészek is magántulajdonná teszik a közkincseket. Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze nem tagadta ezt.
„El tudom képzelni, hogy ők is lopnak. A régészeknél sem tudjuk feltételezni mindenkiről, hogy talpig becsületes. Volt néhány éve egy szomorú eset a Nemzeti Múzeumban, amikor grafikák tűntek el és bukkantak fel antikváriumokban. Számomra az az eset azért volt döbbenetes és bántó, mert mindig azt szoktam mondani, hogy lehet, hogy valahol történik ilyen, de a Nemzeti Múzeumban nem, és innentől kezdve nem tudom már ezt mondani” – mesélte a régész.
A Nemzeti Múzeum raktárából 2016-tól egészen 2017 októberéig a főmúzeológus gyűjtött be összesen húsz kisplasztikát, 73 metszetet és 56 festményt. A műtárgyak többnyire XX. századiak voltak, de akadt köztük olyan is, amelyet a XVIII. században készítettek. A nyomozás kiderítette, hogy a Nemzeti Múzeum főmuzeológusa egy VII. kerületi régiségboltban adta el a műtárgyakat alig több mint értékük tizedéért, összesen 3,1 millió forintért.
Rózsa Zoltán, az MNM Nemzeti Régészeti Intézetének osztályvezetője azt mondta a Szabad Európának: azon az oldalon is vannak tisztességtelen emberek, amelyiken éppen nem kellene hogy legyenek.
„Ilyen világot élünk. Igenis ki kell nyitni a szánkat, és igenis el kell mondani a kollégáknak is, ha rosszul csinálnak valamit, és nem megsértődni kell, hanem a törvényes utat kell betartaniuk. Kell egy tisztulási folyamat a régészek és a fémkeresősök körében is. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy bekerül a múzeumba egy tárgy, és onnan ki is kerül illegálisan. Sajnos rengeteg példa van erre. Az egyik múzeumba bekerültek római Néró-aranypénzek, de ennek több fajtája van, és akadt olyan, hogy az egymilliós érmét a múzeum raktárában kicserélte valaki a százezret érő érmére” – magyarázta Rózsa Zoltán, az NRI osztályvezető régésze.
Rózsa Zoltán szerint a múzeumoknak és a régészeknek is a törvényes úton kell járniuk, ideje a szakmát megtisztítani a korrupciótól.
Egyelőre nem tudható, hogy a mohácsi éremleletek a múzeumban vannak-e még, vagy jó pénzért valakinek a magángyűjteményébe vándoroltak a közgyűjteményből. Tény azonban, hogy 2011-ben már felfedezték a hiányt. 2015-ben ezzel szembesült Nagy Balázs, a Ferenczy Múzeumi Centrum régész-numizmatikusa is, amit később még a tanulmányában is leírt. Amint lezárul a Janus Pannonius Múzeum vizsgálata a hiányzó érmék miatt, hírt adunk róla.
Milliókat érő aranypénzeket loptak a győri múzeumból!
(Infovilág-információ/Kulcsár László) Miként Báthory Róbert kollégám szerfölött érdekes és alapos tényfeltáró írásából kiderül: a régészeti kincsek (mindenekelőtt az érmék), bizony, nincsenek biztonságban a magyarországi múzeumokban. Szerénységem évek óta próbálja kideríteni, hogy hová lett, ki lopta el a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (Esterházy-palota néven ismert) Király utcai épületének egyik vitrinéből a benne tárolt műkincseket. Miként akkor az Infovilág megírta: az eset nem a nyilvánosságra kerülésekor, 2019 novemberében, hanem legalább fél évvel azelőtt történhetett, ugyanis a rendőrség már jó előtte (a nyilvánosságtól meglehetős távolságban és óvatossággal) kezdett nyomozni az ügyben „különösen nagy értékre elkövetett lopás gyanújának” bűntette miatt ismeretlen tettes ellen. Az ügyészség „jogsegély-kapcsolatban áll EU-országokkal”, mindenekelőtt Ausztriával. Az ügy érdekessége, hogy a győri múzeumból eltűnt aranyérmék külföldi aukciókon is megfordultak jó néhány tízmillió forintos tételek formájában.
A múzeum azóta leváltott igazgatója, Grászli Bernadett – többszöri írásos és telefoni megkeresésünkre – mindennemű indoklás nélkül, érthetetlen módon sem volt hajlandó tájékoztatást adni. Csak abban reménykedhetünk, hogy a győri önkormányzat élén történt botrányos eset (a polgármester kényszerű távozása) hullámainak elültével a város közügyeivel kapcsolatos tájékoztatás is visszatér a normális, törvények által szabályozott medrébe.
Sajnos, nem tért vissza, legalább olyan szégyenteljes, mint volt. A polgármester még azt az írásos ígéretét sem tartja meg, amiben szerkesztőségünk számára leszögezte: ezentúl minden másként lesz. Nem lett.
Az alábbi újságcikkekből kiderül, bizony, nem sokat haladt előre az ügy, és félő, hogy a múlt jó három év alatt már annyira befedte a bűncselekmény „jótékony” pora, hogy Sherlock Holmes sem lenne képes földeríteni: kik gazdagodtak meg a győri aranypénzek által…
Borkai után újabb botrány Győrött: ellopták a múzeum arany érmegyűjteményét (2019. november 12.) # Még nem tudható, ki lopta el a győri múzeum érmegyűjteményét (2020. január 9.) # Győri múzeumi (muzeális) titkok (2020. március 1.) # Borkai-ügy és múzeumi aranyérmék (2020. október 7.) # Megoldatlan bűnügyek: ki lopta el a győri múzeumi aranyérméket? (2021. április 11.) # Ellopott győri múzeumi érmék nyomában – van már egy gyanúsított (2021. május 10.) Győri aranyérmelopás: amiről nem beszélnek, az még nincs elfeledve… (2022. január 8.)
Az ügyhöz tartozik dr. Gál Katalin ügyész, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség sajtószóvivőjének ma 13 óra 34 perckor hozzánk eljuttatott kiegészítő tájékoztatása, amelyben az ügyész asszony hivatkozik (az Infovilág szerkesztősége által nem ismert) 2022. május 26-i hivatali tájékoztatására:
„… a nyomozó hatóság elkülönítő határozatára tekintettel ketté váltak a nyomozás szálai: a lopás miatti eljárás és a védett kulturális javakkal visszaélés bűntette miatti eljárás egymástól elkülönítésre került. (Azt gondolom, a lopás, mint bűncselekmény nem szorul magyarázatra, azonban a védett kulturális javakkal visszaélés bűntette kapcsán talán nem felesleges elmondani, hogy az elkövetési magatartás jelen ügyben a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy engedély nélküli külföldre juttatása.) Az elkülönítő határozat alapján a lopás miatti eljárásban nincs gyanúsított, vagyis a nyomozás felderítési szakban van, így az esetleges részletekkel kapcsolatban a nyomozó hatóságtól (NNI) kérhet tájékoztatást.
A védett kulturális javakkal visszaélés bűntette miatti eljárás azonban vizsgálati szakban van, ebben az eljárásban van ugyanis gyanúsított, a nyomozást a Győri Járási Ügyészség irányítja. Itt a nyomozás a külföldi hatóságok ismételt megkeresésével, vagyis újabb európai nyomozási határozatok útján halad előre.”
Az elkülönítő határozat meghozatalát követően a lopási ügyben nem történt ügyészi intézkedés, ezért az ügyészség nem is jogosult az ügyet kommunikálni. Az abban az ügyben lévő esetleges fejlemények, intézkedések kapcsán továbbra is a nyomozó hatóságot szükséges keresni.
A védett kulturális javakkal visszaélés bűntettének tárgyában tájékoztatom, hogy a gyanúsított felé közölt megalapozott gyanú köre bővült, az elkövetőt a nyomozó hatóság immáron 3 rendbeli védett kulturális javakkal visszaélés bűntettével gyanúsítja, több érméhez köthetően a megalapozott gyanút.
Ebben az eljárásban a Győri Járási Ügyészség jelenleg az általa kibocsátott jogsegélykérelemre vár választ a brit hatóságoktól, a válasz beérkezését követően határozható meg az eljárás további iránya.”
Szomorú kommentár: sem a sajtó, sem a közvélemény nem tud semminemű konkrétumot jó három évvel a bűncselekmények elkövetése után.