Az energiaválság: kikerülhetetlen a rezsicsökkentés. Drasztikus megoldások helyett a körültekintő, okos takarékosság a legcélravezetőbb, például a sok kicsi, sokra megy elvének és gyakorlatának az alkalmazása – fejtegeti a világítástechnikával foglalkozó portál, a ledfiller.hu munkatársa.
Előfordul ugyanis, hogy ott pazarolunk, ahol észre sem vesszük. Hiába korszerűsítjük a fűtési rendszerünket, ha mellette nincs megfelelő szigetelés, vagy épp az ajtók, ablakok régiek. Ugyanez igaz az áramfogyasztásra is. Persze az is nagyon fontos, hogy takarékosan működő gépekkel dolgozzunk. Egy „apróságra” viszont kevésbé figyelünk: a világításra; ami ugyancsak pörgetheti a villanyórát.
A hagyományos villanykörték egykor korszerűnek számítottak, ám mai világunkban pazarlónak, energiafalónak számítanak, hiszen az általuk felhasznált energiának alig a tizedét alakítják fénnyé, a többi hőveszteségként távozik. Ezzel szemben a LED-fényforrás (=light-emitting diode, azaz magyarul: fényt kibocsátó dióda) esetében az arány éppen fordított; hatékonysága akár a 90 százalékot is elérheti. A különbség döbbenetes, mind az energiafelhasználás, mind a költségek tekintetében. Feltalálóit, a japán Akaszaki Iszamut, Amano Hirosit és Nakamura Súdzsit, akik alapjaiban alakították át a világítási technológiát, 2014-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Sok érv szól a LED világítótestek használata mellett, amiknek egy hátrányuk van csupán: nem szeretik a 45 Celsius foknál melegebb környezetet. A hagyományos villanykörtékkel szemben csaknem örökéletűek, akár 20 évig is működnek, teljesítményük nem függ a fizikai nagyságuktól és csaknem mindenütt használhatók. Fényük irányítható, különféle színű lehet.
Működtetésükhöz nincs szükség 220 voltra, mivel törpefeszültségről is üzemeltethetők, tehát nem kell áramütéstől tartani. Emellett takarékosak. Az ám, aki még többet szeretne tudni a LED-világításról, kattintson ide, megéri.
.