Lily Ebert: Így éltem túl Auschwitzot

A zsidó származású Lily Ebert az elhurcolásáig jóformán nem is találkozott antiszemitizmussal. Különleges családi burokban nőtt fel, meseszerű idillben. Amikor a háború vége felé pletykákat hallottak arról, mire készülnek a németek, alig akarták elhinni. Hiszen hogyan lehetne elhinni a hihetetlent? (A nyitó képhez: a 97 éves, magyar származású holokauszt-túlélővel és dédunokájával a Deutsche Welle készített riportot.)

Húszévesen, 1944-ben hurcolták el családjával Bonyhádról, ám el sem tudta képzelni, mi fog vele történni. Testvére, Imi, anyjuk cipősarkába rejtett el néhány ékszert és egy angyalkás medált, aminek nem volt különösebb értéke, Lily számára mégis sokat jelentett. A mai napig hordja. Az Auschwitz felé tartó vonatút utolsó napján az anyja talán megérezhetett valamit, mert hirtelen cipőt cserélt Lilyvel, és a medál a lányhoz került.

Amikor leszálltak a vonatról, a csillogó csizmás, fehér kesztyűs Mengele, „a halál angyala” fogadta őket, aki az anyját, Ninát, a másik fivért, Bélát, és Bertát a halál irányába intette pálcájával. Lily és két lánytestvére, René és Piri az élet oldalára került. Lily nemcsak azt ígérte meg apjának a halálos ágyán, hogy nagyobb testvérként vigyáz a kisebbekre, de Auschwitzban megfogadta magában: ha ezt túléli, mindent elkövet azért, hogy beszélhessen a táborban elszenvedett élményeiről, amiből a világ okulhat.

Mindkét ígéretét megtartotta. Renével és Pirivel a koncentrációs és a munkatábort is túlélte. És a másik fogadalom? Amikor a covid-korlátozások miatt nem járhatott már iskolákba, rendezvényekre, hogy beszéljen a holokausztról, amely addig is küldetése volt; dédunokája pedig létrehozott neki egy TikTok-fiókot.

Azóta a 97 éves Lily Ebert a közösségi médiában folytatja a tanúságtételt, rövid videókban válaszol a fiatal, többnyire 18–24 éves közönség kérdéseire. Elmondja, mi a gettó, megmutatja a tetoválását és beszél a tábori körülményekről, az ehetetlen ételről, az éhezésről, vagy csak felel az ilyen kérdésekre, hogy félt-e a haláltól Auschwitzban? Az ő szavait idézve: „Auschwitzban nem a haláltól félt az ember, hanem az élettől.” Magyar tiktokkereknek külön élmény, amikor Lily az anyanyelvén szólal meg, netán verset szaval: például Petőfitől a Falu végén kurta kocsmát.

Lily Ebertet és dédunokáját, Dov Formant azóta 1,2 millióan követik a TikTokon. A történetmesélés csodájának ezzel még nincs vége: az idős asszony és dédunokája közösen írt könyvet Lily fogadalma címmel. A kötet nemcsak a borzalmak rögzítésére született, hanem azért, hogy reményt adjon. Hogy rámutasson, a legsötétebb időkben – legyen az háborús vagy pandémiás helyzet –, miből lehet lelki erőt meríteni.

Lily a holokauszt egyik utolsó túlélője, aki a covidot is legyőzte 97 évesen. Az idén decemberben ünnepli a 98. születésnapját. Derűjével, őszinteségével, fáradhatatlanságával, lelki erejével a legfiatalabb korosztálynak is különleges példát mutat. Tanúságtételével a szélsőséges politikai nézetek terjedése ellen is tiltakozik, mint mondja:
„Semmi sem az igazán rossz dolgokkal (például gyilkosságokkal) kezdődik, hanem a szavakkal.”

A magyar származású holokauszttúlélő a könyvével a legszebb dolgokra tanítja meg az olvasókat. Az élet tiszteletére, a reményre, az elfogadásra és az önmagunkba vetett hitre. Ahogy egyik videójában mondja:
„Sohase add fel a reményt. Mert soha nem tudhatod, mit hoz a holnap. A rossz napok után jönnek a jók.” [A könyve eredeti címe: Lily’s Promise – How I survived Auschwitz and found the strength to live. Fordító: Endreffy Kata. Szerkesztő: Dezsényi Katalin. Megjelenés: október 18., 21. Század Kiadó]