A társadalmi integrációs díjra pályázó 13 ország számára kiosztott díjak összértéke 616 ezer euró. A 35 nyertes munka között nyolc a magyar. A díjazott szervezetek a pénzdíjon felül két évre (2013–15) szóló médiatámogatást is kapnak a helyi pr-ügynökségektől, és részesei lesznek az Erste Alapítvány NGO Akadémiájának is, ahol műhelymunkákban és kapacitásfejlesztő foglalkozásokon is részt vehetnek majd. A képzésekre mind a 136 döntős szervezet képviselőt meghívja az Erste Alapítvány.
A 35 díjazottat (30 nyertes, 4 zsűri-különdíjas és 1 szakmai díj) kis híján 2000 beküldött pályázat és 136 döntős közül választotta ki a nemzetközi zsűri. Az első díjat és vele együtt 40 ezer eurót a „Little People Romania” nevű szervezet „Nem félek” című munkája kapta; rákban szenvedő gyermekeknek segít a betegség feldolgozásában.
A sikeres magyarok közül a harmadik hely és 25 ezer euró illette „A részvétel kora – társadalmi színház gyerekeknek” című kezdeményezést, amely a KÁVA Kulturális Műhely produkciója. A KÁVA független színházi társulat. Egyik darabjának címe: „A hiányzó padtárs” a romák elleni előítéletekről generált vitát. A játék, amelynek alapja a következő kérdés volt: „Miért nincs roma osztálytársad?” bíztató eredményeket hozott. A játékban részt vevő gyerekek 90%-a szélsőséges véleménnyel volt a romákról, amely radikálisan megváltozott a színházi foglalkozás végére, akkor viszont már a gyerekek 90%-a nyilatkozott úgy, hogy nyitottak lennének arra, hogy roma osztálytársuk legyen.
Tizenhatezer eurós díjat nyert hat alapítvány.
„Biobrikettel az energiaszegénység ellen” – Igazgyöngy Alapítvány (Berettyóújfalu)
Told egy elszegényedett magyar falu, 360 lakosának négyötöde roma származású, és a községben mindössze 7 embernek van munkája. A tűzifa nehezen beszerezhető és drága, ezért jobb híján a falu lakosai télen gyakran olyan tüzelőanyagot használnak, amely rengeteg káros anyagot enged a levegőbe. Ennek megelőzésére az Igazgyöngy Alapítvány kezdeményezésére a helyiek megtanulták, hogyan állítsanak elő mezőgazdasági hulladékból hatékony fűtőanyagot, biobrikettet. Tizenöt család, cigányok és nem romák dolgoztak együtt két és fél hónapig azért, hogy a saját kezűleg előállított brikettel csökkentsék téli kiadásaikat. Az Igazgyöngy Alapítvány most más közösségeket is szeretne támogatni ezzel az alacsony költségvetésű zöld modellel.
Az „Élmény-alap” – Fogd a kezem Alapítvány (Pécs) programjában az „Élménybank” mozgássérülteket hoz össze.
Mozgáskorlátozott emberek, intézetek és szolgáltatók bevonásával a bank 25 „tapasztalatot” és 200 felhasználót gyűjtött össze. Azok a kávézók vagy fodrászatok, amelyek mozgáskorlátozottakat foglalkoztatnak vagy számukra szolgáltatást nyújtanak, több vendéget, nagyobb népszerűséget és új kapcsolatokat remélhetnek. A cél az, hogy Pécsről kiindulva, öt másik városba is eljusson a program, felhívják a figyelmet a közösség jelentőségére és támogassák a mozgáskorlátozottakat.
A „Törékeny életek” – Szemem Fénye Alapítvány (Pécs) programja a több mint 1500 olyan családot érintő bajjal igyekszik törődni, ahol gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyereket nevelnek. A folyamatos ápolás miatt az egyik szülő biztosan kiesik a munkaerőpiacról, ördögi kört indítva el ezzel, mely tovább rontja a család szociális helyzetét. 2011-ben a Szemem Fénye Alapítvány megnyitotta a Dóri Házat, mely Magyarország első gyermek-menedékháza. A Dóri Házban élő gyermekek 95%-a azelőtt nem volt jogosult közegészségügyi hospice-szolgáltatásra. Megalakulása óta 25 családot fogadott be a Dóri Ház. Professzionális személyzet és 35 képzett önkéntes segít a gyermekek szenvedéseinak enyhítésében, és a családok támogatásában.
„Hello Wood Fesztivál, Szociális Építészeti Projekt” – Reflekt Studio-Szociális Építészet nonprofit Kft.
Alacsony költségvetésű installációkat hoztak létre Magyarország legszegényebb településein. Az egyik ilyen installáció, amely egy tigrist szimbolizált, a közösségi identitás és küzdőszellem erősítését, valamint a hatalmi viszonyok enyhítését tűzte ki célul. Egy másik, sárkányt jelképező installáció pihenőhelyként és teregetőként szolgál egy olyan közösség életében, ahol a ruhákat hagyományosan patakban mossák. A szociális építészet célja, hogy a közösség pozitív oldalait használva konkrét problémák megoldásához is hozzájáruljon. Fontos eleme a projektnek a legkülönbözőbb emberek között létrejött kommunikáció, mely előítéletek leküzdését segíti.
A „Fogvatartottak Társadalmi Reintegrációja” – Feldmár Intézet Nonprofit Kft. (Budapest) a „Mesekör a Börtönben” címet viseli. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön fogvatartottjai számára szervezett program olyan módszertant használ, amely a pszichodrámát és drámapedagógiát ötvözi az önismereti gyakorlatokkal. Tizennyolc elítélt vesz részt a heti csoportterápián: darabot írnak, rendeznek és játszanak. Családtagok részt vehetnek az előadásokon. A bemutatott darabok tartalma valós élettörténeteken is alapulhat, de lehet egy már létező darab adaptációja is. Az eredmények jól láthatóak és érezhetőek: az elítéltek és őrök magatartása sokat változott, és a fegyelmi ügyek száma is a felére csökkent. A családi kapcsolat erősödése pedig motiváló tényezőként hathat a visszaesés elkerülésére.
A „Mese a sebekre” – Nyitott Kapuk Egyesület (Eger) szerint Magyarországon legalább 40 ezer olyan gyermek él, aki a magánytól és szégyentől szenved. A „Mese a sebekre” olyan módszer, amely az anya–gyermek-kapcsolatot a központba helyezve meseterápián keresztül próbál segíteni ezeknek a gyerekeknek. A Heves megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogvatartott anyák a 2010 óta tartó program keretében minden karácsonykor és június 1-jén cd-t küldenek haza, amelyen az általuk felolvasott történeteket rögzítik. Néhányan közülük egy 10 napos táborban is részt vettek a gyermekeikkel, ahol bebörtönzés miatt elnyomott érzelmekkel foglalkoztak. Ezek és ehhez hasonló gyakorlatok segítik kialakítani Magyarország első „gyermekbarát börtönét”.
A zsűri különdíját kapta a „Gyöngyöspata – Krízisintervenció” – Társaság a Szabadságjogokért (Gyöngyöspata/Budapest) Emlékezetes, hogy 2011 tavaszán paramilitáris szervezetek támadtak a helyi roma közösségre az észak-magyarországi Gyöngyöspatán. Egyenruhába öltözött férfiak masíroztak az utcákon és a cigányokat terrorizálták. A helyi önkormányzat eltűrte a problémát, sőt, a rendőrség a romákat büntette meg. A Társaság a Szabadságjogokért volt az első olyan szervezet, amely felhívta a figyelmet a visszaélésekre azzal, hogy riportot készített a kialakult helyzetről, pert kezdeményezett, felhívta a kormánytisztviselők, az Európai Parlament és a nemzetközi média figyelmét is a visszaélésekre, és az emberi jogok megsértésére. A TASZ részvételével a roma aktivisták jogi tudatossága is erősödött, és a városnak a perekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamata is racionálisabbá vált.