A háború másnapján szinte azonnal létrejött a United for Ukraine, a U4U, azaz együtt, egységben Ukrajnáért szervezet az Európai Unió égisze alatt. Andrius Kubilius vezeti a tömörülést, ami rendszerint illusztris vendégeket hív meg az ügyüket előmozdító tanácskozásokra. A héten például Daniel Friedet, 2005–09 között az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárt, 1997–2000 között pedig az Egyesült Államok lengyelországi nagykövetét az ukrán parlament egykori külügyi bizottságának elnökével együtt. Utóbbi, Hanna Hopko szorgalmazta például azt, hogy szankcionálják azokat az országokat is, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország finanszírozni tudja a háborút. Illetve Hanna Hopko azt sem rejtette véka alá, hogy „…mi, illetve magam is be fogok állni a hadseregbe, ha szűkében leszünk katonáinknak. Nem más országokhoz fogunk szaladgálni, hogy katonákat toborozzunk…” Dan Fried pedig azt tette világossá, hogy egyetért az ukrán felvetéssel, ami szerint Oroszország fizesse meg a háború okozta károkat.
Ezek után kerestem meg a litván származású Andrius Kubiliust (a bal oldali képen), avasson be: mit tud tenni tulajdonképpen ez a szervezet, az United for Ukraine azért, hogy ne hagyják cserben a szövetségesek közül ki-kikacsinagtók a háború sújtotta országot. – Először is megtudtuk az Együtt/Egységben Ukrajnaért (U4U) tömörülés elnökétől:
– Kezdeményezésemre jött létre az U4U tavaly februárban, aminek már több mint 400 tagja van; elsősorban az uniós tagországok parlamenti képviselői, bár kívülük is csatlakoztak hozzánk, mint például az Egyesült Államok, Kanada, és természetesen Ukrajna is.
– Attól tartok a kormányt képviselő uniós parlamenti képviselők nem tagjai a szervezetnek. Netán tévedek?
– Magyarország valóban nincs a csatlakozó országok listáján.
– Ezt sejteni is lehetett, hisz’ Magyarország nem akarja segíteni Ukrajnát. Orbán megnyilatkozásaiból kiderül, hogy ő sokkal inkább Oroszország érdekeit képviseli. Mindenesetre nincs a világon olyan mérvadó politikus, aki ne lenne tisztában azzal, hogy Orbán mennyire közeli, szoros kapcsolatot ápol Putyinnal. Ön szerint miként hat ez a háború kimenetelére? Hogyan ítélik meg ennek a súlyát Közép-Kelet-Európában?
– Orbánt régóta ismerem, s amit most csinál, azzal nagy hibát követ el. Geopolitikai stratégiája téveszmén alapul, ami kihathat alapvetően Ukrajna sorsára, és természetesen hatással van Kelet- és Dél-Európára is. Ami EU-bővítési politikáját illeti: szintén rossz a vélemény róla, s ezzel Ukrajnának árt.
– Másodsorban említem az Oroszországgal szembeni szankciók állandó megakasztásának orbáni politikáját, aminek természetesen Ukrajna a kárvallottja. Oroszország Magyarországot használja a céljai elérésére. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapértéke a szolidaritás, s ha valaki kétségbe vonja ezt, szintén nagy hibát vét. Én csak abban tudok bízni, hogy a magyar nép nem úgy gondolja, mint Orbán Viktor és a Kreml.
– Legalább a fele biztos nem így gondolja, de ez sem biztató…
– Igen, sajnos elég egyértelmű, hogy az orosz propaganda jól működik, általa kezdeményezett dezinformációs kampánnyal az emberek egy részét simán félre lehet vezetni.
– Azt gondolom, hogy inkább hálásak lehetünk Ukrajnának, mert szerintem áldozatot hoz Európáért is Kremllel szembeni harcával. Ezért is kell kiállnunk az ukránok mellett azzal, hogy a végsőkig segítjük őket.
– Orbán nem egyszer világossá tette: Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni. Valószínűleg ebből indul ki, amikor az Európai Unióval szemben más álláspontot képvisel. És az önök konferenciáján is feltételesen szóba került, hogy elfogyhatnak a tartalékok. A Verhovna Rada külügyi bizottságának volt elnöke is képes fegyvert ragadni, ha szüksége lenne még több katonára az országnak.
– Ukrajna győzni fog, annál hamarabb, minél több és minél hatékonyabb támogatást kap. Számomra viszont ez az egyértelmű. Márpedig: ha Magyarország egyértelműen kijelenti azt, hogy Ukrajna nem tud győzni, akkor ez számomra nem jelent mást, mint Ukrajna elárulását. Ezzel azt is akarom mondani, hogy Magyarország támogatásán is nagyban múlik a háború kimenetele. Ez egyáltalán nem kérdéses. És az sem, hogy ha Magyarország nem Ukrajna mellett áll ebben a háborúban, akkor Oroszországot segíti. A képlet ilyen egyszerű.
– Ezt erősíti meg például az is, hogy hamarosan Pekingbe utazik a magyar kormányfő, hogy részt vegyen az ‘Egy övezet, egy út’ nemzetközi konferencián. A dolog érdekessége, hogy aznap, amikor Putyin elnök hivatalosan maga is bejelentette: elfogadja a kínai elnök meghívását a csúcstalálkozóra, a magyar külügyminiszter New Yorkban, a kínai tévének adott interjúban megerősítette, hogy Orbán Viktor is elfogadta a meghívást és ott lesz. Elég nyilvánvaló, hogy találkozni fog – még ha esetleg nem verik is nagy dobra, a háborús bűnösként elkönyvelt Putyinnal. Elég kellemetlen ez Magyarországra nézve, számomra egyenesen dühítő, amibe belehajszolja hazánkat.
– Tudja, erre csak azt tudom mondani, az autoriter vezetők kedvelik egymást. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a kormány fokozatosan bontotta le a demokratikus intézményrendszert, ami óriási károkat okoz Magyarországnak, és ezért – szerintem – egyszer magas árat fog fizetni Orbán Viktor.
– Több előadó is megfogalmazta, ki óvatosabban, ki egyenesen, hogy igen is lehetséges Ukrajna katonai győzelme. Akkor tegyük ezt tisztába: hogyan is?
– A forgatókönyv azonos, mint ahogy megakadályozták Kijev elfoglalását, ahogy harcoltak Herszonban vagy éppen a harkivi régióban. De elég egyértelmű, hogy ez a Nyugat segítsége és fegyverei nélkül nem fog menni. Sajnos, látjuk, hogy a német vezetés és Washington is hezitál, amikor a legmodernebb és legnagyobb hatóerejű fegyverek szállításáról van szó. Márpedig ez késlelteti a győzelmet. Az én meggyőződésem, hogy Oroszország elveszíti ezt a háborút, lehet, hogy nem holnap, de hosszú távon egészen biztosan. Minél több segítséget kap – mondjuk, Magyarországtól is – Ukrajna, annál közelebb kerül a győzelemhez. Minél kisebb a támogatás, annál nagyobb áldozatokat kell hoznia Ukrajnának.
– Hogyan értelmezi Putyin vereségét, kifejtené ezt részletesebben?
– Putyin vesztesen kerül ki ebből a háborúból, és ennek következtében Oroszország is elindulhat egy új úton, amelyik az ország megreformálásához vezethet. Csakhogy: rosszul, nagyon rosszul gondolják azok, akik tartanak a putyini rezsim összeomlásától, és mert utána csak rosszabb jöhet. Orbán is téveszmét kerget, ha ezt gondolja! Oroszország megújulásához épp arra van szükség, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút és Putyin rendszere a porba hulljon.
– Ezek szerint nem osztja Hanna Hopko aggályait, amelyek szerint kifogyhat a katonákból Ukrajna, meg hogy nem tartanak ki a végsőkig erőforrásai és nem lesz más választása, mint feladni a háborút…
– Ebben az esetben csak egy a kérdés: kit tűz a céltáblájára Putyin Ukrajna után? Csak figyelmeztetni szeretnék, hogy Magyarország, még ha most nem a közvetlen szomszédja is, de akkor az lesz. Nem egy okos ideológia, amit most Orbán vall, hogy Putyin győzelméből Magyarországnak bármilyen előnye származna. Totális félreértése ez a helyzetnek. Tragikus félreértés.
– Meglepett, amit tegnap hallottam önöktől, és többek támogatását is élvezi: szankcionálni kellene azokat az országokat, amik segítik Putyin túlélését. Ezt hogyan értik?
– Az EU, ugyebár, az energiaszektorból való kivonulással, illetve a legfejlettebb technológiák megtagadásával sújtja szankciók formájában Oroszországot. Szerintem elég egyértelmű, hogy akik megszegik ezeket, azokat is büntetni kellene.
– Magyarország nemhogy csökkentette volna energiaszállításait Oroszországból, hanem még növelte is az előző szerződésekhez képest. Akkor ezek szerint Magyarország is bekerülne a szankciók hatálya alá?
– Nyilván nagyon elővigyázatos lesz az EU, ha uniós országról van szó. Azt viszont biztosan nem nézi el, ha valaki Oroszország háborúját finanszírozza. Márpedig az ilyen közvetlen kapcsolat ezt eredményezi. Az elképzelések szerint azok az országok is a nemzetközi bíróság elé állnak – mint ahogy Oroszország is az Ukrajna elleni agressziója okán –, amik fűtik, táplálják a háborús gépezetet.
– Ez elég rosszul hangzik. Ugyebár kezdeményezik a háború következményeként azt is, hogy Oroszország saját vagyonával feleljen az Ukrajának okozott károkért. Hogyan tudnák elkobozni, lefoglalni az orosz állami vagyont, vagy legalábbis annak egy részét?
– Ez még vita tárgya, de azt elmondhatom, hogy a Fehér Házban és a Világbankban is dolgoznak ennek kivitelezésén. Első lépésként a külföldön befagyasztott orosz vagyonok azonnali elkobzásán, hogy azok Ukrajnához kerüljenek. Az uniós országok a magántulajdon védelmére vonatkozó nemzetközi törvényekre való hivatkozással egyelőre hezitálnak, és keresik az elfogadható változatot.
– A magyar kormányfő szerint a békekötés feltételei minden nappal egyre rosszabbak lesznek. Így látja Ön is?
– A kérdés, hogy Orbán úr milyen békét vizionál? Mert ha az oroszok szemszögéből nézve azt mondja, hogy a Krím és Donbasz az oroszoké, akkor természetesen egyre rosszabb az oroszok helyzete a békekötésre. Ukrajna szempontjából a békekötés feltételei akkor lesznek jók, ha nyugati segítséggel sikerül az oroszokat kiűzni a Krímből és Donbaszból is. Akkor le lehet ülni tárgyalni a békéről az oroszokkal.
– A tegnapi eseményen is többen megjegyezték, hogy Putyinnak nem áll érdekében békét kötni.
– Hát persze, hogy nem, hiszen arra számít, hogy még több, Orbánhoz hasonló követőre talál, abban bízik, hogy az amerikai választások eredménye neki kedvez esetleg a demokraták vereségével, és erősen dolgozik Európa megosztásán is.
– Nem tart attól, hogy az uniós választásokon jövőre megerősödik a szélsőjobb és kockán forog Ukrajna egységes uniós támogatása, leszámítva persze Orbánt?
– Kizártnak tartom, hogy többséget szerezne a szélsőjobb. Szerintem a mostanihoz hasonló parlament fog felállni 2024-ben, azaz: többséget alkotnak a centrista jobb- és centrista baloldaliak.
– Igen ám, de 2024 júliusától a magyar kormány tölti be az unió soros elnöki posztját. Ez is okot adhat az aggodalomra.
– Ha szembe menne a többségi akarattal, az Magyarország számára lenne rossz. Egyébként pedig azt gondolom, van olyan erős az EU, hogy bármi történjék is, akadálytalanul átvészeli a magyar elnökség fél évét. Magyarország nem lesz képes súlyos károkat okozni Európának a különutas politikájával – mondta végezetül Andrius Kubilius, az Együtt/Egységben Ukrajnaért tömörülés elnöke.