Magyarországot a politikai érdektelenség és a belenyugvó szegénység jellemzi

Magyarországon minden „kaputt” vagyis, kész, lerobbant, reménytelen – ezzel a szomorú címmel közöl beszámolót az országban uralkodó állapotokról a liberális szemléletű müncheni Süddeutsche Zeitung.

A cikket olyan fotó illusztrálja, amelyen egy üres metróaluljáró látható – minden egyes műanyag szék fölött egy Soros Györgyöt ábrázoló, „Ne hagyjuk, hogy ő nevessen a végén” plakáttal. Az írás szerint az országot a manipulatív média, a politika iránti általános érdektelenség és a belenyugvó szegénység jellemzi.

Soros György folytatja küzdelmét a jobboldali populisták és az olyan nacionalista politikusok ellen, mint amilyen Donald Trump, és ennek a harcnak a jegyében számára a davosi világgazdasági fórum is a fellépés egyik lehetséges színpada – írja svájci Tages-Anzeiger. A magyar származású milliárdos üzletemberről és adományozóról, a nyitott és multikulturális társadalom támogatójáról készített portréjában a lap kiemeli, hogy Soros szembeszáll a világ olyan hatalmasaival is, mint amilyen az orosz vagy éppen az amerikai elnök. Ma a nacionalizmus a meghatározó ideológia – idézi a lap Soros egyik megállapítását, amit a Financial Timesnak nemrégiben adott nyilatkozatában tett.

A Tages-Anzeiger kitér arra, hogy Magyarországot olyan plakátok lepték el, amelyek antiszemita kliséket alkalmazva, közvetlenül személyében támadták Soros Györgyöt. Orbán Viktor kormányfő, aki egykor szintén részesült Soros támogatásából, most azzal vádolja őt, hogy muszlimokkal kevert Európát akar – írja a svájci lap.

A cikk szerint minél erősebb egy országban a Nyílt Társadalom Alapítvány, annál jobban támadják ott Soros Györgyöt. A negyven évvel ezelőtt létrehozott alapítvány tevékenységéről a lap megírja, hogy az az elmúlt években 14 milliárd dollárt fordított világszerte a demokratikus struktúrák fejlesztésére. Eddig 32 milliárd dollárt utalt át magánvagyonából az alapítványnak, amely jelenleg 140 országban fejt ki tevékenységet. A 87 éves Soros György még legalább öt évig személyesen akarja irányítani az alapítvány tevékenységét, sőt talán azon túl is, ha egészsége engedi.

A Fox News, amely a liberálisabb CNN-nel szemben erősen konzervatív amerikai hírtévé, valamint a liberális The New York Times is az AP hírügynökség tudósítása alapján számol be arról: a román külügyminiszter tiltakozik amiatt, hogy székely zászlóval takarták le a feliratot és a címert Románia budapesti nagykövetségének épületén. Teodor Melescanu közölte: bekéreti a bukaresti magyar nagykövetet, és rosszallását fejezi ki az eset miatt. Egyúttal felszólította a magyar hatóságokat, biztosítsák a román külképviselet sérthetetlenségét.

Az amerikai tudósítás emlékeztet arra, hogy előzőleg Mihai Tudose román kormányfő provokatív kijelentést tett a székely autonómiával kapcsolatban: azt mondta, ha székely zászló fog lobogni romániai intézményeken, akkor ők is mind ott fognak lengeni a zászló mellett. Ezt Magyarországon úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök akasztással fenyegette meg a székely zászló kitűzőit. Szijjártó Péter külügyminiszter teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a román kormányfő szavait.

A Politico című amerikai lap európai kiadása annak az állításnak az igazságtartalmát vette alaposabban szemügyre az Európai Uniótól származó hivatalos statisztikai adatok alapján, miszerint az EU-tagság nem kerül annyiba sem a polgároknak, mint ami naponta egy kávé ára. Kiderült, az állítás igaz – nagyon is, bár az országonkénti eltérések hatalmasak.

A legtöbbet a luxemburgiak fizetnek az uniós tagságért: fejenként és naponta 1 euró 57 centtel járulnak hozzá a közös költségvetéshez. A németek, akiknek az országa a legnagyobb hozzájáruló ugyan, a nagy lakosságszám okán csak 84 centet fizetnek fejenként és naponta.

A capuccino-index szerint csaknem a legolcsóbban a bolgárok ússzák meg, ott 18 centet – egy capuccino árának a 17 százalékát kell fizetni naponta és fejenként az EU-tagság fejében. A görögöknél ennél is alacsonyabb, 15 százalék az index, de csak azért, mert ott pokolian drága, átlagosan két euró 91 centbe kerül egy capuccino.

Magyarországon 40 cent alatt jön ki az EU-tagság költsége, ami a Politico tudomása és számításai szerint egy negyed adag capuccino árának felel meg. Mindent egybevetve, Belgium az egyetlen olyan ország, ahol az EU-tagság egy fél capuccinónál lényegesen többe kerül naponta. A tagság ára Olaszországban is egy picivel több – 56 cent –, mint egy capuccino árának a fele, de csak azért, mert ott nagyon olcsó a kávé.