Küszködik a magyar filmipar Andy Vajna halála óta – állítja cikkében az amerikai Variety folyóirat. „A kém, aki dobott engem” producere, Adam Goodman elmondta a lapnak, hogy amikor Vajnához fordult segítségért a budapesti forgatás végett, úgy nyílt meg előtte minden kapu, közte a főpolgármesteri hivatalé is, mintha kettévált volna a Vörös-tenger – érzékelteti az egykori helyzetet plasztikusan az amerikai producer.
Vajna pár nap alatt minden engedélyt beszerzett. A Budapesten született és 56-ban emigrált magyar producer karrierjét is bemutatva, a cikkíró hangsúlyozza, hogy hollywoodi kapcsolatainak köszönhetően kezei közt a magyar filmipar reneszánsza következett be, s olyan eredményeket tudott elérni, mint az Oscarral kitüntetett Saul fia, s emellett sikerült kiépíteni azt a filmipari üzleti struktúrát is mintegy 30%-os kedvezményeket adva, amelynek köszönhetően Nagy-Britannia után hazánk lett Európa második legjelentékenyebb filmforgatási központja.
Vajna halála után vákuum keletkezett a magyar filmiparban – ezt már Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nyilatkozta, aki szinte azonnal felkereste Orbán Viktort, hogy elérje a további támogatásokat.
Az Európai Ügyészséghez csatlakozásunkat szorgalmazó 680 ezer aláírás összegyűjtését sikertörténetként méltatja a nemzetközi sajtó. Az AP amerikai hírügynökség tudósítását még a Trump-párti Fox News tv és a San Francisco Chronicle is átvette. Idézik Hadházy Ákost, aki szerint legalább ennyi dühös ember szeretné megtudni, hová lettek a Fidesz által ellopott uniós pénzek. Persze a kormány indoklása sem hiányzik a tudósításból: Orbán szerint a magyar ügyészség szuverenitása tartja vissza a kormányt a csatlakozástól. Az Európai Unió 28 tagállamából 22 csatlakozott a működését 2020-ban megkezdő ügyészséghez. Az adatvédelmi törvény értelmében az aláírásokat – miután Trócsányi miniszter átvette őket – meg fogják semmisíteni.
A Bloomberg amerikai hírügynökség véleménycikke a régiónkbeli igazságügyi ellenreformokról szedi le a keresztvizet, azt, ahogyan az illiberális kormányok fokozatosan felszámolják az ügyészség és a bíróság független intézményrendszerét. Kifogásolja, hogy az Európai Unió nem igazán tudott eddig érdemben lépni, hacsak nem vesszük a 7. cikkely alkalmazásának következményeit, amelyek pénzügyi támogatások megvonásával mégis csak jobb belátásra bírhatják a renitenskedőket. Ilyen lépés Orbán legutóbbi döntése a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról. Példáját követi Románia és Lengyelország is, mert senki nem akar elesni tetemes uniós summáktól.
A The Korea Herald, követve a Hableány áldozatainak felkutatását, beszámol arról, hogy tegnap további két dél-koreai holttestet azonosítottak, s az egyikre mintegy 50 km-re a baleset helyszínétől találtak rá. A keresés természetesen folytatódik, és a szerencsétlenül járt hajót vezető két magyar holttestét sem tudták még felszínre hozni. Beszámolnak arról is, hogy a magyar hatóságok – biztonsági megfontolásból – még a dél-koreaiaknak sem engedték meg a hajótesten belüli keresést a magas vízszint és az erős sodrás miatt. A dél-koreaiak a kutatást segítő további eszközöket vetettek be, és a magyarokkal közösen készülnek a hajótest kiemelésére.
A Newsweek szerint a szomszédos országok is megirigyelték Orbán autoriter kontrollját a média felett, és Szerbia is hasonló módszerekkel igyekszik megkaparintani a független sajtót. A Freedom House elemzését ismertetve megállapítja: a szerb elnök igyekszik letörni a sajtószabadságot, és maga alá gyűrni a vele szemben kritikus sajtóorgánumokat. Aleksandar Vučić is az Orbánéhoz hasonló hirdetési piacot épít ki, a működési engedélyek elbírálásánál a kormányt pártoló médiumok jutnak előnyös helyzetbe, a pénzügyi ellehetetlenítéstől kezdve a megfélemlítésen, a tulajdonosi koncentráción és a kiadói monopóliumokon át az öncenzúráig. Továbbá: a magyarországihoz hasonló eszközökkel igyekeznek Szerbiában is elhallgattatni a jogállam ellenőrzésében elkötelezett sajtót, amit végül hazaárulónak bélyegeznek meg. Idi Amin ugandai exelnököt idézi a Newsweek: „…garantálom a sajtószabadságot, de nem garantálom az azt követő szabadságot”.
A demokrácia egykori ikonja, emberjogi élharcosa Ázsiában, a Nobel béke-díjas mianmari vezető és Orbán Viktor budapesti találkozója alkalmával a részvevők megállapították: a migránskérdés, s benne a muszlimok térhódítása – korunk legnagyobb kihívása – írja tudósításában a France 24. Aun Szan Szu Kji megítélése nemcsak ezek után, de ezt megelőzően is különösen kritikussá vált, miután a mianmari kormányfő nem állt ki az üldözött rohingyák, a mianmari kisebbség jogaiért, és nem emelt szót kiűzésük ellen sem.