Megszűnhet az ingatlanközvetítői szakma?

Négy évvel ezelőtt a közvetítők által eladott ingatlanok aránya 60 százaléknál is nagyobb volt a magyar piacon, az idén már a 35 százalékot sem éri el. Ha az irodák nem növelik látványosan és gyorsan a közvetítés hozzáadott értékét és szakmai színvonalát, akkor 5 éven belül az arány akár 10 százalék alá is zuhanhat, amivel gyakorlatilag megszűnik az ingatlanközvetítés, és már nem lesz szükség rá mint szolgáltatásra a mostani formájában.

A magyar piacon 2014-ben 114 ezer ingatlant adtak el és az értékesített használt lakások átlagára 10,3 millió forint volt; tavaly több mint 150 ezer kelt el 13,6 millió forintos átlagáron.

Kövesdi Marcell, a Házbank.hu tulajdonosa és ügyvezetője (a képen; foto: video2), ingatlanpiaci szakértő a fő problémát a szakmai képzés hiányosságaiban látja, amelynek következtében a magyar ingatlanirodák többsége továbbra is a személytelen közvetítésben látja a szerepét, a minél gyorsabb értékesítésre törekedve az eladási ár maximalizálása helyett, miközben az előbbi funkciókat az internet már jobban ellátja, mint ők. A hazai ingatlanközvetítői oktatások nagy része – az OKJ-s oktatáson kívül – az ingatlanirodák pár napos vagy egy hetes tanfolyamán történik, de a funkcionális és gyakorlati képzés helyett a lexikális tudást szorgalmazzák, ami nagyban eltér a nyugati országok oktatási módszerétől, ahol az értékesítő személyére és kompetenciáira helyezik a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy a magyar piacon ingatlanközvetítőnek jelentkezők több mint a fele fél éven belül más megélhetés után néz.

Itthon napjainkban mintegy 3000 ingatlanközvetítő iroda 8 ezer értékesítővel dolgozik. Az ingatlanirodák száma évek óta nem változik érdemben, mert a szűkülő piacon a tranzakciószám nem növekedett, és így az átlagos bevétel sem mozdult el érdemben. A csökkenő piaci részesedés miatt megszűnő irodák helyébe lépnek azok is, akik kellő felkészültség nélkül nyitnak irodát a „dübörgő ingatlanpiacon”– mondta a szakértő. Becslése szerint a múlt évben nyílt tíz irodából négy fél év elteltével bezárt.

A magyar piacon a múlt három évben (2015, 2016, 2017: 134, 146, 152 ezer lakást adtak el, átlagosan 11,6, 12,7, 13,5 millió forintért, az átlagos jutalék mértéke 2-5% közötti.

Az irodák szerepe és súlya azonban folyamatosan csökken a magyar piacon, miközben Franciaországban az ingatlanok 80, az Egyesült Államokban pedig 90 százalékát ők értékesítik. A magyarhoz hasonló piacon, például Csehországban, az irodák jutaléka 3-6 százalék, és ők értékesítik az ingatlanok 70 százalékát, Ausztriában ugyanez az arány jó 80 százalék, a jutalék pedig 4–6%.

A szakember szerint a tulajdonos/eladó akkor jár el megfelelően, ha egyetlen, ám profi irodát, vagy közvetítőt bíz meg, akinek az az érdeke, hogy minél magasabb áron adja el a házat, vagy a lakást. A tulajdonos ugyanis többnyire nem ért a piachoz és az eladáshoz, miközben a legnagyobb értéktárgyát, az ingatlanát akarja értékesíteni. Ha azonban a tulajdonos több ingatlanost is megbíz az eladással, akkor egy negatív árversenynek teszi ki magát. Az ingatlanosok ugyanis látják az internetes felületeken, hogy kinek, milyen megbízása van, és mivel verseny van közöttük a jutalékért, mindjárt az első megközelítően jó ajánlatot tevő vevőnél megpróbálják rávenni a tulajdonost, hogy neki adja el a lakását, érvelve azzal, hogy ennél jobb ajánlatot úgysem kap.

Kövesdi Marcell szerint a jó ingatlanosok képzéséhez legalább négy területen előre kell lépni: fejlesztendő az informatikai támogatás, növelendő a gyakorlati képzés szerepét, előtérbe helyezendő a szociális média professzionális használata, valamint alapértelmezett értékké kell tenni az ügyfél-elégedettséget.

Az IT-technológia használata nem csupán a papírmunkától szabadítja meg az ingatlanost, hanem a leginkább időrabló adatrögzítést is megkönnyíti. Az oktatásban a legfontosabb alaptétel, hogy az ingatlanközvetítést csak a gyakorlatban lehet megtanulni. Alapvető a személyes kapcsolatfelvétel és például az ingatlan és környékének ismerete. Nagy lehetőségeket rejt a szociális média a személyes kapcsolattartásban és a bizalom kiépítésében. Igaz, ezt a lehetőséget a magyar irodák 95 százaléka ma még nem használja ki, miközben a fejlett országokban ez az értékesítés alapja. A magyar piacon az ingatlanosok 5 százaléka is csak arra használja a közösségi médiát, hogy ingatlanokat tesz fel a felületre, ahelyett, hogy a kapcsolat- és a bizalomépítés elsődleges felületeként tekintene rá, mint például Amerikában. A lehetőség itthon kínálkozik: Magyarországon több mint 5 millió aktív használója van a szociális médiának. A Fecebook arra is jó, hogy az ingatlanos megőrizze a személyes kapcsolatot az ügyféllel, a volt eladókkal és vevőkkel, és így újabb megbízásokat szerezzen a már kiépült bizalom alapján.