Az alábbiakban – miként a többi párt évértékelője alkalmával – az MTI tudósításai alapján számolunk be a Magyar Szocialista Párt évértékelő nagygyűlésén történtekről. Elsőként Victor Ponta, a Román Köztársaság szocialista miniszterelnökének beszédét ismertetjük.
A magyarok és a románok közötti békés együttélés fontosságát hangsúlyozta Victor Ponta román miniszterelnök az MSZP évértékelő nagygyűlésén elmondott beszédében. A román kormányfő szerint a magyaroknak és a románoknak is látniuk kell, „tudunk együtt élni, lehetünk barátok, és tudunk együtt dolgozni a közös jövőnkért”. Lehet, hogy a múlt megosztotta a két országot, de a jelennek és a jövőnek közösnek kell lennie – tette hozzá, jelezve: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és ő ugyanahhoz a politikusgenerációhoz tartoznak, és kötelességüknek tartják, hogy együtt dolgozzanak a békés együttélésért.
Victor Ponta hangsúlyozta azt is, hogy a populizmus, a szélsőségesség és a demagógia egyaránt rossz a két népnek. Pártja, a Román Szociáldemokrata Párt és az MSZP is azt üzeni, hogy mindenfajta diszkrimináció és kirekesztés ellen fel kell lépni, minden ember egyenlő, azonos jogokkal rendelkezik – mutatott rá. Meggyőződése, hogy mind a Romániában élő magyarkisebbség, mind a Magyarországon élő román kisebbség jogait a lehető legnagyobb tiszteletben kell tartani. Nem a zászlókon vagy a szélsőségeseken múlnak a lényegi dolgok – fogalmazott.
Ponta közölte: azért látogatott Budapestre, hogy kifejezhesse, barátjának tartja az MSZP-t és Magyarországot, valamint azt is, hogy Mesterházy Attila jó vezetője lesz Magyarországnak. De tudja – tette hozzá –, hogy lesznek olyan magyar újságírók, akik bírálni fogják Mesterházy Attilát a meghívása miatt, és olyan román újságírók is, akik őt kritizálják majd, mert elfogadta az MSZP-elnök invitálását.
Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) bolgár elnöke azt mondta: Orbán Viktorminiszterelnök nem érti a demokrácia természetét, úgy gondolja, hogy ő és pártja mindent megtehet, de téved.
Beszédében populistának nevezte, és Bojko Boriszov távozó bolgár miniszterelnökhöz hasonlította a magyar kormányfőt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bár hatalma szilárdnak látszott, Boriszov nem teljesítette az emberek várakozásait, ezért két héttel ezelőtt kivonultak az utcára, és elsöpörték a hatalmát. „Minden önkényuralmi politikusnak ez a sorsa” – jelentette ki.
Úgy fogalmazott: bár a Fidesz-kormány forradalminak nevezi magát, valójában a munkahelyek, az oktatáshoz való hozzáférés és az alapvető jogok ellen lázad.
Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét Szergej Sztanisev olyan bátor és erős vezetőnek nevezte, akinek van víziója arról, hogyan teljesíthet jobban Magyarország, a szocialista pártról pedig azt mondta: a demokrácia letéteményese.
Gúr Nándor, az MSZP alelnöke azért bírálta a kormányt, mert a szegényektől elvesz, és a gazdagoknak ad, Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja pedig azért, mert a fiatalok jelentős részét megfosztja a tudás megszerzésének lehetőségétől. Tóbiás József frakcióvezető-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a szocialista párt „kijött a karanténból”, amelybe a 2010-i vereség után szorult, de még csak félúton van a választási győzelem felé.
Botka László, a szocialisták választmányi elnöke kijelentette: „szabadság, szolidaritás, igazságosság: ezek politikánk alapjai. Megújultunk, tanultunk a hibákból.” A szegedi polgármester azt mondta: a Fidesz a múlt, a megújult és erősödő MSZP pedig a jövő. „Nekünk a demokrácia lételem” – mondta, megjegyezve, hogy a szocialista párt mai vezetői már a rendszerváltás után nőttek fel, majd Mesterházy Attilának, az MSZP elnökének adta át a szót.
Az MSZP megtette az első lépést a kormányváltás felé – hangoztatta Mesterházy Attila a szocialista párt nagygyűlésén. Programjuk alappilléreinek az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte, és szólt arról is, hogy a szocialista kormányok mindegyike jobban teljesített Orbán Viktor kabinetjénél.
A pártelnök csaknem egyórás beszédét azzal kezdte: országjárásán egészen mást tapasztalt, mint amilyennek a miniszterelnök lefesti Magyarországot. Több véleményt is idézett annak alátámasztására, hogy az emberek nem sikersztoriként élik meg a Fidesz kormányzását, és egyre többen tartják kilátástalannak a helyzetüket: mélyszegénységben élő nyugdíjasét, közmunkásét, kivándorlást tervező fiatalét, gyermekük taníttatásáért aggódó szülőkét.
A nyolc évig tartott MSZP-kormányzás eredményeit sorolva azt mondta: a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány is jobban teljesített a jelenleginél. Szerinte a miniszterelnök nem okolhat mást az ország állapotáért, azért Orbán Viktor a hibás. Hozzátette: a Fidesz nem teljesítette 2010-es ígéreteit, „hazudtak, nem reggel, délben és este, hanem folyamatosan”.
Kitért arra, hogy megújították az MSZP nemzetpolitikáját, belátva: jobban oda kell figyelniük, segíteniük kell a határon túl élő magyarokat, ehhez pedig jószomszédi viszonyra van szükség a környező országokkal. Ennek alapján hívta meg Victor Ponta román miniszterelnököt – jelezte.
Az MSZP programját ismertetve elmondta: nem követik el azt a hibát, hogy hamis, felelőtlen kampányígéreteket tesznek, de vállalják, hogy az emberek évről évre jobban fognak majd élni a szocialisták kormányzásának köszönhetően.
A pártelnök az erős demokráciát, a felelős gazdaságpolitikát és az igazságos társadalompolitikát nevezte az MSZP-program három alappillérének. A fejlődés és a szabadság programja erős demokráciát teremt erős jogállammal, új alkotmánnyal és független igazságszolgáltatással, erős civil szervezetekkel és sajtóval, erős önkormányzatokkal – mondta.
A gazdaságpolitikai feladatok között a növekedés beindítását és a munkahely-teremtést említette Mesterházy Attila, aki szerint ehhez először helyre kell állítani a bizalmat tiszta szabályokkal, kiszámítható kormányzással. Hozzátette, a baloldal több felelősséget vár a piaci szereplőktől, és véget fog vetni „a fideszes gazdasági oligarchák uralmának”, annak, hogy „a Simicska Zrt. nyerges vontatókkal, Közgépekkel” viszi haza az emberek pénzét.
A program harmadik pillérével, az igazságos társadalompolitikával kapcsolatban a pártelnök kijelentette, ezt ma egyedül az MSZP képviseli. A célok között szólt az esélyteremtő oktatáspolitikáról, a tankötelezettség felső korhatárának 16-ról 18 évre emeléséről. Közölte, azt akarják, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, és kormányra jutásuk esetén új munkatörvénykönyvet írnak, közösen a szakszervezetekkel. Céljaik között említette az egészségügy és az idősek körülményeinek a jobbítását is.
Mesterházy Attila az MSZP-t a legerősebb, legszervezettebb, legfelkészültebb és legnagyobb ellenzéki pártként határozta meg, és kiemelte, hogy az országos közvélemény-kutatási adatok ellenére három időközi választást nyertek meg az utóbbi hónapokban.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy programjukhoz még meg kell szerezniük a társadalom többségének támogatását, rá kell venniük a csalódott, politikából kiábrándult embereket is, hogy tegyenek a változásért, menjenek el szavazni, és húzzanak „egy bazi nagy X-et” az MSZP neve mellé.
Véleménye szerint a Fidesz nemtelen eszközöket fog bevetni a kampányban, arra törekszik majd, hogy megossza az ellenzéket és egyesével „vadássza le” annak politikusait. Jelezte, hogy ezt nem engedik, keményen vissza fognak vágni.
A sportcsarnokot megtöltő közönséget egy-egy boríték várta a helyén, benne tizenöt szórólappal. Arra kérték őket, hogy hazafelé dobják be őket postaládákba, így legalább 150 ezer családhoz juthat el Mesterházy Attila üzenete. A szórólapon a pártelnök azt írta: Magyarország változást akar, a változás pedig már el is kezdődött, a szocialisták megtették ezért az első lépést.