Mezőgazdaság: elszalasztott lehetőségek – milliárdos vagyonok

(Szerző: Vicsek Ferenc) Ezer gazdának van ma nagyjából milliárdos vagyona az agráriumban – ez volt az egyik meglepő adat, amelyet az újságíró-szövetség gazdaságpolitikai és médiatudományi szakosztályának tagjai megtudhattak az egykori mezőgazdasági államtitkártól a Magyar Sajtó Házában tartott előadásán. A szakember sokkoló adatok sokaságával szolgált, bizonyítékul előadásának a címéhez: Elszalasztott lehetőségek.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségében lezajlott beszélgetés konklúziója az lett, hogy a rossz agrárpolitikának és a rossz uniós támogatási rendszernek “köszönhetően” Magyarország minden csodás adottsága ellenére behozatalra szorul fontos élelmiszerekből, és sokkal-sokkal kisebb profitot szerez az ágazatban, mint amennyi a termékek magasabb feldolgozottsága révén elérhető lenne a szektorban. Szép lassan úgy alakul át a termelési szerkezet, hogy visszaszorul az állattartás, a magas igényeket kielégítő élelmiszerek termelése, és az általánosan jellemző az lesz a vidéken, hogy óriási területeken gabona- és takarmányféléket termelnek. Slussz.

Ebbe az irányba tolja a folyamatokat az uniós támogatási rendszer, és Magyarország lassan kiszorul a többi területen a versenyből. Már nincs mezőgazdasági szakmunkásképzés, nincsenek agrárgazdasági kutatóintézetek, nincsenek szakemberek, nincsenek kutatók, és senki nem készíti fel a gazdákat az uniós támogatások visszaesésére, ami pedig nagyon valószínű, hogy bekövetkezik.

Az 1985–89 közötti időszakhoz képest a növénytermesztés 250 millió euróval esett vissza a 2011–15-re, a kertészeti ágazat termelési értéke 852 millió eurónyival, az állattenyésztés pedig több mint két milliárd eurónyi értékkel. Megdöbbentő adatsor volt az is, hogy a fajlagosan még mindig sokkal magasabb a régi uniós tagországok agrártámogatása, mint a későbben csatlakozóké, de még így is sok az olyan ágazat, amely által előállított értékének 160 százaléka uniós támogatás…

Az is meglepte a hallgatóságot, hogy az itthon előállított élelmiszerek már nem érik el a fogyasztás 70 százalékát; 2003-ban még ez 93 százalék volt. A gyümölcstermelés a felére csökkent 30 év alatt, a burgonyatermelés a harmadára, a tojásé a felére, A hústermelésben a szarvasmarha a negyedére, sertés a felére csökkent. Az Európai Unióban is hasonló folyamatok zajlottak le, 1990-ben a világ élelmiszer-exportjának 29 százaléka származott a kontinensről, 2010-ben már csak 11%, és ez tovább csökkenhet 10% alá 2020-ra.

Raskó György azzal fejezte be, hogy a sorvadó térségek megmentésére kidolgozott termelési és támogatási programja senkinek nem keltette fel az érdeklődését a kormányban.