Mit esznek Trumpék Orbánon?

Először még időzzünk egy keveset Orbán Viktor tusnádfürdői beszédénél. Az EUObserver című, igen széles olvasótáborral rendelkező uniós hírportál Zalán Eszter ismertetését közli, ami a magyar kormányfő azon kijelentését emeli ki címben, hogy a Nyugatnak nem a győzelemre, hanem a békére kellene összpontosítania Ukrajnában.

Rögtön ezután arra az orbáni állításra hívja fel a figyelmet a szerző, hogy a jövő nagy csatáit a demográfia, a migráció és a gender témájában fogják megvívni. Helyet kap természetesen a tudósításban a legnagyobb port felvert mondat is, ami szerint „nem akarunk kevert fajúak lenni”. Az EUObserver emlékeztet arra, hogy Orbán immár hagyományosan évente beszél ugyanezen a helyszínen a maga világképéről, és hogy 2014-ben itt osztotta meg hallgatóságával az „illiberális állam” vízióját. A magyar miniszterelnök – olvasható a cikkben – áprilisban a negyedik egymást követő alkalommal nyert választást, de most kemény gazdasági kihívással kénytelen szembenézni, mert az energiaárak rohamosan emelkednek, a forint pedig gyengül. Kitér az EUObserver arra is, hogy Orbán Viktor drogosoknak minősítette az elmúlt hetek utcai tiltakozásainak a résztvevőit.

A másik rangos uniós hírportál, az EurActiv Várhelyi Olivérrel közöl interjút, amelyben a magyar EU-biztos azt állítja, hogy ismét megvan az akarat az unió bővítésére. Várhelyi szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja kijózanítólag hatott az EU-bővítésről folytatott vitára, és bebizonyította, hogy fel kell gyorsítani az előző összetételű Európai Bizottság által lényegében leállított folyamatot.

Az EurActiv emlékeztet arra, hogy az uniós országok csúcsvezetői júniusban tagjelölti státust adtak Ukrajnának és Moldovának, ebben a hónapban pedig a tagállamok zöld jelzést kapott Albánia és Észak-Macedónia a csatlakozási tárgyalásaik a megkezdéséhez. A bővítési és szomszédságpolitikai kérdésekben illetékes magyar EU-biztos megjegyezte: a Jean-Claude Juncker vezette előző brüsszeli Bizottság saját mandátumának második felében maga is felismerte, hogy hivatalba lépésekor hiba volt elzárkózni a további bővítéstől.

Az EurActiv azon kérdésére, hogy miként látja Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak a felgyorsíthatóságát, Várhelyi kiemelte, hogy Szerbia mindig is különleges viszonyt ápolt Oroszországgal, és az energiaellátásban csaknem kizárólagosan függ az orosz gáztól. De – tette hozzá – voltak pozitív jelzések is a múlt hónapokban, így Szerbia a Nyugattal együtt szavazott Ukrajna ügyében az ENSZ Közgyűlésében. „Azt akarjuk, hogy Szerbia a szövetségesünk legyen, hogy Szerbia mutasson szolidaritást az irányunkban, és legyen a mi oldalunkon, de meg kell értenünk a helyzetüket, amikor kérünk tőlük valamit” – fogalmazott a magyar EU-biztos.

Ha viszont közelebbről megnézzük a Nyugat-Balkánt, a lehetséges további EU-bővítések fő terepét, akkor bizony súlyos kételyek ébrednek bennünk a folyamat kilátásait illetően – legalábbis Bosznia-Hercegovina tekintetében mindenképpen. Az osztrák Der Standard elemzést közöl erről a bonyolult összetételű államalakulatról, ami máig nem tekinthető teljesen szuverénnek, hiszen saját belső ügyeibe lényegbevágó beleszólása van a nemzetközi közösség főképviselőjének. Ezt a tisztséget jelenleg a német Christian Schmidt látja el, aki most Bosznia-Hercegovina egyik részének, a bosnyák-horvát föderációnak a belső alkotmányát a horvátok számára kedvező módon akarja megváltoztatni, úgy, hogy ha a három etnikum valamelyikének a lakossági részaránya nem éri el a három százalékot a tíz föderációs kanton valamelyikében, akkor az a kanton nem küldhet képviselőt a föderális szintre.

Azért, hogy a képet tovább bonyolítsuk, a három államalkotó etnikum egész Bosznia-Hercegovinában a horvát, a bosnyák és a szerb. A bosnyákok és a horvátok azon belül föderációt alkotnak, a szerbeknek viszont külön tagköztársaságuk van Bosznia-Hercegovinában. A horvátokat jobb helyzetbe hozná a főképviselő alkotmánymódosítási tervezete. Ez ellen azonban ellenállás szerveződik. Annak fő ösztönzője az a roma etnikumú Dervo Sejdić, aki nem volt hajlandó sem bosnyáknak, sem horvátnak, sem szerbnek vallani magát. Aki azonban nem tartozik egyik, úgymond, államalkotó etnikumhoz sem, az nem viselhet közhivatalt.

Ennek folytán Sejdićnek most papírja van arról az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy ő jogellenes diszkrimináció áldozata. „Bosznia-Hercegovina nem Belgium” – idéz a Der Standard egy alkotmányjogászt, aki ezt csupán úgy érti, hogy Belgiumban földrajzilag elég jól elhatárolódik a flamand és a vallon lakosság elhelyezkedése. De – és ezt már én teszem hozzá – érthetné a professzor másként is, Bosznia-Hercegovina sok egyéb szempontból sem Belgium, és ember legyen a talpán, aki majd integrálni tudja az EU-ba.   

Végül röviden arról, hogy az AP amerikai hírügynökség Orbán Viktor augusztusban esedékes texasi útjáról ír. Ha külföldi állami vezetők az Egyesült Államokba látogatnak, a program csúcsa rendszerint a Fehér Ház. Orbán azonban konzervatív aktivisták előtt fog beszélni Dallasban – jegyzi meg a szerző. 

A cikk megszólaltatja Kim Lane Scheppele-t, a Princeton Egyetem professzorát, aki hangot ad azon aggodalmának, hogy mi lehet fontos a republikánusok trumpista szárnyának Orbánban. Lehet, hogy nem is annyira a kultúrák harcáról szóló szöveg, hanem sokkal mélyebben az, hogy miként lehet megakadályozni a politikai váltógazdálkodást, vagyis megtartani a hatalmat, ha egyszer sikerült azt megszerezni.

Die Presse A román nagykoalíció részét alkotó szociáldemokraták főtitkára éles hangon utasította vissza Orbán Viktor tusványosi megnyilatkozását. Paul Stanescu azt mondta: Románia nem kilövőrámpa a magyar miniszterelnök és a kabinet több más tagjának Európa-ellenes és oroszbarát jelszavai számára.

Ha a politikus és a Fidesz bírálni akarja az EU-t vagy a NATO-t, vagy netán állást akar foglalni az orosz támadó háború ügyében, akkor ezt szíveskedjenek otthonról megtenni. Mert nem jó az, ha román területen mérgező elegyet alkot Bukarest Nyugat-barát álláspontja, illetve a magyar vélemény.

Arról, hogy Orbán szerint a Nyugat kudarcot vallott, azt mondta: a kijelentés felületes és hiteltelen, főleg, miután egy olyan hatalom vezetője tette, amelyik teljesen elszigetelődött az unióban. Követelte, hogy a kétoldalú kapcsolatokat a jövőben ne terheljék meg ilyen kínos és provokáló incidensekkel, majd a magyar nacionalistáknak szánva az oldalvágást, rámutatott: román földön az alkotmánnyal összhangban nem lesz etnikai autonómia. Az eset alighanem még inkább megterheli az amúgy is hűvös viszonyt Budapest és Bukarest között.

Der Spiegel A gázvitában Orbán Viktor a német háborús múltra utaló megjegyzést tett, amikor azt mondta: nem érti, miként akarhatja a Bizottság elnöke takarékosságra ösztökélni a tagállamokat, bár gázügyben a németeknek megvan a know-how-juk.

A magyar vezető az energiaválságban már felmondta a szolidaritást. Szükséghelyzetet hirdetett és a jövő hónaptól nem hajlandó földgázt adni a szomszédos államoknak, ezzel párhuzamosan pedig több energiahordozót szeretne beszerezni Oroszországtól.

Mint a mostani eset is mutatja, nyílt vitában áll az EU-val, sőt még a holokausztot is képes felemlegetni. Az idézett kijelentésével ugyanis nyilvánvalóan a nácik által végrehajtott tömeggyilkosságra utalt, amelynek 6 millió áldozata volt. Egyébként a nemzeti szocialisták is vallották, hogy különféle fajok vannak, ám a tétel tudományosan nem állja meg a helyét és a rasszista világnézet része.

Ez az ideológia a külső vonások, pl. a bőrszín alapján egész embercsoportokat ruház fel bizonyos tulajdonságokkal. Orbán ellen különben évek óta az a vád, hogy tekintélyuralmi alapon irányítja Magyarországot és tisztességtelen eszközökkel tartja meg a hatalmat.

Frankfurter Rundschau Az amerikai republikánusok jobboldala igen jó szívvel fogadja Orbán Viktort. Hogy a politikus alig egy hét múlva felszólal a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) dallasi fórumán, akárcsak Donald Trump, az rávilágít, a párt egyes tagjai milyen szinten csodálják az antidemokratikus magyar vezetőt.

Orbán javarészt kézben tartja az igazságszolgáltatást és a médiát. Korrupciót és nepotizmust hánynak a szemére, amihez, ha minden igaz, állami eszközöket használ. Azon kívül gátolja a bevándorlást és akadályoz minden demokratikus kísérletet, hogy a magyar politika Európa-barát legyen.

A cikk idézi, hogy Kim Lane Scheppele, a Princeton-i Egyetem professzora attól fél: az amerikai ellenzék igyekszik eltanulni a magyar vezetőtől, miként kell tartósan uralmon maradni. Egyébiránt a republikánusok nem tekintik autoriternek a tengerentúlra készülő vendéget. Mellesleg a CPAC nemrégiben Budapesten rendezte első európai tanácskozását. Vezetőjük utána nem győzött áradozni Magyarországról.

A magyar politikus az illiberális demokrácia hívének vallja magát, ezen belül azt tekinti fő feladatának, hogy megvédje az európai kereszténységet. De már jó 12 éve minden követ megmozgat, hogy hosszú távra bebetonozza uralmát. Ezért a többi közt átírta az alaptörvényt és monopolizálta a média ellenőrzését. A Riporterek Határok Nélkül szerint a szerkesztőségek 80%-a az ő ukázát követi.

A The Wall Street Journalvezércikke méltatlannak nevezi, hogy három hónapig tartott, amíg az első három német Gepárd-harckocsi megérkezett Ukrajnába. És micsoda hazai politikai vita után. De maga a katonai támogatás ígérete is csak két hónappal az agresszió kezdete után hangzott el. A kancellár stratégiája, már ha itt stratégiáról beszélhetünk, az, hogy késlelteti a nehézfegyverek szállítását – vélhetőleg abban a reményben, hogy a tárgyalásos rendezés egy ponton feleslegessé teszi a küldeményt.

Berlin azon aggódott, hogy ha fegyvert ad, akkor ezzel saját katonai készültségét gyengíti, illetve: az ukránok nem tudják kezelni a német fegyvereket. De még az is felvetődött, hogy Oroszország nukleáris eszközök bevetésével reagál a német lépésre. Ezek a kifogások a sokkal sebezhetőbb lengyeleknél és baltiaknál is előkerültek, de azok ettől még adtak harceszközöket Kijevnek.

A jó hír az, hogy Olaf Scholz egyre inkább elszigetelődött álláspontjával a kormányon belül is. A zöldek vezetői már hónapok óta sürgetik, hogy szállítsanak hadfelszerelést Ukrajnának. A 3. koalíciós erő, a Szabad Demokrata Párt egyetért velük.

A miniszterelnök az elején teljesen jól reagált az invázióra, de a fegyverek ügyében elgyávult. A szövetségesek és az oroszok is figyelik, mit tesz Berlin és nagyot lendítene a kormányfő hitelén, ha a következő fuvar Gepárd nem csigalassan jutna el az ukránokhoz.