Az európai fiatalok (ekként a magyarok is) átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői háztartást és kezdenek önálló életet. Az EUROSTAT adatai alapján mind fiatalabb korban kerül sor erre a sorsdöntő lépésre. Az első ingatlan megvásárlása sokak szerint a felnőtté válás mérföldköve, de mindenképpen felelős döntés. (A nyitó kép forrása: www.immocompass.net)

Érdekesség: Svédországban átlagosan 17,5 éves korukban repülnek ki a fiatalok, Horvátországban 32 évesen. Az északi és nyugati országokban a fiatalok húszas éveik elején vagy közepén, a kelet- és dél-európai államokban húszas éveik végén vagy harmincas éveik elején hagyják el a szülői házat. A magyar fiatalok az európai átlagnál valamivel később, átlagosan 27,4 évesen költöznek el otthonról, ezzel a vizsgált európai országok közül a 13. helyen, gyakorlatilag a lista közepén állnak.

Szintén figyelemre méltó adat az átlagéletkor hosszútávú változása. A szülői háztartás elhagyásának európai átlagéletkorát 2002 óta vizsgálják, az érték 2006-ban érte el csúcsát (26,8 év), majd nagyjából folyamatosan csökkent egészen 2019-ig (26,2 év), amikor ismét növekedni kezdett és 2020-ra 26,4 évre emelkedett. Magyarországon hasonló folyamat figyelhető meg.

Az, hogy Magyarországon is korábban hagyják el a fiatalok a szülői otthont, visszavezethető a még családalapítás előtt állókat is motiváló és életkor alapján felülről korlátos állami támogatásokra, a mobilitás és reálbérek növekedésére, valamint a múlt években elérhető kedvező kamatozású hitellehetőségekre. A 2019-ben Európa-szerte érzékelhető életkor-növekedés oka feltételezhetően a koronavírus járvány, a home office és távoktatás terjedése és az általános bizonytalanság miatt valószínűleg számos fiatal halasztotta el az első önálló otthonba költözés időpontját.

A kérdésre, hogy milyen legyen az első saját otthon, a leglogikusabb válasz a családi ház lenne. A magyarországi településszerkezet sajátosságai miatt ez a lakóingatlan-típus a legelterjedtebb (a lakóingatlan-állomány csaknem háromnegyede ház), azonban számos szubjektív és objektív szempontot érdemes mérlegelni a választás előtt.

Más és más igényei vannak azoknak, akik egyedül, a párjukkal vagy már az első gyermeküket várva hagyják el a családi fészket. Szintén érdemes figyelembe venni, hogy Magyarországon a mobilitás viszonylag alacsony, átlagosan háromszor költözünk új ingatlanba életünkben, így érdemes előre, akár tíz éves időtávban gondolkodva kiválasztani az első saját otthonunkat.

Az egyéni igények és lehetőségek mellett célszerű az ingatlan várható jövőbeli értéknövekedését is figyelembe venni, ebből a szempontból azok az ingatlanok bizonyulhatnak jó választásnak, amelyek közel vannak a munkahelyhez, a környék jó infrastruktúrával rendelkezik, ugyanakkor a belváros nyüzsgésétől és a forgalomtól mégis távolabb, zöldövezetben helyezkednek el.

Szintén fontos szempont, hogy mennyit vagyunk hajlandóak a munkahely és otthon között ingázni, hiszen az agglomerációs ingatlanok jellemzően még mindig olcsóbbak, azonban a távolsággal együtt az utazással töltött idő is növekszik.

Az új építésű és használt ingatlanok közötti választást mérlegelve a kedvező vételár miatt a használt lakások látszanak jó választásnak, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szakemberhiány és az építőipari alapanyagok drágulása a felújítás idejét és költségeit is jócskán növelheti. Új építésű ingatlan esetén még mindig érdemes akár a tervező asztaláról ingatlant vásárolni, hiszen így (százalékban kifejezve) akár kétszámjegyű kedvezményt is lehet elérhető.

A home office elterjedtsége továbbra is magasabb, mint a pandémia előtt volt, így érdemes figyelembe venni sokáig kevésbé fontos szempontokat is, mint az ingatlan tájolása, kertkapcsolata, terasz, tárolóhelyiség és otthoni munkavégzésre alkalmas helyiség. Az energetikai követelmények szigorításával és az otthonunkban töltött idő megnövekedésével érdemes a lakáshoz kapcsolódó kiadások csökkentésén is elgondolkodni és ideális esetben hatékony és energiatakarékos hűtési, fűtési, valamint világítási megoldásokat választani.