Egyszer sem beszélt Orbán Viktorral, de a külügyminisztérium többször behívta Zelenszkij elnök kritikus megjegyzései miatt Ukrajna budapesti nagykövetét, a kijevi egyetem magyar szakán végzett Ljubov Nepopot. Misszióvezetői hivatalás 2016-ban foglalta el Budapesten, mígnem a napokban Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: váltás lesz a nagyköveti poszton. Nepop nagykövet asszony búcsúinterjút adott a Klubrádiónak. Ő maga is számtalan esetben volt kritikus a magyar kormánnyal szemben, jó emlékeket visz haza a magyar emberekről, a barátairól — fogalmazott.

„Ha Oroszország nem lő, akkor béke lesz. Ha mi nem lövünk, akkor nem lesz Ukrajna”

– Zelenszkij elnök egyszerre több nagykövetet visszahívott a háború kellős közepén. Mit üzen ez a világ számára? És változik-e ezzel az ukrán diplomácia stratégiája?

– Nagyon köszönöm ezt a kérdést, mert látom nagy figyelmet kapott. A nagykövetek szokás szerint négy évig szolgálnak, és utána jön a rotáció. Ha megnézi, a háború közben már sok nagykövet rotációja megtörtént és sokan közülük több mint négy évet szolgáltak. Én egyébként már hét éve szolgálok itt, és a Magyarországon akkreditált nagykövetek közül én vagyok Budapesten a leghosszabb ideje. Zelenszkij elnök is úgy kommentálta, hogy a szokásos rotációról van szó. A világ számára pedig természetesen azt jelzi, hogy bár folytatódik a széleskörű támadás Ukrajna ellen, de akkor is teljesen működőképes marad az állam. Ami pedig a diplomáciai stratégiát illeti: a háború február 24-i kezdete óta addig, amíg az orosz katonákat haza nem küldjük, minden lehetséges támogatást meg kell szereznünk a partnereinktől.

– Hol tart most a háború? Sok korszerű fegyvert kaptak a múlt két hétben és ez az időszak a siker jegyében zajlott. Azonban: ha az oroszok hosszú háborúra rendezkednek be, akkor felmorzsolódik-e Ukrajna ereje, kitartása, hősiessége?

– Elsősorban azt szeretném megjegyezni, hogy mi nem akartuk ezt a háborút, de ha élni akarunk, akkor harcolni kell, hogy megvédjük magunkat. Ha Oroszország nem fog lőni, akkor nem lesz háború! Ha Ukrajna nem fog lőni, akkor nem lesz Ukrajna. Ezért nekünk nincs más választásunk, mint harcolni azért, hogy visszaszerezzük az elfoglalt területeket. Ahogy mondta, most valóban kaptunk katonai támogatást, s ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy elérjük a célunkat és véget vessünk a háborúnak. Ez épp olyan, mintha egy komoly betegségről beszélnénk. Ha nem adnánk gyógyszert a betegnek, akkor nem lesz sokáig beteg, mert meghal. Az orosz invázió komoly betegség, ami ellen most Ukrajna küzd. A fegyver és a szankciók pedig a gyógyszert jelentik. Egyébként épp a minap a NATO és az Európai Unió is megállapította, hogy Ukrajna kellőképpen kontrollálja a hozzá érkező fegyvereket. A szankciók 7. csomagja pedig már előkészítés alatt van. Ami pedig a békét és a tárgyalásokat illeti: ha mi békét akarunk, akkor arra rá kell kényszeríteni Moszkvát és nem Ukrajnát a kapitulációra.  

– Ha mi feladjuk, akkor az oroszok nem állnak meg, és önök lesznek a következők. Ezt meg kell érteni. Ebben a helyzetben nagyon fontosnak tartom, hogy a dolgokat a nevükön nevezzük. A jelenlegi krízisnek nem Ukrajna az oka, az meg különösen nem, hogy Ukrajna fegyvereket kap. Ezért azt gondolom, mindenkinek az érdeke, olyan béke legyen, amelyben Ukrajna, a nemzetközi jog és értékrend győz. Nem pedig egy olyan béke, amiben az agresszor megkapja, amit akar. Az agresszort pedig felelősségre kell vonni. Talán önök is tudják, hogy a minap Hágában arról értekeztek, hogy nemzetközi bíróságot kell felállítani, ami felelősségre vonja Oroszországot. Mit csinált ezenközben Oroszország? A Fekete-tengerről rakétákkal lőtte Vinnyicát, aminek eredményeképpen meghalt 23 felnőtt és 3 gyerek is. Az elmúlt hónapokban már 357 gyerek vesztette életét! Az igazi békéhez az Ukrajnának nyújtandó hathatós segítség vezethet. Különben ez nem béke, hanem Ukrajna bekebelezése lesz. Ha Ukrajnát ma feláldozzák, akkor az oroszok étvágya még nagyobb lesz. És akkor holnap ki lesz Oroszország áldozata? Ez olyan, mint a mesében, amikor a sárkánynak áldozatot kell felmutatni.

– Említette a béketárgyalásokat. De szavaiból úgy veszem ki, hogy nem bízik a tárgyalások létrejöttében, és abban talán nem lehet hinni annak sem, ami esetleg ezeken a tárgyalásokon szóba kerül és amit az orosz partner megígér.

–Nézze, Oroszország nem tárgyalni jött ide, hanem megölni az ukránokat. Mi mindig készen álltunk a tárgyalásokra. De ehhez az orosz készség is szükséges. Ha a fejednek szegeznek egy fegyvert, és arról beszélgetnek, hogy milyen módon akarsz meghalni, azt hiszem, ez nem nevezhető béketárgyalásnak.

– Mennyire van előkészítve a 7. szankciós csomag? Alapvetően a gázembargóról fog szólni?

–Amennyire most tudható, több opció van napirenden. Jelenleg a gázzal kapcsolatos szankciókról még nincs végleges döntés, de Ukrajnának az energiaforrásokkal kapcsolatos álláspontja, hogy az erre vonatkozó szankciókat mind be kell vezetni, mert ez jelenleg a legfontosabb terület, amin keresztül a leghatékonyabban rá lehet kényszeríteni Oroszországot a háború befejezésére.

– Magyarország már a hatodik szankciós csomag elfogadásakor is különleges elbírálás alá esett, ami szerint rá nem vonatkozik az olajembargó. Pontosabban az Orbán-kormány megegyezett az Európai Bizottsággal arról, hogy továbbra is érkezik az olaj. Feltehetően az orosz gázzal is ez történik. Ám leginkább ennek kapcsán arra lennék kíváncsi, mit tapasztalt: változott Ukrajna és Magyarország viszonya? Hiszen eddig az a kormányzati narratíva, hogy Magyarországon át nem szállíthatnak semmit Ukrajnába. Így fegyvereket sem. A magyar kormányzati segítség gyakorlatilag a menekültek fogadásában merül ki.

– Ebben az utolsó fejlemény, amikor Zelenszkij elnök június 21-én felhívta telefonon a magyar miniszterelnököt. Ez illett abba a sorba, amiben az elnök felhívta az uniós tagállamok vezetőit az uniós csúcstalálkozó előtt, hogy megbeszéljék az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat az ország uniós tagjelölti státusz elérésében. A beszélgetésben a mi elnökünk megköszönte a kormányfőnek az eddigi támogatást, legfőképp azok megsegítését, akik a széleskörű orosz támadás miatt kényszerültek hazájukat elhagyni. Nemrég utazott a magyar agrártárca vezetője Kijevbe, ami szintén fontos látogatás volt, hisz’ az ukrajnai gabonaexport kérdéséről tárgyaltunk. Gondolom, mindezeket tekinthetjük pozitív fejleményeknek. De természetesen vannak olyan területek, amelyekben a magyar kormány nagyobb támogatására számítunk.

– Többször járt a külügyminisztériumban, ahová beidézték Zelenszkij elnök kritikus mondatai miatt. Sikerült-e egyáltalán beszélnie Orbán Viktorral?

– Ahogy említettem, nemrég beszélt Zelenszkij elnök Orbán Viktorral, és előtte is beszéltek már telefonon. Tehát a legmagasabb szinten történt a beszélgetés.

– Milyen szájíz maradt önben a külügyminiszteri beidézések után? Hogyan dolgozta fel ezeket a beszélgetéseket?

– Minden országban az a gyakorlat, hogy ha kifogások vetődnek fel az adott országban, akkor a külügyminiszter a nagyköveten keresztül juttatja el hivatalosan a véleményét. A diplomáciai eljárásnak az a normális rendje. Az ilyen jellegű tárgyalásokat is igyekeztem arra felhasználni, hogy az együttműködést erősítsük a magyar féllel. Hogyan tudjuk a kapcsolatokat jobbá tenni és fejleszteni? Attól függően, hogy milyen súlyos vagy kellemetlen a beszélgetés témája, a partnerek között mindig vannak pozitív jellegű megbeszélések, és én folyamatosan ezekre igyekeztem koncentrálni. Annak ellenére, hogy időnként a magyar és az ukrán álláspontok nem egyeznek, de partnerek maradunk.

– Az egész világba begyűrűzött az energiaválság megrázta az országokat, alapvetően az oroszok háborúja következtében.  Hogyan tud Ukrajna segíteni ennek a válságnak a megoldásában?

– Oroszország, ugyebár, Ukrajna megsemmisítésére törekszik, de eközben igyekeznek megsemmisíteni a mi infrastruktúránkat is. Kontroll alá helyezték az oroszok a zaporizsjei erőművet, amelyik a legnagyobb atomerőmű Európában. Az energetikai kérdések nemcsak gazdasági természetűek, hanem nemzetbiztonságiak is, amik kockázatot jelenthetnek az egyes országok számára.

– De nézzünk csak vissza a korábbi időszakokra! Oroszország mindig fegyverként használta az energetikát. Még tavaly a gázt arra kezdte használni, hogy hiány legyen, aminek következtében emelkednek az árak. Mindezt a háború előtt tette, hogy ne legyen egységes ebben a tekintetben Európa, mi több, hogy megossza az európai tagállamokat. Mindebből csak az következik, hogy Oroszország nem megbízható partner, az energiaforrásokat fegyverként veti be. Hogy miként tud segíteni Ukrajna az energiaválság megoldásában? Nemrég csatlakozott hazánk a Nemzetközi Elektromos Rendszerhez. Ami azt jelenti, hogy Európába ezentúl exportálni tudunk elektromos áramot, és ez számunkra is nagy segítség lesz. A megújuló energia, az atomenergia azok az irányok, ahol együtt tudunk működni Európával. Ezeket a lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kell kihasználni.

– Ukrajna az uniós tagság felé igen határozott és látványos lépéseket tudott tenni. Milyen időkeretben tudnak gondolkodni és milyen realitása a gyors csatlakozásnak?

– A tagjelölti státuszt 115 nap alatt megkaptuk, ami nagyon pozitív és nagyon jó eredmény. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem a tagságot jelenti, de az odavezető útnak mindenképpen a kezdete. Értjük, mi a házi feladatunk és tudjuk, mit kell tennünk. Miután tudjuk azt is, milyen kötelezettségeknek kell megfelelnünk a mielőbbi csatlakozás végett, tekintve az ország vezetését és a társadalom egészét, felgyorsul a folyamat, s tudjuk, mit kell tennünk azért, hogy az EU értékes tagja lehessünk. S hogy mindez ne évtizedeken múljék, hanem csak éveken.

– Amikor átadja a helyét az utódjának, milyen üzenetet ad át? Milyen emlékekkel búcsúzik Magyarországtól?

– Minden nagykövet érkezésekor és búcsúzásakor tartja magát ahhoz a szokáshoz, hogy üzenetet ír az úgynevezett emlékeztető könyvbe. Amikor megérkeztem, akkor azt írtam ebbe a könyvbe, hogy baráti országból barátként jöttem. Most pedig azt az üzenetet szeretném itt hagyni, hogy barátként baráti országból megyek haza. És a magyaroknak tudniuk kell, bárhol leszek is, ott mindig van egy barátjuk, aki szeretettel emlékezik vissza Magyarországra. Ezt fogom átadni az utódomnak is, aki engem követ ezen a poszton. Olyan közeli, szomszédos országok vagyunk, amiknek együtt kell átvészelniük minden nehézséget. Az erős Európát együtt még erősebbé fogjuk tudni tenni.

Ljubov Nepop interjúja itt meghallgatható, tessék kattintani!