Nespresso-sztori: luxuskapszulákból szemét

(Radó Nóra, Qubit) Néhány évvel ezelőtt még úgy látszott, hogy semmi sem tudja megállítani a kapszulás kávék koronázatlan királyát, a Nespressót. Mostanra viszont egyre több jel utal arra, hogy a luxusra, eleganciára vágyók már nem a műanyagból és alufóliából készült eldobható kapszulákban, hanem a dűlőszelektált szemekből készült, kézműves kávéban találják meg a boldogságot. (A nyitó kép forrása: https://www.umweltdialog.de)

Az utóbbi években folyamatosan erősödő környezetvédelmi aggályok miatt ugyanakkor az is egyre nagyobb kérdés, hogy nem árt-e a Földnek indokolatlanul sokat az ember azzal, hogy minden csésze kávéval, amit megiszik, egy kapszulányival többet tesz hozzá a bolygón gyűlő szeméthez. 

A svájci székhelyű Nestlé csoporthoz tartozó cég az 1986-i megalakulása óta eltelt évtizedek alatt akkorára nőtt, hogy mára mintegy 14 milliárd Nespresso kapszulát ad el évente az interneten és a közel 84 országban működő, mintegy 810 márkaüzletben, vagy  ahogy a cég nevezi őket, „boutique”-okban.

A statisztikák szerint másodpercenként több mint négyszáz csésze Nespresso fogy világszerte, a cég legnépszerűbb reklámjaiban pedig maga George Clooney igyekszik hamiskás mosolyával még több embert kávézásra csábítani. A vállalat jelenleg világszerte 13 500 alkalmazottat foglalkoztat, és saját adatai szerint 2018-ban mintegy 13,3 milliárd svájci frank nyereséget könyvelhetett el. 

Magyarországon a Nespreso 2006-ban jelent meg, és rögtön luxushelyszínen, az Andrássy úton nyitotta meg első üzletét. Azóta a párhuzamosan működő Nespresso Club és egy sor márkaüzlet is működik az országban, elsősorban Budapesten. Tíz évvel később – a többi között – Győrött is megnyílt a márkaboltja. (A hazai forgalmi adatokról megkérdeztük a Nespresso munkatársait is, de azt válaszolták, hogy nem oszthatják meg az eladásokról vagy az újrahasznosított kapszulák mennyiségéről szóló statisztikáikat.)

A Nespresso évekig töretlennek látszott sikere a The Guardian összefoglalója szerint négy fő tényezőnek tulajdonítható: egy fiatal svájci mérnök kreativitásának, egy marketingguru munkásságának, George Clooney arcának és a nagyszerű időzítésnek. 

Az első számú tényező, bizonyos Eric Favre rakétamérnökként végzett a Lausanne-i Műszaki Egyetemen, és logikusnak látszott, hogy a szintén lausanne-i székhelyű Nestléhez szegődik – visszaemlékezései szerint elsősorban olasz feleségének akarta bebizonyítani: egy svájci is képes elkészíteni a legjobb eszpresszót. Mivel az innovációt a konkurencia megismerésével érdemes kezdeni, Olaszországba utazott, megnézendő, hogyan főzik a kávét a profik. Az egyik legnépszerűbb római kávézóban, a Sant’ Eustachio il Caffé-ban Favre rájött, hogy a titok a nagyobb mértékű oxidációban rejlik: annak köszönhetően intenzívebb íz és több az eszpresszókészítés Szent Gráljának tartott crema, a jó eszpresszó tetején keletkező krém, amit az amatőrök hajlamosak habnak nevezni.

Svájcba visszatérve Favre elhatározta, hogy kis csapatával olyan kávéfőzőt tervez, amely képes ugyanezt a folyamatot otthon reprodukálni, és egyben az olasz eszpresszó minőségét az otthoni kávéfőzés kényelmével kombinálni. Egy évvel később a Nestlé be is adta első szabadalmát: Favre-ék olyan kapszulát terveztek, amely a Sant’ Eustachio kávéfőzési folyamatához hasonlóan a megszokottnál nagyobb mértékű oxidációt eredményezett. A működési elv pofonegyszerű: miután a kapszulát behelyezik a gépbe, néhány tüske átszúrja a hátoldalát, és az így keletkezett lyukakon át a kávét nagy nyomás alatt lévő, forró víz éri.

Ennek hatására a kapszula teleszívja magát vízzel, térfogata megnő, majd a benne keletkező nyomás kilyukasztja az alumínium fóliával bevont első részt. Voilà, már csorog is a pohárba az illatos eszpresszó. Az írás itt folytatódik, tessék kattintani!