Fareed Zakaria, a CNN vasárnapi műsorában Donald Trumpból indult ki, aki a neki nem tetsző híreket fake newsnak minősíti, majd a következő mondatban úgy fogalmaz: de egy vezető még rajta is túltesz.
Orbán Viktor felhatalmazási törvénye kapcsán kérdezte Michael Ignatieffet, a CEU rektorát és a Financial Times budapesti tudósítóját, Valerie Hopkinst. Előbbi elmondta, hogy a 10 éve elkezdődött folyamat betetőzése az, ami most zajlik az országban. Hiszen 2010-ben kezdődött a médiatörvénnyel, az ügyészség függetlenségének a felszámolásával, s Ignatieff megemlítette a CEU elűzését is. Orbán tehette mindezt azért, mert nem tudott az EU a sarkára állni, és Amerikát sem izgatta, hogy mi történik az országban. Emellett Kína és Oroszország csak örül annak, hogy újabb autoriter vezetőt üdvözölhet a klubban.
Valerie Hopkins szerint, ha valaki tudja, mi az a válság, akkor az egészen biztos, hogy Orbán Viktor, hisz’ a globális gazdasági válság idején jutott hatalomra, és már akkor is szorított a gyeplőn. Átírta az alkotmányt, megregulázta a sajtót, aminek kiteljesedése volt az 500 sajtóorgánum egy alapítványba tuszkolása ingyen és bérmentve, önként.
Ugyanakkor dicsérte a magyar sajtó másik részét, illetve azokat, akiket megvett ugyan a kormányhoz lojális üzletember, de az újságírók továbbra is bátran és kiválóan végzik a munkájukat – jellemezte e helyzetet a Financial Times budapesti tudósítója. Ignatieff szerint pávatáncnak nevezni azt, ami látszik, túlságosan optimista megközelítés. A parlament felfüggesztésével és a korlátlan hatalom megszerzésével konszolidálja Orbán az eddig elérteket.
Az EU megint cselekvésképtelennek látszik, mert amit eddig tett, az már nem elég. A németek és franciák is le vannak kötve a maguk helyi válságával a koronavírus miatt, és nem látják, ami a szemük előtt zajlik, nevezetesen, hogy Magyarország egypártrendszerré alakul át. Ráadásul a múlt két évben Trump elnök a barátjaként kezelte Orbánt.
Fareed Zakaria is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy 30%-os támogatottsága van Magyarországon Orbánnak, no, legfeljebb még 10%-ot adhatunk hozzá. S a többség nehéz helyzetben van miatta. Hopkins szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy Orbán intézkedéseinek alig van közük a koronavírushoz, s aggódnak a lerobbant egészségügy miatt, és aggódva várják, milyen szigorító intézkedéseket fog hozni.
Az ellenzék a párttámogatás tegnap bejelentett megfelezése miatt pedig igazán nehezen fog tudni labdába rúgni, pedig eddig sem volt könnyű helyzetben a választási térkép Fidesznek kedvező átrajzolásával. Zakaria szerint, ha az unió a magyar GDP 6%-át bocsátja a fejlődéséhez, akkor miért nem tudja azt mondani, hogy Állj, és ne tovább!?
Ignatieff csak jót nevetett a naiv kérdésen, mert sajnos annyira gyenge az Európai Unió, és mindenki el van foglalva most magával, hogy közben nem veszik észre, mekkora fenyegetés Orbán az egész európai közösségre.
A The New York Times csaknem napra pontosan követi a magyarországi fejleményeket és még megállapítja, hogy az Európai Unióban hazánk egyike azon országoknak, ahol rendkívül alacsony a fertőzöttek száma. Mivel nem végeznek elég tesztet, nem is tudjuk a valós számadatokat – ezt Rékassy Balázs, a főpolgármester egészségügyi tanácsadója nyilatkozta a The New York Timesnak. Az újság beszámolója szerint a felhatalmazási törvény óta még kevésbé mernek nyilatkozni a kórházi helyzetről az orvosok, mindenesetre úgy fogalmaz a cikk, hogy a hallgatás fátyla alatt több jel utal arra, hogy a helyzet súlyosabb lehet annál, mint amit a számok mutatnak. Beszámol arról, hogy egy diplomatát a WHO budapesti igazgatója tájékoztatott arról, hogy az egy hónapja hazánkban kezdődött fertőzés már március második felében a tömeges fertőzési szakaszba lépett, miközben Müller Cecília tiszti főorvos pénteken úgy fogalmazott, hogy hazánk a kiscsoportos fertőzési stádiumban van még mindig. Ezt az ellentmondást a Klubrádió is meg tudja erősíteni, mert a WHO budapesti igazgatója, Ledia Lazeri már március 19-i rádióinterjújában így fogalmazott: ahogy Európában, úgy Magyarországon is a csoportos megbetegedéstől – a családon belüli, vagy egy házban, bérházban lakók megbetegedésétől – a járvány a tömeges megbetegedés fázisába lép. És erre a szakaszra jellemző, hogy a kormányok szigorítják az intézkedéseket, jelen esetben, hogy a magyar kormány is bejelentette már március 16-án a „social distancing”-ot, ami a kormány szótárában kijárási korlátozást jelent.
A WHO-tisztségviselővel készített március 19-i interjúból kiderül: már akkor tömeges fertőzésről volt szó, amit csak megerősített a kormány szigorú intézkedése.