Orbán választási költségvetése – már 9 százalék a hiány

Ahogy közelednek a jövő évi választások, és a közvélemény-kutatások fej-fej melletti küzdelmet mutatnak a most első ízben egységes ellenzékkel, Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre többet költ kulcsfontosságú szavazói csoportokra – írja elemzésében a Reuters.

A londoni székhelyű világhírügynökség megállapítja: a jobboldali kormányfő, aki 2010 óta van hatalmon, olyan nyomás alá került, hogy nyissa újra a gazdaságot, amelyet hét éven át tartó állandó növekedés után a világjárvány miatti visszaesés a globális pénzügyi válság óta nem látott mértékű recesszióba taszított.

A Reuters a HVG adataira támaszkodva felhívja a figyelmet arra: Magyarország a válságból való kijutást szolgáló pénz mellett tetemes összegeket fordít más célokra, így például azoknak a határon túli magyaroknak a megsegítésére, akik az előző választásokon őt támogatták. Februártól Orbán extra pénzeket fizet emellett a nyugdíjasoknak, 2022-től tervbe vette a fiatalok személyi jövedelemadójának az eltörlését, kedvezményeket juttat a lakásukat felújító családoknak, illetve kiterjeszti a nagyvonalú családtámogatási rendszert.

Novák Katalin családügyi miniszter a Reutersnek nyilatkozva tagadta, hogy a közelgő választásokra lennének tekintettel ezek a lépések – állítása szerint mindez valójában a Fidesz egy évtizedes törekvésének a kiegészítése.

Az elemzés megszólaltatja Virovácz Pétert, az ING közgazdászát, aki szerint a választási jellegű büdzsét elősegíti a világjárvány, amely szerte Európában erodálta a költségvetési fegyelmet. Hivatkozni lehet a COVID-ra, amikor felnyitják a zsilipkapukat. Magyarország kevesebb, mint egy év alatt eljutott a kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvéstől a kilenc százalék körüli deficitig. 

Orbán a 25 évnél fiatalabbak jövedelemadójának a javasolt eltörlésével lengyel konzervatív szövetségesének, Jarosław Kaczynskinak a kottájából játszik, akinek a Jog és Igazságosság elnevezésű pártja hasonló intézkedést hozott a 2019-i választások előtt. Egy friss magyar felmérés az akkori, a lengyelországihoz hasonló trendet mutat: a kormánypárt a fiatalok körében népszerűtlenebb, mint más korcsoportokban.

A Reuters elemzése szerint az ellenzék, a Fidesz népszerűségi előnyének a ledolgozása ellenére továbbra is nehézségekkel néz szembe, mert még meg kell állapodnia a közös jelöltlistában, és fel kell mutatnia a harcias Orbán életképes kihívóját. A hírügynökség mindenesetre olyan szakértői megállapítást is idéz, amely szerint a Fideszt meggyengítette a világjárvány, a kormány kiszámíthatatlan gazdasági és közegészségügyi helyzettel néz szembe, és az egyesült ellenzék komoly fejfájást okozhat a kormányzó pártnak.

A Bloomberg mindeközben arról számol be, hogy Orbán következő kiszemeltje a magyar tulajdon növelését célzó küzdelemben – az energia-, a bankszektor és a média után – most elsősorban a távközlés lett. Mint a miniszterelnök bejelentette, ebben az évtizedben legalább ötven százalékos magyar tulajdoni részesedést akarnak elérni a telekom-szektor mellett az építőanyag-iparban és a vasúti vagonok előállításában is – írja az amerikai üzleti hírügynökség, és megjegyzi: ugyanez a törekvés az energetika, a bankszektor és a média esetében hozzájárult ahhoz, hogy felemelkedett egy Orbánhoz lojális vállalkozói elit, és a kormányfő kiterjesztette befolyását a társadalom és a gazdaság minden szegletében.

Az újabb szakaszhoz kapcsolódó lépések már meg is történtek. Az Antenna Hungária kisebbségi részesedést vásárolt a Telenor mobilszolgáltatóban. A 4iG szoftverfejlesztő cég is megpróbálkozott azzal, hogy megvegye a nála sokkal nagyobb, T-Systems nevű vetélytársát, a Deutsche Telekom magyarországi részlegének az információtechnológiai egységét, de ezzel végül kudarcot vallott.

A Bloomberg olyan piaci elemzői véleményt ismertet, amely szerint a magyar állam tovább kívánja növelni részesedését a Telenorban. Kitér a hírügynökség arra is, hogy a média területén lezajlott változások hozzásegítették Orbánt újságokból és tévécsatornákból álló olyan sereg felállításához, amely a kormányzat üzeneteit közvetíti.

Ne aggódjanak, nem vagyunk Magyarország! – ezzel a meglehetősen figyelemfelkeltő mondattal indította a Politico amerikai portál európai kiadása azt a cikkét, amelyben Anže Logar szlovén külügyminiszter minapi brüsszeli megbeszéléseiről számolt be. Szlovénia ez év második felében, Portugália után látja majd el az EU soros elnökségét, és a jobboldali populista Janez Janša miniszterelnök Orbán Viktor közeli szövetségese, migrációellenes retorikájának és politikájának erőteljes támogatója – magyarázta a Politico az alaphelyzetet. Mint írta, Logar persze a portál szóhasználatánál sokkal diplomatikusabban fogalmazta meg, mi várható majd a szlovén elnökségtől. Azt mondta, hogy kormánya semleges módon, tisztességes közvetítőként fog eljárni a Magyarországgal kapcsolatos kérdésekben.

Budapest ellen eljárás folyik az EU-ban a jogállamiság helyzete miatt, és a tagállami kormányok képviselőiből álló tanácsban ilyen kérdésekben a soros elnöklő ország küldötte vezeti a vitát.