Miután vasárnap a Kossuth rádióban Szijjártó azt állította, hogy „Zelenszkij elnök határozottan, ám kulturáltan visszautasította az Orbán Viktorral tervezett telefonbeszélgetést”, az ukrán média, a többi között az Ukrainska Pravda és az RBS Ukraine reagált az elhangzottakra. Forrásul a Magyar Távirati Iroda hírét használták.
Az előzményekről ez tudható: Szijjártó Péter – a magyar kormányfőnek Putyinnal lezajlott telefonbeszélgetése után – jelezte az ukrán elnök kabinetfőnökének, Andrej Yermaknak, hogy mire készülnének. És miután erre nem állt készen Zelenszkij, Szijjártó felháborodva jelentette ki a Magyar Rádióban, hogy a diplomáciában példátlan esettel találta szemben magát, és számára elfogadhatatlan, hogy a másik fél nem ragált a megkeresésére.
Az Ukrainska Pravda szerint Szijjártó nem adott magyarázatot arra, hogy miért csak a Putyinnal folytatott beszélgetést követően keresték meg Kijevet. Az írás megjegyzi: Szijjártónak az a kijelentése, hogy 1000 napon át ilyen tűzszüneti kezdeményezés nem volt, hamis állítás. Hamisnak minősíti azt is, hogy Ukrajna visszautasította volna a tűzszünet koncepcióját, hisz’ közvetlenül senki sem tisztázta Kijevvel a magyar tervek részleteit.
Négyszögesíteni fogja Orbán a kört Kínával és Trumppal? – járja körbe a kérdést a South China Morning Post. Kezdi az uniós elnökség zárásának szánt második körös béketervvel, ami kudarcra lett ítélve, sőt, Zelenszkij elnök még vissza is vágott Orbánnak az X-en, ami szerint a magyar kormányfő az uniós egység kárára építi a saját imázsát. Egy névtelenül nyilatkozó uniós vezető szerint most már inkább előbb, mint utóbb, de Orbánnak állást kell foglalnia: Trump vagy Kína, mert a 47. amerikai elnök várhatóan könyörtelen lesz Kínával, és ezért nem fogja jó szemmel nézni Orbán kínai kapcsolatait sem. De azt is hozzátette: látszik, hogy számos uniós tagállamot boldogsággal töltötte el Trump győzelme, s eközben ők is szimpatizálnak Putyinnal, akárcsak Hszi Csin-pinggel.
Dr. Matura Tamás (a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Közép- és Kelet-Európai Ázsiai Kutató Központ alapítója, az ESSCA School of Management Angers Párizs–Budapest–Sanghaj oktatója és a European Think Tank Network on China kutatói hálózat magyar alapító tagja) a kínai lapnak azt nyilatkozta, hogy különbséget kell tenni a kapcsolat gazdasági és politikai dimenziói között. Trumppal politikai természetű ez a kapcsolat, mert az nagyon tetszik Orbánnak, hogy a nagy asztalhoz ülhet, ahol beleszólhat a dolgokba. Kínával gazdasági jellegű a kapcsolat, csak hát az elmúlt két évben a magyar gazdaság rosszul teljesített, két év alatt kétszer süllyed mély recesszióba.
A Mercator kínai kutatóintézet adatai szerint Kína külföldi befektetéseinek 44%-a hazánkra jutott (!), és az Európába tervezett elektromos autógyártás kétharmada nálunk talált otthonra. Üzlet Kínával csak úgy köthető, ha a másik fél jóban van a kínai elnökkel is. Noha Trump első elnöki négy éve alatt – véli Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője –, Orbán azt mondta az elnöknek, hogy nem lesz szüksége a kínai gazdasági alapokra, ha az EU nem fagyasztja be a forrásokat a számára.
Csakhogy a helyzet teljesen másképp alakult. Orbán most még abban bízik, hogy Elon Musk közbenjárásával kedvezményes kínai ügyeleteket tud tető alá hozni. Az imént idézett Matura Tamás szerint Orbán abban bízhat még, hogy nagyon kicsiny ország lévén nem kerül a megfigyelők fókuszába hazánk Kína-politikája. Emellett pedig egyébként sem sérti az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket, hisz’ nem chipekről és nem is katonai együttműködésről van szó. Következésképpen: Orbán megúszhatja ezt a konfliktust. Szerinte ő már dolgozik is azon, hogy fogja ezt a meccset lejátszani Trumppal.
Brüsszelben (a napirend szerint) az uniós külügyminiszterek ma szavaznak a Grúzia elleni szankciókról, azonban várható, hogy Magyarország megvétózza, ezért B-forgatókönyv készült a weimari hármak (német, francia és lengyel politikusok) egyeztetései alapján – számol be a Der Spiegel. Az Egyesült Államok már döntött 20 grúz politikus, illetve üzletember ellen – alapvetően vízumkiadás megtiltásával – a szankciókról, miután a kormányzó Kreml-párti Álom Párt elkezdte radikálisan lebontani a demokráciát. A hétvégi elnökválasztáson az állampolgárok helyett 225 főből álló elektori testület szavazott: a Manchester City labdarúgóját, az 53 éves Mikhel Kavelasvilit választotta elnökké. Az esetet a jelenlegi elnök, Salome Zourabisvili paródiának nevezte. Megjegyzendő: az X-en ennek kapcsán arról beszélt, hogy mostanság az oroszok sorra beavatkoznak az európai választásokba, miután a Kreml választási háborúba (is) kezdett Európában. Salome Zourabisvili ezért a mandátuma mai lejárta ellenére sem hagyja el hivatalát, mert nem ismeri el a választás eredményét. Szombaton ő maga is tüntetett a tömeggel.
A Der Spiegel cikke szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazza az B-tervet, ami minden bizonnyal az egyes személyek ellen kiszabott szankciók esetén működhet Magyarország esetleges vétójával számolva. Ezzel azt is elérnék, hogy sem a civil szervezeteket, sem a grúz lakosságot ne sújtsák a szankciók.